„Hogy egy klasszikus példával éljünk, ha egy beteg műtétre vár, és az a kérdés, hogy le kell-e vágni a lábát vagy sem, akkor a tét a láb, nem pedig az, hogy hogyan mondjuk meg neki. Márpedig ma Magyarországon a tét a láb. Ennek ellenére a problémamegoldással (mi legyen a lábbal) csak felületileg érintkező körmönfont diszkurzív stratégiák, kommunikációs lufik, napirend-uralási kísérletek és marketingfogások jellemzik az aktuálisan regnáló magyar kormány tevékenységét. Sőt, azt állítjuk, hogy az úgynevezett kommunikációs paradigma mára a kormányzás kizárólagos működési elvévé és beszédmódjává vált.” – ezekkel a mondatokkal kezdődik a Századvég két kutatójának, G. Fodor Gábornak és Kitta Gergelynek az írása.
(Fotó: Origo)
Mielőtt valaki túl korai, elhamarkodott publikációnak gondolná a Politikatudományi Szemlében megjelent írást, gyorsan jelzem: az elemzés a Gyurcsány-kormány tevékenységéről szól. (A cikkel kapcsolatban Körösényi András később komoly kritikát fogalmazott meg, majd a szerzők szokatlanul erőteljesen reagáltak is.) G. Fodor és Kitta szerint „kormányozni nem könnyű, és a politikai bölcsesség (a hatalom megszerzését vagy megtartását szolgáló ügyességgel vagy politikai okossággal szemben), az államférfi (a stagecrafttal szemben), a törvények és a döntés (a kommunikációs happeninggel és dramaturgiával szemben) nem a politika idejétmúlt szótárát, hanem a jó kormányzás nélkülözhetetlen attribútumait alkotja”.
Most, az Orbán-kormány első munkanapján, azaz a kormányzás szinte nulladik pontján, talán nem árt újra- vagy elolvasni ezt az elemzést - függetlenül attól, hogy politikai véleménynek vagy tudományos teljesítménynek gondoljuk-e. A sokat emlegetett, de ritkán komolyan vett kettős mérce elkerülése szempontjából ugyanis fontos lenne, hogy tisztán lássuk: azok számára, akik elfogadták a "Gyurcsány-kormány csak kommunikál" tételt, milyen körülmények adnának felhatalmazást arra, hogy a második Orbán-kormány kapcsán is a kommunikációs paradigma uralta kormányzásról beszéljenek, illetve mikor állíthatnák okkal azt, hogy a kormányzásban véget ért ennek a felfogásnak a dominanciája.
x x x
A mai döntéssel együtt – ahol az MSZP-ből mindössze Juhász Ferenc, az LMP-ből pedig a frakcióvezető Schiffer András szavazta meg a „Lex Trianont” - az elfogadott döntések és az ellenzék viselkedése témakörben itt tartunk:
Téma | MSZP | Jobbik | LMP | ||||||||||||
i | n | t | nsz | d | i | n | t | nsz | d | i | n | t | nsz | d | |
- | 4 | 35 | 20 | E | 44 | - | - | 3 | T | 1 | 12 | - | 3 | E | |
- | - | 38 | 21 | E | 39 | 7 | - | 1 | T | - | - | 12 | 4 | E | |
- | 38 | - | 21 | E | 44 | 2 | - | 1 | T | - | - | 12 | 4 | E | |
kormány jogállás (2/3) | - | 38 | 1 | 20 | E | 47 | - | - | - | T | - | 13 | - | 3 | E |
kormány jogállás (1/2) | 1 | 37 | 1 | 20 | E | 47 | - | - | - | T | 1 | 12 | - | 3 | E |
| 32 | 3 | 3 | 21 | T | 43 | - | - | 4 | T | 11 | - | 2 | 3 | T |
- | 54 | - | 5 | E | - | 40 | 0 | 7 | E | - | 13 | - | 3 | E | |
1 | 55 | - | 3 | E | 42 | - | - | 5 | T | 1 | - | 12 | 3 | E |