Március közepén egyszer már foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogy miként lehet - nem pártpolitikai szemüvegen keresztül - értékelni a pártok teljesítményét. Az világos, hogy vasárnap este szinte minden politikai szereplő igyekszik majd megtalálni a neki kedvező értelmezést; s ha látványosan ünnepelni talán nem is tud mindenki – különösen azok, akik parlamenti mandátumot sem nyernek -, arra azért kísérletet tehetnek, hogy a választók ne lássák feketének a feketét. Mi lehetne hát a politikai elemző feladata egy ilyen helyzetben, mint meghatározni azokat az opciókat, amelyek megvalósulása esetén okkal beszélhetünk sikerről vagy kudarcról.
A legutóbbi besorolást már közlésekor is számos kritika érte, ezek némelyike megítélésem szerint jogos volt. Részben ezen megjegyzések, részben az azóta történt események hatására módosítottam valamelyest a táblázaton, méghozzá a következő módon:
1. A Fidesznél nem változtattam, náluk továbbra is a kétharmad elérés és az abszolút többség elbukása lehet a két végpont. Annak ellenére hagytam meg utóbbit, hogy jelenleg ennek nagyon csekély a realitása, azaz a Fidesz teljes kudarcot minden bizonnyal nem szenvedhet.
2. Az MSZP ma már józan számítás szerint nem érheti el a korábban teljes sikernek gondolt egyharmados parlamenti arányt, de itt is meghagytam ezt az opciót; arra utalva, hogy a szocialisták számára ez a választás valószínűleg nem hozhat teljes sikert. Miután az elmúlt napokban a második hely vált kulcskérdéssé, a százalékos eredményt kivettem, s csak a teljes kudarcnál szerepeltetem. A mérsékelt sikerhez szükséges második helyhez esetleg még hozzá lehetne adni azt a feltételt, hogy a Fidesznek ne legyen kétharmada.
3. A Jobbiknál szintén nem változtattam, legfeljebb itt is annyit tehetnék hozzá, hogy a radikális párt számára is növelné a siker értékét, ha a Fidesz nem szerezne kétharmadot. A kampány előtt – ahogy ezt többen kifejtették - a 8-12 százalék elérése esetükben nem lett volna mérsékelt kudarc, azonban az erősödésről szóló hírek, valamint a párt politikusainak optimista nyilatkozatai után egy ilyen eredmény ma csalódást keltene táborukban.
4. A két kisebb pártnál a javaslatok hatására jelentősen egyszerűsítettem, és összevontam a teljes és mérsékelt opciókat, azaz mindössze két lehetőséget különítek el: nem meglepő módon a bejutást (teljes) sikernek, a kiesést, pontosabban be nem kerülést (teljes) kudarcnak nevezem. Az LMP számára a parlamenti küszöb alatti, de az EP-választási teljesítménynél jobb eredmény korábban nem számított volna annyira kellemetlennek, mint a húsz éves parlamenti múlttal rendelkező MDF számára egy 4,5 százalék. Miután azonban a közvélemény-kutatók ma az LMP-t inkább bent, az MDF-et pedig inkább kint látják, ezen várakozások miatt küszöb alatt maradva már az LMP is nehezen különíthetné el a mérsékelt és a teljes kudarcot.
Párt | Teljes siker | Mérsékelt siker | Mérsékelt kudarc | Teljes kudarc |
Fidesz | Legalább 258 mandátum | Stabil többség, kétharmad nélkül | Ingatag többség | Nincs 194 mandátum |
MSZP | Legalább 129 mandátum | 2. hely (különösen, ha a Fidesznek nincs kétharmada) | MSZP és Jobbik fej-fej mellett | 20 százalék alatti listás eredmény és 3. hely |
Jobbik | 2. hely (különösen, ha a Fidesznek nincs kétharmada) | 15 százalék körül | 8-12 százalék | 8 százalék alatt |
MDF | bejutás | kiesés | ||
LMP | bejutás | kiesés | ||
x x x
A blog most – bár nem vagyok lelkes híve – kampánycsendre tér. Terveim szerint a hétvégén megjelentetek majd egy rövid összefoglalást a korábbi választások napközbeni részvételi adatairól, hogy legyen mit figyelnünk a szavazás napján. Vasárnap estére pedig lesz egy bejegyzés, amely azt a célt szolgálja majd, hogy akinek van kedve, a választási adatok beérkezése közben itt (vagyis majd ott) beszélgethessen. Azt tervezem, hogy az MTV választási műsorában ülve – ha megoldható - időnként belenézek, akinek van tehát kedve segíteni, hogy valami fontos adat, észrevétel ne sikkadjon el, szívesen várom, várjuk. Hétfő reggeltől pedig jöhetnek, folytatódhatnak az elemzések.
