Pár perc múlva kezdődik a parlament alakuló ülése. A fontosabb eseményekről és beszédekről folyamatosan frissítve beszámolok az alábbiakban, illetve érdeklődéssel várom az érdemi hozzászólásokat is.
(Fotó: Index)
Sólyom László megnyitójából nem hiányzott a viszonylag könnyen azonosítható politikai üzenet: a köztársasági elnök ebben a műfajban talán az eddigi legelkötelezettebb, legpolitizálóbb beszédet tartotta.
Az államfő egyértelműen elítélően nyilatkozott az elmúlt évek kormányzati politikájáról („Az utóbbi években ismét átéltük, ahogy az ország elfordult az uralkodó kormányzási módtól, annak tartalmától és stílusától, ahogy a kormánypártok mondanivalója a többség számára egyszerűen érdektelenné vált”), de a Fideszt is figyelmeztette: ha nem vigyáz, akár elődje sorsára is juthat („Ennek a parlamentnek, de különösen az óriási kormánytöbbségnek a képviselői egy morális válsággal terhelt korszak után az erkölcsi kudarc kockázatát is viselik.”). Sólyom a forradalomról beszélő leendő kormányfőnek is üzent, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy „a húsz évvel ezelőtti jogállami forradalom a szó minden értelmében forradalmi volt”, valamint világossá tette, hogy véleménye szerint “a rendszerváltozás megtörtént”.
Sajátos ellenpontként mutatta be beszéldében az elnök a parlament két új pártját, a Jobbikot és az LMP-t. Előbbit – bár biztosította őket az egyenlő jogállásról - egyértelműen problémaként (“Azzal foglalja el Magyarország megkérdőjelezhetetlen helyét a demokráciák sorában, ha megfékezi a szélsőségesek erőszakosságát és propagandájukat”), míg utóbbit reményként tűntette fel (“Magyarországon megalakult, és rögtön a parlamentbe jutott az a párt, amely a környezetvédelmet, a jövő nemzedékek iránti felelősséget, a fenntartható fejlődést tartja egyik fő, és jellegadó feladatának”). “Ezzel az európai törvényhozásoknak nemcsak egy negatív, hanem egy pozitív megfelelőjével is rendelkezik ez az új Országgyűlés” – mondta teljesen egyértelműen véleményt nyilvánítva az államfő.
Később kiadott közleményében - miután Vona Gábor levette a zakóját - még keményebben fogalmazott az államfő.
x x x
Az Országos Választási Bizottság és az önkormányzati miniszter választási beszámolóját az új kormánytöbbség (továbbá előbbit - mint utóbb kiderült: tévedésből - az LMP-s Kaufer Virág) elutasította. Ilyenre tudomásom szerint még nem volt példa az Országgyűlésben. 2002-ben, amikor a legtöbb kérdőjel fogalmazódott meg a választással kapcsolatban, az OVB beszámolójánál 373 igen és 2 tartózkodás (Kósa Lajos és Kelemen András), a belügyminiszterénél 382 igen született. 2006-ban a Fidesz-KDNP - a mostanihoz hasonlóan - mindkét esetben egységesen nemmel szavazott, de akkor az MSZP-SZDSZ-MDF szavazataival a beszámolókat elfogadta a parlament.
x x x
Érdekes, hogy a két fideszes és egy KDNP-s alelnöknek jelölt politikus egyaránt több támogató szavazatot kapott (Jakab 366, Lezsák 364, Latorczai 374), mint a házelnöknek választott Schmitt Pál (353). Az Országgyűlés új elnöke békepárti és konszenzuskereső beszédet mondott, fontosnak tartva kiemelni, hogy az "ellenfeleket nem szabad ellenségnek kezelni". Schmitt "széles körű nemzeti összefogás"-ról és "legmodernebb és leghatékonyabb" törvényekről szólt, beszédében az erős kormányra és országra való gyakori hivatkozáson kívül szinte semmilyen közvetlen politikai utalást nem lehetett felfedezni.
x x x
A válságkezelő kormány nevében felszólaló Bajnai Gordon előbb gratulált és felelősségteljes munkát kívánt a győzteseknek, majd hosszan foglalkozott a Jobbik elnökének "provokációjával". A kormánypárti padsorokban felhördülést váltott ki, amikor a gazdaság jó állapotáról beszélt: "stabil költségvetést, növekedési pályán lévő gazdaságot adunk át utódainknak" - mondta.
x x x
Időközben benyújtásra került a házelnök javaslata a bizottságok összetételére. A nemzetbiztonsági bizottság élére ezek alapján az MSZP jelölhetne, míg a költségvetésit a Jobbik kaphatja meg. A parlament a javaslatot elfogadta (270 igen, 5 nem, 93 tartózkodás).
x x x
A miniszterelnöknek javasolt Orbán Viktor nagyrabecsülését fejezte ki a köztársasági elnöknek, majd – szemben az államfő felszólalásával – ismét „új rendszer megalapításáról” és a „szavazófülkékben végigvitt forradalom”-ról beszélt. Orbán bejelentette, hogy benyújt egy nyilatkozatot a nemzeti együttműködésről, amelyet az új parlament első döntéseinek egyikeként el is fogadhat ("A győzelmet a magyar emberek a régi rendszer megdöntésével és egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításával vívták ki"). Leendő kormányának tevékenységével kapcsolatban nem derült ki újabb konkrétum, Orbán annyit mondott, hogy „meg fogom tenni, és véghez fogom vinni mindazt, amit várnak tőlem”, majd „nagy horderejű és mélyreható változások”-at helyezett kilátásba, amelyeket „biztonságosan és átgondoltan” hajtanak végre.