A Fidesz ma bejelentette: Schmitt Pált jelölik a parlament elnökének. Sajnos a jelölésről egyelőre szinte semmilyen részlet nem derült ki; nem világos, hogy pontosan milyen eljárás alapján döntött a frakció, ki tette a javaslatot, hányan támogatták azt, és vajon volt-e ellenjelölt – de talán majd az újságírók megkérdezik.
(Fotó: Origo)
Itthon is befutott a Fidesz sármőrje – írja érdekes összeállításában az Origo, amely egy forrásra hivatkozva külön kiemeli: „Schmitt nem igazán van tisztában a parlament működését szabályozó törvényekkel, ilyen kérdésekben nem tartja igazán felkészültnek”. A megjegyzés nem lényegtelen: a sokak szerint protokolláris, politikailag súlytalan házelnöki pozíció valójában a kormánytöbbség számára az egyik legfontosabb nem kormányzati tisztség. A parlament elnöke lehet képes arra, hogy a törvényhozásban érvényesítse a kormány érdekeit: irányítja a parlament napirendjét, koordinálja a plenáris üléseket, valamint a bizottságok működését. A házelnök nemcsak a parlamenti ülések legfontosabb pillanataiban elnököl, de a parlament alapvető kérdéseiben kompetens házbizottságban is. Mindez komoly felkészültséget, naprakész alkotmányos ismereteket igényel, ellenkező esetben még egy ekkora súllyal rendelkező kormánytöbbség működése is döcöghet időnként. Nem véletlen, hogy a korábbi házelnökök általában a parlamenti munkában edzett, a házszabállyal jó barátságban lévő politikusok közül kerültek ki; talán Áder János volt az, aki közülük a leginkább megtestesítette a kormány számára ideális parlamenti elnököt: közjogi műveltsége és adaptációs képessége egyaránt vitán felül állt.
Félreértés ne legyen: nem azt állítom, hogy Schmitt Pál alkalmatlan lenne erre a szerepre; a tudnivalók többsége kétségtelenül elsajátítható, ráadásul diplomáciai érzéke segítségére lehet a háttértárgyalások és ülésvezetés során egyaránt. Abban azonban biztos vagyok, hogy a Fidesz méretes frakciójában akadnak olyan harcedzett politikusok, akik komolyabb átképzés nélkül is megoldhatnák a feladatot. S még az sem teljesen kizárt, hogy végül szükség is lehet rájuk: ha Schmitt Pál számára - ahogy több lap írja - csak ugródeszka a házelnökség, s végül őt javasolja majd a Fidesz-KDNP köztársasági elnöknek.
Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni Orbán Viktor nem túl nagy figyelmet kapott mondatát: a Fidesz június 28-án dönt a jelölésről. Ha a leendő miniszterelnök nem tévesztette el a dátumot – ami nehezen feltételezhető -, akkor ez minden idők legrövidebb jelölési periódusát jelentené: az államfőt ugyanis az alkotmány értelmében - 30 nappal a hivatalban lévő elnök mandátumának lejárta előtt - még azon a héten meg is kellene választania a parlamentnek. Miközben a korábbi elnökválasztások előtt hónapokon keresztül erről szólt a politika, s öt évvel ezelőtt az ellenzéki párt még a választók véleményét is kikérte egy szimpátiaszavazás keretében (Orbán Viktor 2005-ben így fogalmazott: "Olyan kérdés, amiről meg lehetne, és meg is kellene kérdezni az embereket, függetlenül attól, hogy a köztársasági elnököt egyébként a parlamenti képviselők választják"), a mostani alig egy hetes nyilvános mérlegelési időszak arra utal, hogy a Fidesz nagyon nem szeretné, ha ez a téma ezúttal hosszan uralná a napirendet.
