Ezen az oldalon

Török Gábor politikai elemző reménytelen küzdelme a megértésért.


Levél a szerzőnek:
torok[kukac]visionpolitics.hu



"Ki minek gondol, az vagyok annak..."

Weöres Sándor: Rongyszőnyeg /127

Olvasottság

A blog indulása óta: 15'032'485 lapletöltés (2014.09.27.)

A legerősebb nap: 188'742 lapletöltés (2010.04.11.)

Vélemények

"Igazán elkeserítőnek és érthetetlennek ezt a tudatlanságnak tűnő, vagy annak álcázott, de inkább elszánt képmutatást tartom, amivel magasan képzett értelmiségiek igyekeznek kibújni a felelősség alól." (Mészáros Tamás)

 

"A sértésen túl Török valóban nem ért velem egyet, és mint ilyen persze választ igényelne, ha lennének írásában komolyan vehető szubsztantív érvek." (Halmai Gábor)

 

"Alapvetően érti félre a politikai elemzés tudományát, nagyvonalúan eltekint az eszmék, a politikai gondolatok, a megvalósult tényálladékok jelentőségétől, nem kevesebbtől tehát, mint a politikai cselekvés esszenciájától, így kizárólag formális, technokrata érveléssel legitimálja a kormánypárt ténykedését." (Seres László)

 

"Török Gábor blogpolitológus azon megállapítása, hogy a Fidesz október elején elért a csúcsra, amely után nem sok minden meghódítandó cél marad, a szokásos semmitmondás és elemzői felületesség terméke volt." (Békés Márton)

 

"A hatalom elzárkózása ma már olyannyira nyilvánvaló, hogy a kormány egynémely támogatójának is csípi a szemét, sőt még az Orbán-rezsim „törekvései” iránt feltűnő megértést mutató Török Gábor politológust is felébresztette eddigi magabiztos szunyókálásából." (Zádori Zsolt)

 

"Török, aki az értéksemlegesség jegyében erősen hajlik arra, hogy a politikát döntően hatékonysági szempontból elemezze (ahogy egy kritikusa nem finomkodva megjegyezte: az ő elemzései kb. olyanok, mintha a harmincas évek Németországában azt mondta volna valaki: Hitler ügyesen tematizálja a politikát a zsidókérdés napirendre tűzésével)." (Pető Iván)

 

"A magyar tudásról mint kurrens termékről meg mindent elmond, hogy még Török Gábornak is van diplomája." (Hont András)

 

"Török Gábornak például nagyon jót tett volna, hogyha mélyebben elsüllyed (sic!) mondjuk a magyar alkotmányjogban, és akkor, abban az esetben az elemzései, hogy is mondjam, a felszínességnek kevésbé mutatják a tüneteit." (Hont András)

 

"Ha egy kormánynak az a feladata, hogy megmentse az emberek nyugdíját, akkor nem blogoló politológusok véleményét kell előzetesen kalkulálnia." (Szijjártó Péter)

 

"Török szerint az a politikus viselkedik demokratikusan, aki nem törődik mások véleményével, aki nem akar önkritikusan gondolkodni, és aki képtelen felismerni, hogy zsákutcában van, és végre vissza kellene fordulnia." (Krémer Ferenc)

 

"Egyedül Török Gábor politológus gondolja azt, hogy a Fideszt a jó szándék vezeti, csupán politikai vaksága miatt rohan teljes erejéből a falnak." (Bartus László)

 

"Elolvastam ma Török Gábortól Piroslapig valamennyi blogbejegyzést a készülő új Alkotmányról. Homály, indulat. Mélyéről párolog a bögre. Nagyon." (Deutsch Tamás)

 

"Török Gábor megkerüli a problémát." (Lánczi András)

 

"Lárifári." (Gyurcsány Ferenc)

 

"Áh, dehogy." (Kiszelly Zoltán)

 

"Azt meg végképp nem értem, miért állítja Török Gábor, hogy a kormánypárt érdeke lenne a választások előrehozatala." (Stumpf András)

 

"Török Gábor minimum téved." (Mráz Ágoston Sámuel)

 

"Török wasn't looking at the speech from the outside but from the inside. Almost as if he had been the speech writer of Viktor Orbán." (Eva S. Balogh)

 

"A Török Gábor-féle, lazának tekinthető, minden jöhet típusú hozzáállással szemben én a gyakorlatban is jól levezethető, szigorú megközelítésben látom a szélsőségekkel szembeni harc esetleges sikerét" (Somogyi Zoltán)

 

"Török Gábor csak egy a kollaboránsok közül" (Krémer Ferenc)

 

"Naná, hiszen a törökgáborok döntik majd el, hogy a cáfolat hitelt érdemlő volt-e" (Lánczos Vera)

 

"Nem, nem és nem." (Alexa Noémi)

 

"Az ezerkezű sms cézár kiismeréséhez azonban nem elégséges Török Gábor köpönyegébe bújni, és úgy előadni a nyilvánvalót, mintha annak bármilyen tudományos értéke volna." (Puzsér Róbert)

 

"Török Gábor politikai elemzéseit olvasom, van, amiben igazat adok neki, van, amiben nem." (Vona Gábor)

 

"Régóta figyelem Török Gábor politológusi tevékenységét, és egyre erősödik bennem a viszolygás." (Andor Mihály)

 

"Énszerintem nem jó, ha egy politikai elemző nem elemez. Ez ugyanis benne van a munkakörében, elvileg. Ami pedig nincs benne, az a sunyi hatalombarát cinizmus, a távolságtartás félreértése, az apolitikus elkenés, az alapvető problémák tudomásul nem vétele, az állandó megfelelési kényszer. Ehhez a teljesítményhez képest még a Nézőpont is elemző műhely." (Seres László)

Facebook

Ajánló

Pártpreferenciák

kozvkut4.jpg

Korábbi bejegyzések

Utolsó kommentek

Címkék

1904 (1) 1912 (1) 1956 (1) 1989 (2) 1990 (2) 1991 (1) 1994 (6) 1994 1998 (1) 1998 (5) 2002 (2) 2004 (1) 2005 (2) 2006 (2) 2007 (1) 2008 (1) 2009 (1) 2010 (3) 2012 (2) 2014 (2) 2014-es parlamenti választás (1) 2014-es választás (1) 29 lépés (1) 4k! (1) 56 nap (1) 800 (1) adatbázis (2) áder jános (9) adócsökkentés (3) adóemelés (1) adópolitika (1) afganisztán (1) ágh attila (5) ajánlószelvény (1) ajánlószelvények (14) akadémia (1) akarat (1) akció (1) aláírás (1) alakuló ülés (3) alapkérdés (1) alaptörvény (1) albertirsa (1) álesemény (1) alkalmazkodás (1) alkotás (4) alkotmány (22) alkotmánybírók (1) alkotmánybíróság (14) alkotmányellenes (1) alkotmánymódosítás (13) alkotmányozás (13) állam (2) államadósság (1) államcsőd (1) államfő (16) államháztartás (1) állami pénz (1) állami számvevőszék (2) állampárt (1) álláspont (1) alsóörsi gyilkosság (1) általános vita (1) alternatíva (3) Ángyán József (1) antidemokratikus (1) antipolitika (1) antiszemitizmus (1) antitézis (1) anti establishment (3) apátia (1) arányosság (4) arend (1) arend lijphart (1) árfolyam (1) árok kornél (1) árvíz (1) aszófő (1) átértelmezés (1) átláthatóság (1) átmenet (1) augusztus 20 (1) Azerbajdzsán (2) b. nagy lászló (1) baja (1) Bajnai Gordon (2) bajnai gordon (15) balogh andrás (3) Balogh József (1) balog zoltán (1) baloldal (17) baloldali (1) baloldali körzetek (3) baló györgy (2) balsai istván (3) bálványos (1) bánó andrás (1) barroso (3) bauer tamás (2) befolyásolás (1) beiktatás (1) belháború (1) belharc (1) belső konfliktus (1) bencsik andrás (1) Benetton-kampány (1) Beppe Grillo (1) beszéd (3) beszédolvasás tilalma (1) bihari mihály (3) bíróság (2) bizalmatlanság (1) bizalom (2) bizonytalanok (2) bizottságok (2) bkv (5) blog (3) blokád (1) bod péter ákos (1) bogdan góralczyk (1) bohács zsolt (1) bőhm andrás (1) bojkott (1) bokros lajos (10) borkai zsolt (1) borókai gábor (1) boross péter (1) borsod (1) botka lászló (6) botrány (7) bozóki andrás (1) brüsszel (2) budapest (7) budapest7 (1) budapesti olajfa (1) bukás (1) bukási spirál (4) buldózer (1) bulgária (1) bulvár (3) ByeAlex (1) célok (1) centrális erőtér (2) centrális pártrendszer (1) centralizáció (1) centrista (2) centrumpárt (1) cieger andrás (1) cigánybűnözés (1) cigányság (2) cinizmus (1) civil mozgalom (3) corvinus (1) család (1) csalódás (3) csapatkivonás (1) csapda (1) csehország (2) cselekvés (1) csépe béla (1) csermely péter (1) cser palkovics andrás (1) csigó péter (1) csodavárás (1) csomag (1) csúcsminisztériumok (2) csurka istván (2) czuczi mihály (1) daher pierre (1) daniel boorstin (1) dan nimmo (1) dávid ibolya (2) debreczeni józsef (3) demagógia (1) demokrácia (5) demokratikus centrum (1) demokratikus koalíció (2) démonizálás (1) demonstráció (1) demszky gábor (2) dessewffy tibor (1) deutsch tamás (1) devizahitelesek (1) de gaulle (1) dhondt (1) diáktüntetések (1) diktátor (2) diktatúra (4) dinamika (1) diplomácia (2) dk (1) döntés (1) duna tv (1) dúró dóra (1) Duverger (1) economist (1) edelény (1) éden hotel (1) egyéni választókerület (2) egyéni választókerületek (23) egykulcsos adó (5) egypárti kormány (1) együtt (1) együttműködés (2) együtt 2014 (2) egy a tábor egy a zászló (2) elek istván (2) elemzés (4) élet és irodalom (1) elfordulás (1) elhatárolódás (1) elitváltás (1) ellenakarat (1) ellenerő (2) ellenfél (1) ellensúly (2) ellenzék (13) elnökjelölt (1) elnökválasztás (6) előrehozott választás (7) előrejelzés (3) előválasztás (6) előzetes regisztráció (3) elrugaszkodás éve (1) első forduló (1) elszámolás (1) elszámoltatás (2) elv (2) elveszett szavazat (1) elvtelenség (1) ep választás 2009 (3) érdek (8) erkölcs (1) erő (1) erőpolitika (3) erőszakosság (1) erőtér (1) erózió (1) értékelés (2) értelmezés (2) érv (1) érvek (2) érvrendszer (1) esélyek (5) esettanulmány (1) eszközök (1) eu (3) európai parlament (1) európai parlamenti választás 2014 (1) európai unió (2) évértékelő (2) évértékelő beszéd (4) facebook (2) falunap (1) fék (1) fékek és ellensúlyok (1) felcsút (2) félelem (1) félelnöki rendszer (2) felelős (3) felelősség (2) felelős döntés (1) felező válság (2) felhatalmazás (3) feliratkozás (1) felkérés (1) fellegi tamás (2) felsőoktatás (2) fiatal politikusok (1) fidesz (130) Fidesz (2) fidesz jobbik viszony (13) fidesz kdnp (1) fidesz mdf koalíció (3) fidesz mszp viszony (1) fkgp (2) foci Eb (1) fodor gábor (2) földesi szabó lászló (1) földtörvény (2) főpolgármester (3) főpolgármester jelölt (1) forgatókönyv (1) forgatókönyvek (5) forint (1) forradalom (4) forró ősz (1) forsense (1) frakcióalakítás (1) frakciófegyelem (1) franka tibor (1) frei tamás (1) fricz tamás (2) friderikusz sándor (1) frizbi (1) függetlenség (1) független jelölt (1) fűrész gábor (1) g. fodor gábor (3) gallai sándor (1) gallup (3) garancia (1) gát (1) gátlástalanság (4) gazdaság (5) gazdasági növekedés (1) gazdaságpolitika (6) GDP (1) gerbeaud liberalizmus (1) gergényi péter (1) gesztus (1) giró-szász andrás (1) giró szász andrás (9) goldenblog (1) göncz árpád (2) gondolatmankó (4) Goodfriend (1) google pártfigyelő (1) görög válság (1) granasztói györgy (1) gulyás gergely (1) gúr nándor (1) guvernamentalista felfogás (1) gy. németh erzsébet (1) gyarmat (1) gyávaság (1) gyenesei istván (1) gyöngyöspata (2) győzelmi stratégia (1) győztes (1) győzteshez húzás (2) gyűjtőpárt (2) Gyurcsány Ferenc (1) gyurcsány ferenc (49) habonyizmus (1) habony árpád (2) Habony Árpád (1) hack péter (1) hagenbach bischoff (1) hagyó miklós (3) hajdú péter (1) halasi endre (1) halmai gábor (2) harc (1) harmadik köztársaság (3) harrach péter (2) hasznos szavazat (1) haszon (1) haszonmaximalizáció (1) hatalmi harc (2) hatalmi kormányzás (2) hatalmi logika (1) hatalom (6) hatalomgyakorlás (1) hatalomkoncentráció (1) határon túli magyarok (1) hatékonyság (1) hatpárti vita (1) háttér (1) háttérvilág (1) havasiné orbán mária (1) hazaszeretet (1) házelnök (1) házmester (1) hegedűs lorántné (1) helyi politika (1) heti válasz (1) heves (1) híd (1) hideg polgárháború (2) hírblog (1) hír tv (1) hisztéria (1) hit (1) hitel (4) hitelesség (27) hitelszerződés (1) hiteltelenség (1) hit gyülekezete (1) hoffmann rózsa (2) horn gyula (4) horn orbán vita (1) horthy miklós (1) horváth aladár (1) Horváth András (1) horváth csaba (3) horvátország (1) house of cards (1) hozzáértés (1) húsvét (3) identitás (2) ideológiai kulturális (1) ideologikus (1) időhúzás (1) időközi választás (3) időzítés (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (2) ígéret (2) ígéretek (1) illékonyság (1) illiberális demokrácia (2) illúzió (1) imázs (2) imf (12) információ (2) ingatlanadó (1) inkubátor (1) inkumbencia (1) inkumbens hatás (1) instabilitás (1) internet (1) intézet (1) intézmények (2) ipsos (2) irak (1) irány (1) irracionalitás (1) isaura effektus (1) james carville (1) james combs (1) jász nagykun (1) javaslat (1) jávor benedek (3) Jávor Benedek (1) jegybank (1) jelkép (1) jelölés (1) jelöltállítás (3) Jobbik (1) jobbik (76) jobboldal (10) jobboldali (2) jobboldali kétpártrendszer (1) jogállam (1) jogállamiság (1) jóléti állam (1) jóléti rendszerváltás (1) jövő (3) jövőkép (1) juhász ferenc (1) juhász oszkár (1) káli sándor (1) kampány (11) kampánycsend (1) kampánytéma (1) kampánytsratégia (1) kapituláció (1) karácsony gergely (3) Karácsony Gergely (1) karakter (2) karakter (ön)gyilkosság (1) karantén (2) karizma (2) katasztrófa (1) katolikus egyház (1) katona (1) katonai szerepvállalás (1) katona béla (1) katona kálmán (1) kaufer virág (1) kdnp (10) keller lászló (1) kényszerpálya (1) képviseleti demokrácia (1) képviselő (2) képviselői eskü (1) kerekasztal (1) kerekasztal tárgyalások (1) kerék bárczy szabolcs (2) keretezés (1) kéri lászló (1) kétfarkú kutya párt (1) kétharmad (26) kétharmados törvények (1) kétkamarás parlament (1) kétpártrendszer (2) kettős állampolgárság (3) kettős beszéd (2) kettős mérce (2) kiábrándulás (1) kiadácsökkentés (1) kiadáscsökkentés (1) kihelyezett kormányülés (1) kína (1) kirekesztés (2) kisebb parlament (1) kísérlet (1) kispártiság (1) kiss péter (1) kiss viktor (1) kis pártok (3) kitartás (1) kitiltás (1) kitiltási botrány (1) kitta gergely (1) kiválás (1) klein ödön (1) koalíció (1) koalíciós vita (1) kóczián péter (1) kognitív disszonancia (1) kóka jános (2) Kolláth György (1) kolontár (1) költségvetés (6) költségvetési tanács (1) kommunikáció (15) kommunikációs (1) kommunikációs hiba (1) kommunikációs paradigma (1) kommunista (1) kompetencia (4) konferencia (1) konfliktus (3) kongresszus (1) konrád györgy (1) konstruktív bizalmatlansági indítvány (1) konszolidáció (4) konszolidált gazdaság (1) kónya péter (1) konzervatív liberális (3) koordinált indulás (1) kordonbontás (1) kormány (2) kormányalakítás (8) kormányfő (2) kormányfő csere (1) kormánypárt (1) kormányprogram (4) kormányszóvivő (1) kormányzás (1) kormányzati teljesítmény (2) kormány ellenzék (1) körmend (1) körösényi andrás (2) korrekció (2) korrupció (8) korzenszky richárd (1) kósa lajos (4) kötcsei beszéd (1) kovács árpád (1) kovács lászló (2) kövér lászló (11) következetesség (2) következmény (2) közbiztonság (1) közgép (2) közhangulat (1) közjog (1) közlekedés (2) közösségi média (1) közös jelöltállítás (1) közös lista (3) közpénz (1) közszolgálati televízió (1) köztársasági elnök (3) közvélemény-kutatás (7) közvélemény kutatás (15) közvélemény kutatások (1) közvetlen elérés (1) kremlinológia (1) krizsó szilvia (1) kronen zeitung (1) kubatov gábor (2) kudarc (3) kukorelly endre (1) külpolitika (1) kultúrharc (1) kultusz (1) kumin ferenc (1) kuncze gábor (4) kurzusépítés (1) küszöb (1) kvázi kétpártrendszer (3) l. simon lászló (1) labdarúgás (2) lak (1) lakner zoltán (1) lakoff (1) lamperth mónika (2) lánczi andrás (3) lánczi tamás (1) lánczos vera (1) láthatósági küszöb (3) látogatás (1) latorcai jános (1) latorczai jános (1) lázár jános (21) legalitás (1) legenda (1) legfelsőbb bíróság (1) legitimáció (2) legitimitás (4) leminősítés (1) lemondás (7) lendvai ildikó (5) lengyelország (3) lengyel lászló (2) lengyel minta (1) lengyel választások (1) lettország (2) levél (1) liberális (3) liberalizmus (1) lijphart (1) lista (1) litvánia (1) lmp (69) lmp jobbik csalodas ketpartrendszer uj jobboldal uj baloldal (1) logika (1) lojalitás (1) loppert dániel (1) lottóötös (1) luther (1) machiavelli (1) mádi lászló (2) mádl ferenc (4) magánnyugdíjpénztár (2) magánnyugdíjpénztárak (5) magyar (1) magyar bálint (1) magyar demokratikus charta (1) magyar liberalizmus (1) magyar narancs (1) magyar nemzet (4) magyar olajfa (3) majális (1) makay zsolt (1) makó (1) mandátum (1) mandiner (1) manipuláció (1) március 15 (1) második forduló (6) második hely (1) matolcsy györgy (10) max weber (1) McCain (1) mdf (49) mdf szdsz (1) mdnp (2) meciar (1) mécs imre (1) medgyessy péter (4) média (7) median (1) medián (9) médiatörvény (2) media hungary (2) megállapodás (4) megbízás (1) meglepetés (2) megoldás (2) megszorítás (7) megújítás (1) megújulás (2) megyei jogú (1) menekültkérdés (1) mensa hungariqa (1) mérsékelt jobboldal (1) Mesterházy Attila (3) mesterházy attila (34) mesterházy ernő (1) mészáros tamás (1) mezőtúr (1) miép (1) miép jobbik (1) migráció (1) miklós árpád (1) milla (1) minisztercsere (1) miniszterelnök (2) miniszterelnök-jelölt (1) miniszterelnök csere (1) miniszterelnök helyettes (1) miniszterelnök jelölt (8) miniszterelnök jelölti vita (6) minőségi sajtó (1) miskolc (1) mkp (1) MNB (1) modell (1) módszer (1) molnár csaba (2) molnár oszkár (1) morál (1) morvai krisztina (2) moszkva (1) mozgalom (1) mráz ágoston sámuel (1) mszdp (1) mszmp (1) mszp (104) MSZP (1) mszp lmp együttműködés (1) mtv (2) munkáspárt (1) nagykoalíció (1) nagypártiság (2) nagy anna (1) nagy kép (1) nagy lászló (1) nagy tamás (1) NATO (1) NAV (1) navracsics tibor (20) negyedik köztársaság (1) németh miklós (1) német lapok (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti bank (1) nemzeti egység (1) nemzeti együttműködés rendszere (2) nemzeti érdek (1) nemzeti konzultáció (1) nemzeti szuverenitás (1) nemzetközi (1) nemzetközi környezet (2) nemzetközi kritika (1) nemzetközi státusz (1) neokonzervatív (1) neoliberális (1) népszabadság (2) népszava (2) népszavazás (7) népszerűség (2) népszuverenitás (1) ner (1) nézőpont (5) nógrádi lászló (1) normativitás (1) novák előd (1) nyakó istván (1) nyerges zsolt (3) nyirő józsef (1) nyugat (1) nyugdíj (3) obersovszky péter (1) objektivitás (1) obstrukció (1) ökológiai tévkövetkeztetés (1) ökopárt (1) oktatáspolitika (1) október 23. (1) olajfa (2) oligarcha (1) ómolnár miklós (1) önállóság (1) önkép (1) önkormányzat (1) önkormányzati választás (16) önkormányzati választási rendszer (1) önkormányzati választás 2010 (2) önkritika (1) opera (1) orbán (1) orbán-nastase megállapodás (1) orbán-putyin megállapodás (1) orbánista (1) orbán kormány (4) Orbán Viktor (9) orbán viktor (114) őrkutya (1) Örményország (2) országértékelő (1) országgyűlés (1) országos lista (7) összeesküvés (1) összeférhetetlenség (1) összefogás (1) összefogás párt (2) őszinte (1) oszkó péter (1) őszödi beszéd (8) ötödik köztáraság (1) ovb (1) ózd (2) paczolay péter (1) paks (1) pálffy istván (1) palotaforradalom (4) pályázat (1) pápa (1) papcsák ferenc (1) paraván (1) parlament (14) parlamenti felhatalmazás (1) parlamenti felszólalás (1) parlamenti választás (2) parlamenti választás 2010 (42) parlamenti választás 2014 (5) pártfinanszírozás (2) pártharcok (1) pártosodás (1) pártosság (1) pártpolitikus (1) pártrendszer (11) pártrendszer koncentrációja (1) pártrendszer változása (1) pártszakadás (2) pénz (1) pénztárca (1) percepció (3) pesti sándor (1) pető iván (1) pintér sándor (4) plágium (5) pluralizálódó pártrendszer (1) pokol béla (2) pokorni zoltán (6) polgári magyarország (1) polgári platform (1) polgármester (2) politika (4) politikai (1) politikai (1) politikai bozótharc (1) politikai elemzés (11) politikai elemző (9) politikai elit (1) politikai erőtér (1) politikai érzék (1) politikai gondolkodás (1) politikai hasznosság (1) politikai haszonszerzés (1) politikai hiba (2) politikai inga (1) politikai innováció (2) politikai kormányzás (2) politikai korrekció (1) politikai közép (2) politikai logika (5) politikai nyilatkozat (3) politikai stratégia (1) politikai szereplő (1) politikai színpad (1) politikai tér (1) politikai tudás (1) politikai vétó (1) politikai vezetés (1) politikai vita (1) politika elemző (1) politika tér (1) politikus (2) politikusi beszéd (2) politikusok (1) politológus (2) politológus védegylet (1) pólus (1) populizmus (1) pörzse sándor (2) poszt politikus (1) pozíciók (1) pozícionálás (1) pozsgay imre (1) po fi (1) pragmatikus (1) predomináns pártrendszer (1) prezidenciális (1) primary colors (1) probléma (1) problémamegoldás (1) prognózis (1) program (1) pszáf (1) pundit (1) punditokrácia (1) racionális (1) racionális választó (1) racionalitás (3) radikalizálódás (1) radikalizmus (1) radiszoci (1) radnóti sándor (1) recesszió (1) reform (4) regionális eltérések (2) regisztráció (2) régi új törésvonal (1) rekrutáció (1) rendőrség (1) rendszerellenes párt (2) rendszerkritikus (1) rendszerváltás (3) rendszerváltás forgatókönyve (1) republic (1) republikon (3) részvétel (2) réthelyi miklós (1) retkes attila (2) rétvári bence (2) rezsicsökkentés (2) rivális (1) riz levente (1) robert denton (1) robert fico (2) rogán antal (8) románia (2) róna dániel (1) röpirat (1) rudi zoltán (1) Safarov (2) sajóbábony (1) sajtó (1) sajtószabadság (2) salamon lászló (2) sávelhúzás (1) schamschula györgy (1) scheiring gábor (1) schiffer andrás (9) Schiffer András (1) schmidt mária (1) schmitt pál (20) schmuck andor (1) selmeci gabriella (1) selmeczi gabriella (1) semjén zsolt (3) seres lászló (1) siker (5) sikerpropaganda (1) Simicska Lajos (2) simicska lajos (3) skorpió (1) slota (1) söjtör (1) sólyom lászló (11) somogyi zoltán (3) sportújságírás (1) stabilitás (1) stabilizáló apátia (1) stadion (2) state capture (1) steiner pál (1) stílus (1) story (1) strabag (1) stratégia (18) strukturáló dimenzió (1) stumpf andrás (1) stumpf istván (6) süveges gergő (2) szabadelvű konzervatív (1) szabolcs (1) szabó albert (1) szájer józsef (2) szakadás (2) szakértő (1) szakkommentátor (1) szakszervezet (1) szalai annamária (1) szanyi tibor (2) szápár (1) szász károly (1) szavazás (2) szavazások (1) szavazatmegosztás (2) szavazatszerzés (1) századvég (11) szdsz (20) szeged (4) szegedi csanád (2) szegénység (1) székely péter (1) székely zoltán (1) szekeres imre (2) szekértábor politika (1) szelekciós pontok (1) szélsőjobboldal (3) szélsőséges (1) személyre szabott kormányzás (1) személyzeti politika (1) szepessy zsolt (1) szerbia (1) szerencs (1) szerep (1) szerepcsere (1) szerepfelfogás (6) szervezet (2) szijjártó péter (6) szíjjártó péter (1) szili katalin (8) szilvásy györgy (1) szimbolikus (1) szimbolikus politika (1) szimbólum (1) szlavofil (1) szlovákia (2) szlovák magyar viszony (1) szlovák választás (1) szlovénia (1) szociális kérdés (1) szociális népszavazás (1) szociálliberális (1) szolidaritás (2) szombathy pál (1) szonda (5) szonda ipsos (1) szövetségi politika (4) sztálingrád (1) sztereotípia (1) sztereotípiák (1) szubjektív vélemény (1) szűrös mátyás (1) szuverenitás (1) tábor (1) taktika (1) taktikai szavazás (1) támogatás (2) támogatottság (2) tanácsadás (1) tanácsadó (1) tandíj (1) tárcatükör (1) tárgyalás (5) tárgyalástechnika (1) tárki (8) tarlós istván (9) társadalmi szerződés (1) társadalmi támogatás (1) tekintély (1) teljesítmény (2) területi lista (6) területi listák (2) tervezés (2) tét (3) tétényi éva (1) tét nélküli választás (2) tévedés (1) tévéostrom (1) tiszavasvári (2) tisztelet társasága (1) titkos (1) többpártrendszer (1) többség (1) többségi demokrácia (4) Tocsik-ügy (1) tocsik márta (1) tojástánc (1) tőkés lászló (1) tőkés rudolf (1) tölgyessy péter (7) toposz (1) töredékszavazat (2) törésvonal (1) torgyán józsef (2) torgyán kisgazda (1) torkos matild (1) törvényjavaslat (1) torzítás (1) trafik (1) trianon (1) tulajdonos (1) túlélési stratégia (1) túlhatalom (1) tüntetés (4) tusnádfürdő (1) tv2 (1) tv3 (1) ügybirtoklás (2) ügyészség (2) ügynökkérdés (1) újfasiszta (1) ujhelyi istván (1) újraválasztás (1) új alkotmány (1) új baloldali párt (1) új párt (2) új pártok (4) uj péter (1) ülésrend (1) ungár klára (2) uniós csúcs (1) ünnepi beszéd (2) ünnepség (1) USA (2) utódlás (1) utólagos normakontroll (1) utópia (1) vágó gábor (1) vagyonadó (1) vákuum (1) választás (2) választási együttműködés (1) választási eredmények (2) választási esélyek (5) választási hibák (1) választási műsor (3) választási rendszer (16) választási részvétel (6) választási törvény (1) választás időpontja (1) választó (3) választói reakció (1) választók (1) valence issue (1) valóság (2) valóságértelmezés (2) valóságérzékelés (1) valóságmagyarázat (2) valóságshow (1) válság (7) válságadó (3) válsághelyzet (1) válságkommunkáció (1) váltás (1) váltógazdálkodás (1) váltópárt (3) változás (4) változtatás (1) valutaalap (3) várakozás (1) várakozások (1) varázstalanítás (1) varga mihály (7) városok (1) varsói gyors (2) vastagh pál (1) veiszer alinda (1) véleménykülönbség (1) veszprém (1) Veszprém (1) vétó (3) vezetés (1) vezető (2) videóblog (1) viktor (1) visszalépések (2) visszatérés (1) vitányi iván (1) vízió (1) vizsgálóbizottság (1) voks10 (1) voks2010 (1) volner jános (1) voluntarizmus tere (1) vona gábor (15) vörösiszap (1) vörösiszap katasztrófa (1) warvasovszky tihamér (1) war room (1) wittner mária (1) xiii. kerület (1) zagyva györgy (1) zanzibár trükk (1) zapadnyik (1) záróra (1) zászlóégetés (1) zsákmányelv (1) zsákutca (1) zsinka lászló (1) Címkefelhő

HTML doboz

13:24

Eldőlt a kérdés: Orbán Viktor bulgáriai nyaralásából küldött levelében Schmitt Pált javasolta a Fidesz és a KDNP államfő-jelöltjének. S bár - velem együtt - sokan meglepetést vártak, végül kiderült, hogy a sajtó – hasonlóan a kormánynévsorhoz – ezúttal is jól értesültnek, a Fidesz pedig a korábbiakhoz képest meglepően rosszul záró szivárgónak vagy inkább tudatos szivárogtatónak bizonyult.

(Fotó: MTI)

Érdekes módon a miniszterelnök nyilvánosan is magára vállalta a politikai értelemben vett jelölő szerepét, emlékeim szerint korábban erre elnökválasztások előtt még nem volt példa. Mint ahogy újdonság maga a jelölt is: augusztustól egy eddig még nem látott karakterű köztársasági elnökkel és a korábbiaktól eltérő elnöki szerepfelfogással ismerkedhetünk meg. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük inkább meg, hogy a megválasztás kapcsán mire lesz érdemes figyelnünk.

Az első kérdés a kormánypárti reakció. Arra nem lehet számítani, hogy lesznek erősen disszonáns hangok, tapasztalt kremlinológusok azonban jegyzetelhetnek. Itt van mindjárt az első megszólaló, a kereszténydemokrata Harrach Péter, aki udvariasan, parlamenti virágnyelven, hosszú évek politizálásának minden tapasztalatával beszélt a „gyakorlat világából” érkező, „kompromisszumkész” jelöltről. A szavaknál azonban lesz még jobb mutatónk: a titkos voksolás. Nem hiszem, hogy a Fidesz ezúttal is a 2005-öshöz hasonló „önkéntes ellenőrzést” rendelne el, így aztán érdekes lesz megnézni, hogy minden kormánypárti szavazat Schmitt Pálra érkezik-e. Különösen izgalmas kérdés, hogy eredményes lesz-e már az első fordulóban a szavazás; ha a kétharmadosnál nagyobb kormánytöbbség további forduló(k)ra kényszerülne - ez ma nem látszik valószínűnek, de kizárni sem lehet -, annak komoly üzenetértéke lenne.

Tanulságos lehet az ellenzék viselkedése is; ma még kiszámíthatatlan, hogy a saját jelölt nélkül maradt Jobbik és LMP mit tervez. Nehéz elképzelni, hogy akár a Fidesz, akár az MSZP választottját támogassák, jelenlétük hangsúlyozásához azonban akár valamilyen váratlan akció sem elképzelhetetlen részükről. Érdekes lehet az MSZP reakciója is, különösen a tegnapi szokatlan barátkozás után: vajon mennyire akarják támadni az előélete, habitusa alapján szocialista jelölésre sem esélytelen Schmitt Pált, aki feltehetően a Fidesztől való különbségét végre erőteljesen megmutatható Jobbiktól számíthat igazán tüzes nyilakra.

S persze jó lenne tudni a választók reakcióját is: érdekes módon a korábban minden kérdésben aktívan (közvélemény-)kutató intézetek egyelőre - bár a nevek már hetek óta forognak - semmilyen felméréssel nem álltak elő.

A bejegyzés trackback címe:

http://torokgaborelemez.blog.hu/api/trackback/id/tr302103687

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A gyakorlat embere? 2010.06.24. 08:59:01

Érdekes lesz megnézni, hogy minden kormánypárti szavazat Schmitt Pálra érkezik-e.

Trackback: Pali bácsi nem lesz velszi bárd 2010.06.23. 19:18:40

Azért ismerjük el, hogy Pali bácsi biztosan jobb lesz a fegyveres erők főparancsnokának, legalábbis megjelenésében: volt sportolóként, egykori olimpikonként legalább katonás tartással végig tud majd menni a díszsorfal előtt. Úgy, ahogyan ez eddig ...

Trackback: Kiből lehet államfő 2010.06.23. 18:05:40

A címben föltett kérdés persze költői. Vannak ugyan vállveregetést is kiérdemlő alkalmas jelöltek – Bangkokból a Sándor-palotába roppant logikusan vezetne az út, ugyebár -, de akad egy legalkalmasabb. Mármint arra a három-négy évre, amíg nem forr...

Trackback: ELHUNYT GYURCSÁNY FERENC 2010.06.23. 15:36:19

   Hosszú, súlyos, türelemmel viselt betegség után elhunyt Gyurcsány Ferenc (†49) politikus, egykori miniszterelnök, nagyvállalkozó, politikai publicista, táncművész, nyelvújító, Jászay Mari díjas, érdemes blogger.  - A kö...

Trackback: Aranyérmes államfő 2010.06.23. 14:01:46

Már éppen elhatalmasodott rajtam a Fidesz-fóbia és egy dörgedelmes írást akartam készíteni, hogy lássuk, hogy micsoda ördögtől való ötlet az, hogy köztársasági elnöknek a kormány jelöltjét szavaznák meg, amikor eszembe jutott, hogy ez általában így szo...

Trackback: Nyelvükben élnek 2010.06.23. 13:30:11

Nyelvükben élnek - az Országgyűlés tagjai és az idegen nyelvek Az előző poszt után szerkesztőségünk elmerengett azon, hogy vajon milyen nyelveken tudnak a T. Ház ugyancsak t. képviselői. Szerencsére segítségünkre volt az Országgyűlés munkáját á...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

László56 2010.06.24. 09:33:12

Szép jó reggelt Mindenkinek

Eldőlt az a kérdés ami soha nem volt kérdés. Még csak kérdéses sem. Legfeljebb azoknak kik a politikai folyamatokat kevésbé tudják értelmezni és nem figyelnek a politikai pártok tényleges tevékenységére. Hiszen a politikát a tények jellemzik és nem a kívánságok. Kívánság műsort hallottunk itt eleget. Kommentárokat hozzá szintén. Sajnos kevés olyat ami a tényleges politikai tényeket elemzik. A FIDESZ precízen lefolytatott forgatókönyvéről meg szó sem esett. Észre sem véve hogy van ilyen. Pedig ott van a polgárok és elemzők orra előtt.

Orbán Viktor nyaral. Minden normális országban ez természetes. Ugyanezekben az országokban mindez azt jelenti hogy a politikai szituáció kellemesen enyhe és ezáltal nincs feltétlenül szükség a miniszterelnökre. Jó nyaralást kívánnak neki. Minálunk sajnos másképp látják. Disznóságnak tartják. Mert igenis a miniszterelnök rágja a körmét és izguljon. Különben felelőtlen. Mert itt a helye, nekem ne nyaraljon. Miért ne nyaralna amikor a FIDESZ forgatókönyve csodálatos olajozottsággal zajlik le.

Normalizálódik a politika nálunk. Minálunk ez a különleges állapot. Nem vagyunk hozzászokva. Szoktatni kell magunkat.

Videofon 2010.06.24. 09:33:52

"Ha nem értesz valamihez, akkor ne vagdalkozz!"
Hát akkor mi? Ha nem értesz valamihet, akkor ne oktass ki! :)

andzsin 2010.06.24. 09:38:39

@-vadvirág-: "A demokrácia egészen más, neked, egyetemi oktatónak (tanárnak) magyarázzam? "

Inkább ne, ha kérhetem.

"Bizonytalanságról beszélsz. Igen, eddig bizonytalanságban éltünk. Még most is bizonytalanság van. Rettegnek az emberek a munkanélküliségtől, attól, hogy nem lesz mit enniük, hogy nem tudják fizetni a hiteleiket, hogy elveszítik az otthonaikat. Pont az van, amiről írsz. És a fidesztől várják a megoldást, igen, a biztonságot. Csakhogy varázsütésre nem megy és az ilyen hangok, mint a tiéd is, csak ártanak."

A komenyizmusban nem rettegtek, mert mindenkinek volt munkája. Azt is lehet választani. Most az emberek egy reloaded Kádár-rendszerre szavaztak. Tudod miért nem tudják fizetni az emberek a hiteleiket? Mert Járai elvtárs idején mesterségesen magasan tartották a forintot és ész nélkül mindenki felvette a pénzeket, aztán, amikor a magyar valuta beállt a neki megfelelő pozícióra, akkor már késő volt. A Fidesz háza táján keres a bűnösöket.

"Remélem, nem tüzeled a hallgatóidat OV és a fidesz ellen, mert nagyon rosszul tennéd. Te sokkal inkább "elvtárs" vagy, mint amennyire én "elvtársnő", ahogy írod. Nyilván jól helyezkedtél az előző rendszerben, ha egy neves egyetemen taníthatsz."

Az fel sem merül benned, hogy véletlenül valaki az érdemei alapján kerül be valahová? Tipikus magyar vagy. Én még a KISZbe se léptem bele, ahogy Hofi mondta "nem akartam vegyülni". Én nem szoktam politizálni az előadásaimon, szemben a fidesznyik és szélsőjobber oktatókkal, akik simán elmondják a hallgatóságnak, hogy a "Magyar Gárda az egy jó dolog." A jogi egyetemen népszerűsítenek egy feloszlatott, törvénytelen szervezetet. Na erről ennyit.

Evehid 2010.06.24. 09:40:51

@Szimba: egyetértek. Az alsó tagozat céljai tényleg nem jó irányba változtak. Viszont az iskolakezdet odébb tolódásának okairól egész más ismereteim (is) vannak.

Ha összekötöd a 7 éves tankötelezettséget, meg az évvesztes bosorolás előre hozását a szakmai tantárgyak érettségi utánra tolásával, akkor megvan a roppant egyszerű, lelombozóan anyagi, állami szándék (nem nálunk találták ki, több ny-európai ország menekült előre ezzel): minél később lép ki a munkaerőpiacra a gyerek, annál később kell gondoskodni a foglalkoztatásáról, ha ez nem megy, a segélyezéséről. Sokkal olcsóbb a már meglévő - olyan, amilyen - infrastruktúrában tartani a lehető legtovább, mint munkanélküliként kezdeni vele vmit. :( Pl. Spanyolországban pár éve a pályakezdők körében 20 % körül volt a munkanélküliség, magasabb, mint az átlagos.

Szimba 2010.06.24. 09:44:48

@Videofon:
Morr!:))
29 évig dolgoztam az óvodai nevelés környékén.
Viszont itt sem hely, sem idő nincs mindazt kifejteni, ami a jelenlegi óvodai nevelés alapelveit, célját, feladatrendszerét meghatározza.

Elveszítettem a türelmem. (Feltételezem, hogy nincs óvodás korú gyereked.)

andzsin 2010.06.24. 09:45:08

Sajnos az van, hogy a fijjúk még marxizmust-leninizmust tanultak az egyetemen és mindent tudnak ennek a működésmechanizmusáról. És ezt most kiválóan alkalmazzák. Mert simán ki lehet üresíteni a demokratikus kereteket. Ez folyik most. Mivel nálunk ennek nincsen hagyománya, ezért aZembereknek a szeme se rebben.
A fidesz imho a saját sírját ássa. Előbb-utóbb ők is megbuknak és akkor a másik oldalon lesz az az erőhatalom, amit most alkotmányosan kialakítanak maguknak.

andzsin 2010.06.24. 09:47:51

Itt lehet szavazni Schmittről, eddig 85% elutasítja:)

velemenyvezer.blog.hu/2010/06/24/schmitt_elnok_ket_evre

Szimba 2010.06.24. 09:49:33

@Evehid:

Az állami szándék azonban félrecsúszott (valóban ez is benne volt), mert az aluliskolázott szülők ma is törekszenek 6 évesen, minél előbb az iskolába küldeni a gyereküket, míg a "felüliskolázott", azaz értelmiségi családok éppen az iskola rossz híre, a túlterheltség miatt igyekeznek a gyereküket tovább, legalább 7 éves koráig az óvodában tartani.

Így az egyébként is a továbbtanulást, munkát választó/találó gyerekek kezdenek később.

Ráadásul nem jelentős a számuk/arányuk.

Videofon 2010.06.24. 09:52:20

@Szimba:
A nők mindig feltételeznek mindenféleéket. Érdekes lenne, ha olyan lennék, amit feltételeztetek az idők során. :D
Most neked eshetnék, hogy a funkcionális analfabéták is jártak óvodába, de nem teszem. A rendszer egésze rossz. Nem a te hibád.
A gyermeki fejlődés folyamatos. Nincsenek benne szakaszok. A szakaszokat csak a külső szemlélő látja, megfelelési kritériumaitól elbűvölten.
Lehetsz okosabb nálam. de akkor mutass is fel jobb eredményeket.

[nick] (törölt) 2010.06.24. 09:52:56

@Szimba:
csupa szerencse, hogy te tudod, hogy mire jók a fibonacci számok. vajon milyen alkalmazásaid ismered. na de hagyjuk filius bonaccit, mert ő bevonult az egyetemes kulturtörténetbe, én onnan egy ideig nem is fog kikerülni, mert a fibonacci számsornak, akkora a természetes relevanciája, hogy azt elképzelni is alig lehet. mert annyi helyen bukkan fel.

a lényeg. van most ilyesmi az oviban, hogy korai készségfejlesztés. el kezdik tanítani a gyerekeket írni, olvasni, számolni nagycsoportban. oké. nagyszerű. csak akkor nem értem, hogy az általános iskola első két osztályával miért ne lehetne egybevonni, hiszen ugyanaz a cél, mint az óvoda végén. a gyerekek könnyen taníthatóvá váljanak. nyilván ehhez az kell, hogy értő módon tudjanak írni, olvasni, számolni. miért kell azt kettévágni. a gyerekeket 6 éves korban másik intézménybe rakni. még az a hoffman margit, vagy ki is azt mondja, hogy első két osztályban nem szabad buktatni. de már akkor a nagycsoportban is kellene értékelni, hogy ügyes vagy, szépen "dolgozol". ha a gyerekeket írni, olvasni, számolni tanítjuk. szóval miért van ez a vágás 6 éves korban.

szerintem 9-10 éves gyereket már nagyon nehéz írás, olvasásra, számolásra tanítani, 5 éves korban egyszerűbb. szóval ha intézményesen akkor kezdődik ez a fázis, és nincs szétvágva, akkor szerintem erre 3 év elég a gyerekek döntő többsége számára. és ha akkor az "iskola" erre koncentrál.

----

ez az alsó tagozat, felső tagozat dolgot sose értettem. hogy az ókor, mondjuk a görög demokrácia tanítás az miért alsó tagozat, a középkor meg miért felső. szerintem ez egy hülyeség. 8-13 éves kor között az egyetemes műveltséget alaszinten el lehet sajátítani. úgy, hogy előbb kezdeni kell a népi kultúrával, vallással, eredetlegendákkal. szóval ez arra is jó, hogy ha egy gyerek éppen, hogy tud írni, olvasni, számolni, akkor ebbe a mondavilágban még fel lehessen zárkóztatni. és utána van 4 év: ókor, középkor, újkor. és a jelenkori ismeretek elsajátítására alapszinten. ebben az időben szerintem kronologikusan kell tanítani, tehát úgy, hogy az ókori történelem mellett az ókori matematikát kell tanítani, vagy az akkori kémiát, fizikát, meg persze az ókori irodalmat. és minden korszakra van egy egész év. minden évszázadra nagyjából egy hónap. ennyi szerintem elég alapszinten. nyilván nem kell végtelen lexikális tudást, vagy műveltséget a gyerekekbe beleverni, de valamennyit meg mégis csak el kell sajátítani. és ez még akkor megy, amikor a gyerekek nem serdülnek, mert utána már nem működik ez a brutál konzervatív felfogás, mert a gyerekek meghajigálják a tanárt, mivel rájönnek, hogy ez a tudás nem elég célirányos, nem elég hasznos.

---

és akkor kell szerintem egy középiskolai fázis, és itt én már 8 évet hagynék erre, hogy a fiatalok rájöjjenek, hogy mégis mivel szeretnének foglalkozni. és persze ebben az időszakban egy szakmát el kellene sajátítani. és mindegy, hogy asztalos akar lenni, vagy atomfizikus, 21 éves korára a többségnek kell, hogy valamilyen középfokú szakismerettel rendelkezzen, amivel már pénzt tud keresni. természetesen vállalkozói ismeretekhez kell juttatni, meg persze sajátson el egy szaknyelvet. szóval egy autószerelő, vagy asztalos is legyen tisztában ezekkel, azon túl, hogy képes azt mondani: hello. és így dolgozhat másik nyelvterületen akár.

---

és persze szükség van 21 éves kor után egy olyan szerintem meglehetősen hosszú tanulási folyamatra, amikor valakiből tudós lesz. mert ahhoz elegendően sok problémval kell találkozni, és nehéz problémákkal, hogy valakinek kialakuljon az egyetemes műveltsége. ami azt jelenti, hogy majd mindenhez ért. nem feltlétlen van mindenbe igaza, mert egy vitában részigazsága van mindenkinek, de képes úgy vitázni, hogy nem véleménye van, hanem álláspontja, és érvei. szóval nem az van, hogy felmondja a leckét, hanem valami mást mond. és persze szerintem ezt lehessen megtenni asztalosként is. az asztalosmester kialakítja azt a stílust, amit képvisel. ami csak rá jellemző. persze erre már nem képes mindenki, csak az elit. de egy országba ugyanúgy kell asztalos elit, mint jogász elit. meg tanár elit is kell, iskolateremtő tanárok. nekem volt szerencsém párral találkozni, és megtapasztalni azt, hogy valaki pont nem úgy tanít, mint a többiek. de nem az a különbség, hogy laza, meg jó fej, meg haver, meg el lehet vele menni folyton sörözni. hanem attól, hogy hiába sörözöl vele, akkor is akkora tekintélye van, hogy részegen úgy érzed, hogy a bokájáig nem érsz fel. tehát pont nem lesz "haver". de ez nem attól alakul ki, hogy kötelező felállni, meg nádpálcával üti a katedrát, hanem attól, hogy olyan egyetemes ismeretekkel rendelkezik, amit a diák éppen készül megszerezni. és mivel neki olyan már van, éppen ezért tiszteli. de ezt a végtelen tiszteletet, vagy alázatot szerintem középiskolai tanár nem tudja kivívni, mert olyankor a gyerekek serdülnek, egy 18 éves nem tisztel senkit, és semmit az teljesen normális szerintem.

és éppen ezért gondolom, hogy az elitképzéstől, a középiskolás tömegoktatástól, és a szakképzéstől is el kell választani. 21 éves korára lehet valaki általános jogász, utána meg lehet szakjogász. vagy lehet valaki matematikus, utána meg biztosítási matematikus. vagy általános gépész. utána meg épületgépész. vagy politológus, és utána meg iszlám szakértő. vagy foglalkozzon média-kommunikációval, de utána legyen reklámszakember. de ehhez megint csak intézmények kellenek. persze ezek már üzleti alapon működhetnének. szóval egy biztosítási matematikus hülyére keresheti magát. vagy egy olyan kitűnő reklámszakember, aki a legkiválóbb iskolába járt. de ez már nem a középiskola, és nem is az általános képzés, amit ma az egyetemek első három éve nyújt. hanem ez felsőfokú szakképzés, csak nem lehet ezt a kifejezést használni, mert ez most valami okj izé, hogy kiképezik a gyerekeket "menedzsernek".

szóval ezt gondolom erről.

Szimba 2010.06.24. 09:57:31

welemeny.transindex.ro/?cikk=11401

A Gallup felmérését itt találtam. Ez számomra is meglepő, mert a Fidesz szavazóbázisát mutatja iskolázottság szerint.
Mint írják 10 Fidesz szavazóból 6-nak nincs érettségije, 6 nak nincs gyereke. A szavazóik fele nem vallásos, felének nincs munkája.

Hoppá! Akkor viszont a Fidesz családpolitikája, vallásos iránya meglehetősen téves útnak tűnik.

panelburzsuj 2010.06.24. 10:02:51

@nagytalpu48:

Végül is a vastagbőr-blogot Papp László Tamással és Uj Péterrel egy véleménytáborba terelni valóban nem csekély politikai teljesítmény. Még egy-egy konkrét kérdésben sem.

Szimba 2010.06.24. 10:16:33

@[nick]:

Ok. Az, hogy a közoktatásról gondolkodsz már jó. Az óvodát illetően azonban nem egyezik a véleményed sem az enyémmel, sem a szakemberekével. Ennek az oka, hogy nem ez a foglalkozásod. Ez egyáltalán nem baj. A baj, hogy annyira magabiztosan állítasz valamit, ami nem igaz. A jó szándékod nem vonom kétségbe!!! Tehát nem akarlak támadni ezért!

Viszont olvasd át az Óvodai nevelés országos alapprogramját!

welemeny.transindex.ro/?cikk=11401

Mivel a módosítása mostanában született, ezt a javított (pirossal, kékkel:)) változatot találtam hirtelen.

Az meg nem igaz, hogy az óvoda utolsó évében írást, olvasást tanítanak. Az óvodának ez nem feladata.

Viszont 3 éves kortól vannak tevékenységi formák (játék, vers-mese, ének, énekes játék, zene, rajzolás,mintázás, kézimunka, mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, munka jellegű tevékenységek, tanulás). Itt nem tudom kiemelni, de az óvodában alapvető a játék.
"A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztıbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés
leghatékonyabb eszköze."

Szimba 2010.06.24. 10:18:35

@Szimba:

pszk.nyme.hu/.../78-ovodai-neveles-alapprogramja

Bocs, valami más címet tettem be véletlenül.

emő27 2010.06.24. 10:24:27

szép reggelt Mindenkinek!

Bevallom nem olvastam végig a több, mint 400 hozzászólást, de az Schmitt-től egész gyorsan jutottatok el az oktatásig. :) Ezérét úgy gondoltam ebbe a beszélgetésrészbe én is bekapcsolódnék. Jelenleg épp a főiskola utolsó évét csinálom, és van jó pár ismerősöm, akik most végeztek másik főiskolákon, egyetemeken. Néha elkeseredek, hogy milyen silány tudással szereznek diplomát. Nem azt mondom, hogy én olyan szuper okos és tájékozott lennék.

Mostanában olvasgattam pár másik fórumot itt neten, ahol az oktatási rendszer átalakításáról beszélgettek emberek és meglepődöm, hogy mennyire másképp látják a dolgokat.
A nick korábbi véleményével én is sok pontban egyetértek. Ami engem nagyon megdöbbent, hogy mennyire sokan nem tudják értelmezni az általuk elolvasott szöveget.

Volt szerencsém pár évvel ezelőtt egy a PISA felmérés keretében általános iskolások által kitöltött feladatlap javításában résztvenni, hát mit ne mondjak először elszörnyedtem, de pár napos javítgatás után már csak sírva röhögni tudtam a szörnyűbbnél-szörnyűbb válaszokon. Mivel úgy látom több tanár is van a társaságban érdekelne, hogy ők milyen okot tudnak, ami miatt ennyire nem tudnak szöveget értelmezni a mai 10-12 évesek? Hol lettek elrontva.

Az én időmben még Zsolnay módszerrel tanultunk, most milyen rendszer van, lehetséges, hogy a más módszerre váltás az oka a gyenge teljesítménynek? Vagy "csak " a szülők rohanó világa, ahol nincs idő tanulni a gyerekkel?

Erről jut eszembe kisebb összetűzésbe keveredtem egy anyukával az egyik fórumon, mert azt mertem mondani, hogy az alsós gyerekkel le kell ülni olvasni, számolni, gyakorolni. akár játékos fejlesztőfüzetek segítségével, vagy az olvasás tekintetében esti mese olvasással, de ne csak akkor olvassanak együtt, mert akkor ugye a cél, hogy a gyerek elaludjon akkor, nem olvasásgyakorlás a cél, persze tudat alatt az is, de jobb volna közös programként, esetleg hétvégén.
Szerinte az az iskola dolga, ő nem akar még több időt fordítani a gyerek fejlesztésére az iskolaidő után. A gyerek tanulja meg, amit kell az iskolában, ő katicát, meg annak a pöttyeit akarja számolgatni a gyerekkel a kertben.

Erről a hozzáállásról mi a véleményetek?

Bocs, hogy eltértem a témától, de gondoltam, hogy megragadom a lehetőséget arra, hogy hozzáértő, értelmes embereket kérdezzek meg erről. Egyébként érdekel a főiskolákon, egyetemeken folyó oktatásról is a véleményetek?

andzsin 2010.06.24. 10:26:39

@[nick]: alapvetően elhibázott az oktatási program, alapjaiban kéne megváltoztatni, de nem a hittannal kellene kezdeni:((((

Szimba 2010.06.24. 10:27:28

@[nick]:

Eszembe jutott, hogy miért gondolod, hogy 5 éves kortól már iskolásítják az óvodát! A törvény szerint 5 éves kortól kötelező az óvoda. Ezzel csupán megerősíteni kívánták az intézmény fontosságát, valamint azt a kb. 7-9 % óvodába nem járó gyereket is szerették volna bevonni az óvodai nevelésbe, akik nem jártak az intézménybe (amire van lehetőség, ha a jegyzőnél kérvényezi valaki).

Viszont éppen a szocializáció, az iskolára előkészítés szempontjából fontos, hogy ez a kis réteg is bekerüljön a közoktatásba. (Főként nagyon szegény családok gyermekeiről van szó, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekekről).

[nick] (törölt) 2010.06.24. 10:28:12

@Evehid:
5-8 év között szerintem már nem úgy kell nevelni a gyerekeket, mint a "pisiseket". mert olyankor ők nagyfiúnak, meg nagylánynak érzik magukat. persze nem azok. szóval nem kell szerintem semmi esetre sem buktatni, és persze semmi esetre sem kell a gyerekeket megalázni. hanem játékosan kell tanítani. ha ezt érted óvodai kereteknek, akkor egyetértünk. és ennek 8 éves korig el kell szerintem tartania. mert lehetetlen katonás rendet tartani. viszont már egy kicsit azért lehet fegyelmezni.

és utána kellene egy rásegítő év, mert valaki mégsem tanult meg olvasni. szóval az olvasástanítás nagyjából úgy néz ki, hogy előbb arra próbáljuk a gyerekeket rávezetni, hogy a betűk hangokat jelölnek. ez a magánhangzókkal viszonylag egyszerű: A- a. a mássalhangzókkal kicsit bonyolulabb, de ha ismeri a gyerek a magánhangzókat, akkor már nem is olyan bonyolult. EZ - ez. EB - eb. EKE - eke. nem vagyok tanító, de én így jöttem rá magamtól. és aztán hosszabb szavakkal lehet próbálkozni. BAB- bab. BA-BA. ba-ba. de vannak gyerekek, akik csak néznek ki a fejükből, mert ők hosszabb szóképeket ismernek fel. szóval rögtön felimerik azt a szót, hogy "CSOKOLÁDÉ". mert ebben motiváltak. szóval ők csak később tanulnak meg olvasni. de erre 3 évnek elegengdőnek kell lenni. szóval én azt egy viccnek tartom, hogy 10 éves korban az iskola nem tanította meg olvasni. de közben már deriválni tanítják. deriválni egyszerű, mert az szimbolikus, de azt nem könnyű felfogni, hogy mi a differencia hányados, vagy hogy mi egy differenciál egyenlet. szóval deriválni nem bonyolultabb, mint olvasni. de az olvasás általában hasznosabb, és arra mindenkit meg kell tanítani, ha meg valaki nincs tisztában a függvény analízis alapjaival, nem gond. és szerintem egész a serdülőkorig konzervatívan kell nevelni.

szerintem utána nem nagyon lehet. szóval a magyar középiskolát olyanná kellene tenni, mint az amerikai főiskola. de már középiskolás koruk előtt, az általánosban el kellene sajátítani az alapműveltséget. szóval, hogy ismerje a történelmet. aztán középiskolába döntse el, hogy mit akar tanulni.

mert lehet, hogy valakit leginkább a gazdaságtörténet érdekel, van akit a hadtörténet, van akit a földtörténet, van akit a magyar történelem, és van akit a francia. persze ebből több minden érdekelheti, sőt lehet, hogy a történelem általában érdekli, és akkor az a történelem tagozat. de nagyon sok fakultás kell szerintem, és az oktatásnak célirányosan kellene folynia. erre hagynék 8 évet. hogy a gyerek rájön, hogy ő effektív akar dolgozni, fizikai munkát, de nem akar hülye lenni. tehát nem látom be, hogy egy asztalos miért ne tanulhatna művészettörténetet. és akkor ismerje meg a leghíresebb épületeket, tudja, hogy milyen az akropolisz, vagy a taj mahal oszlopai. és akkor ő olyan asztalos lesz. ő a történelemből ezt tanulja meg, és nem azt, hogy egy király hánytól hányig uralkodott. persze megtanulhatja, csak nem kötelező. szóval egy asztalosnak alapvetően mást kell tudnia a történelemből, és például ezért van az, hogy fiatalok kulturtörténeti ismeretei csekélyek. mert nem azt tanítják, ami hasznos.

perzse mindezt meg kell előzni az általános műveltségi ismeretek elsajátításának, de az meg az általános iskola szerintem, és nem a középiskola. szóval a jelenlegi szakaszolás, és az, hogy vannak 4-6-8 osztályos gimnáziumok, ami egy túl korai szelekciót eredményez szerintem botrányos. az elitképzésnek 21 éves kor után kellene folynia, és nem a serdülőkorban. akkor lehetetlen, a szabad világban legalább is.

panelburzsuj 2010.06.24. 10:28:35

@andzsin:

És ezzel az "ingázással" még nem is az a legnagyobb baj, hogy milyen kezekbe kerül az irányítás, hanem az, hogy a választók ide-oda hányódását nem a jobbnál jobb ajánlatok vonzása, hanem a rosszabbnál rosszabb hatalmi gyakorlatok taszítása váltja ki.

panelburzsuj 2010.06.24. 10:32:28

Tegnap szóba kerükt itt az egyes politikusok népszerűsége. De hogyan illeszthető össze akár a személyek, akár a pártok "támogatottságát" kimutató mérések ezzel a mérési eredménnyel?

"Rendkívül alacsony értékkel a politikusok zárják a sort, mindössze tízből egy honfitársunk fejezte ki bizalmát vezetőinkkel szemben."

index.hu/belfold/2010/06/23/tuzolto_postas_tanar_a_bizalmi_sorrend/

Videofon 2010.06.24. 10:35:38

@emő27:
Igaza van az anyukának. A katica pöttyeinek számolgatása az ő feladata. A magyar iskolarendszer teljes szereptévesztésben van. Az iskola egy kényszerintézmény a természetes szocializáció és a társadalmi igény közötti eltérés kiegyenlítésére.

panelburzsuj 2010.06.24. 10:36:31

Szóval megkockáztatom: a "létező szocializmus" elvetése óta nem tudtunk kifejleszteni/megtalálni egy olyan politikai erőt, amire ne "jobb híján" esett volna a választásunk.

Szimba 2010.06.24. 10:39:05

@emő27:

Nagyon sok oktatási módszer létezik, és éppen a Zsolnai a legkevésbé jó.
Viszont az is igaz, hogy minden a pedagóguson múlik, ha jó a tanító, akkor bármilyen módszerrel dolgozzon, eredményes lesz.

A bajt sokan ott látják, hogy az alsó tagozat nem a normális ütemű haladásra, a sok gyakorlásra, írás-olvasás, beszéd, alapul, hanem iszonyatos sebességgel haladnak, mert teljesítménykényszerben vannak a pedagógusok.

Hatalmas felesleges anyagot tanítanak, amikor még a gyerekek nem tudnak biztosan olvasni, szöveget értelmezni meg végképp. 4 év arra kellene, hogy ezeket a tanuláshoz szükséges dolgokat biztonságosan elsajátítsák, és a készségtárgyakon (ének-zene, rajz, testnevelés, kézimunka-barkácsolás) kívül egyedül az idegen nyelv oktatása lenne fontos.

A mese, beszélgetés már a legkisebb kortól szükséges, és ez a szülők felelőssége. A családtól nem lehet átvenni bizonyos dolgokat. Az óvoda és az iskola sem képes pótolni a család feladatait.

A középiskolák és a felsőoktatás színvonalának jelentős esése a mennyiség növelésének is következménye, de erről nekem is csak külső szemlélőként van véleményem.

panelburzsuj 2010.06.24. 10:41:21

@panelburzsuj:

(Amiből persze semmiképp se az következik, hogy gyerünk vissza a kádárizmusba. Részben azért, mert annak a külső támaszai (SZU. KGST), gazdasági alapjai (köztulajdon/tervgazdaság) végleg megszűntek, részben meg azért, mert elérte a lehetőségei határait: abba az irányba tényleg nem volt tovább.)

Videofon 2010.06.24. 10:43:04

@panelburzsuj:
Hát hozz létre egy politikai erőt! :)
Ebben az országban mindenki a másikra vár. Politikai cselekvés nélkül nincs politikai változás.

Szimba 2010.06.24. 10:43:29

@panelburzsuj:

Egy értelmes gondolat! Így van sajnos.

panelburzsuj 2010.06.24. 10:48:54

@emő27:

Én attól tartok, hogy a gyerekek jeletős részénél az olvasástanulásnál csak látványosabban kibukik az, ami már korábban elscsesződött: nem azzal van baj, hogy szöveg írott, hanem azzal, hogy egyáltalán kapcsolódni kellene tudni egy másik ember közlendőjéhez. És nem csak asszociáció, hanem releváns reflexió szintjén.

Egyszerűbben: nagyon sok emberrel értelmesen beszélgetni se könnyű. És ennek csak egyetlen komoly oka lehet: nagyon sok emberrel nem beszélgettek eleget értelmesen az arra legfogékonyabb korban.

emő27 2010.06.24. 10:49:09

@Videofon: Abban az estben is anyuka feladata, ha a gyerek gyengébb és pontosan tudható, hogy az iskolában a 30 fős osztályban nincs erre se idő se mód, hogy fél napokat foglalkozzanak egy gyerekkel? szerintem azért az alap dolog, hogy a gyereket nem csak megszülni kell, és örülni, hogy milyen aranyosan mosolyog, hanem ha szükséges segíteni az előrejutásban.
Persze az is igaz, hogy maga a rendszer rossz, ezt nem vitatom, mert szükség volna a kisebb létszámú osztályokra, és a lassabb tempóra, hogy ne kellejen azon aggódni, hogy lemarad a gyerek, és a tanár a nagy létszám miatt nem tud vele foglalkozni,
Én azért úgy gondolom azért az együtt olvasás nem kellene, hogy problémát jelentsen főleg olyan mértékben nem, hogy fel kellene háborodni rajta, az alap dolog kellene, hogy legyen. Ha nem is fejlesztőfüzetek feladatainak megoldása, de az az élmény, hogy anyuval, apuval olvasok és kérdezhetek ha valamit nem értek nem csak az iskolai előmenetel tekintetében fontos, hanem a családi-szülői kapcsolatok fejlődésében is.
És szerintem a nyarat nem szabad teljesen kihagyni, tudom, hogy kell e a pihenés a gyereknek is, de azért 2,5 hónap üresjárat, főleg a kisgyerekek agyi kapacitását, fejlődési lehetőségeit tekintve szerintem sok. hiszen abban a korban tud a leggyorsabban tanulni. Még egyszer mondom, nem az kell, hogy mindennap feladatokat oldjanak meg, hanem az, hogy beszélgessenek a gyerekkel, ne csak leültessék a tv. szgép elé.

Szimba 2010.06.24. 10:49:48

@[nick]:

Azért csak megjegyzem, hogy egy karfiol és egy gyerek között van némi különbség (Fibonaccival vagy anélkül is:)).

[nick] (törölt) 2010.06.24. 10:50:16

@emő27:
szerintem ha ezt mondja a szülő, akkor ehhez kell igazodni. szóval van, akitől el lehet várni, hogy leüljön a gyerekével olvasni, és van, akitől nem lehet. ez a szülő a gyerekéből nem tudóst nevelni. mivel a katicán a pöttyöt akarja számoltatni. tehát egész más a motívációja, mint aki a gyerekkel a larousse lexikont lapozgatja

most perzse megint más kérdés, hogy a katicás anyuka gyereke mégis beül a könyvtárba, mert őt mégis csak az enciklopedikus tudás érdekli, és perzse az is lehet, hogy larousse szülők gyereke mégis csak gyakorlatias lesz, és a katicabogárral lesz elfoglalva. a közoktatásban mindkettőhöz kell igazodni. szerintem. legalábbis én ezt gondolom.

panelburzsuj 2010.06.24. 10:51:11

@Videofon:

(Mit gondolsz, itt csakis unalmamban verem a - billentyűmet? :)

Szimba 2010.06.24. 10:52:40

@emő27:

Ne akard, hogy sikítsak!:)))))
A nyári szünet mint üresjárat!? Vekerdy most virtuálisan leöngyilkolta magát.:)

[nick] (törölt) 2010.06.24. 10:54:03

@Szimba:
állítok valamit, és érvelek mellette. te meg folyton hivatkozol a szakemberekre. de kik azok. és mik az érveik. szóval mi értelme van 6 éves korban az óvoda, és az iskola közé beverni egy éket.

5 éves korban belép a csomó gyerek a közoktatásba, mert kötelezővé válik, belép egy intézményrendszerbe, előtte semmiféle különösebb kötelmei nem voltak, éppen, hogy megszokja, hogy mi ez az egész, és akkor 1 év múlva azt mondják, hogy menjen egy másik intézménybe. lehet, hogy nagyon sok szakembernek az a véleménye, hogy ez így jó, sőt majdnem tökéletes, csak szerintem ez az egyik legnagyobb hülyeség az oktatási rendszerben.

Szimba 2010.06.24. 10:54:13

@panelburzsuj:

Na, no!:))))

És hol van mögüled a kritikus tömeg??? Hááá?

Én még ingadozom, mint egy középparaszt!:))

ssi 2010.06.24. 10:54:19

@Videofon: "... bátran vállalják a 4 évenkénti megmérettetést.."
a "bátran" is fontos, ami nekem azt jelentené, hogy nem biztosítanák be ennyire magukat előre: KE, AB, Ö.V. és a kis párok esélytelenné válása, média tv stb.

@Szimba: nem családi tapasztalat, környezeti. ami érdekes, a sokfaktorú hatás a tartós és átmeneti pártszimpátiákra

Evehid 2010.06.24. 10:58:18

@emő27: attól függ. Ha a család életére durván rátelepszik a "fejlesztés", és utána soha nincs idő a katicapetty-számolgatásra, sem semmi másra, akkor az borzalom.
Elképesztő a teljesítménykényszer, ami nem csak a tanárokat, hanem a gyerekeket és a szülőket is sújtja. Az anyuka azt szeretné, ha a gyereke gyerek is lehetne, és ha minden a kivánt tempójú haladásnak lenne alávetve, utána nem kell csodálkozni, h. 10 év múlva a gyerek minden bulin tajtrészeg, vagy nagykanállal nyomja a drogot. :(
A plusz otthoni gyakoroltatásnak konkrét akadály is lehet sajnos: ha anyu síkhülye pl. matekból, apa meg jó, de tízkor jár haza, a gyereknek nincs esélye érdemi segítségre. A magántanár meg nem alapképzésre szakosodott többnyire, és épp annak elérhetetlen árban, akinek nagyon kéne. :(

emő27 2010.06.24. 10:58:36

@Szimba: "A bajt sokan ott látják, hogy az alsó tagozat nem a normális ütemű haladásra, a sok gyakorlásra, írás-olvasás, beszéd, alapul, hanem iszonyatos sebességgel haladnak, mert teljesítménykényszerben vannak a pedagógusok."

Miért kell ilyen iszonyatos sebesség? miért nem jó az a sebesség, amivel mi annó 15- 20 évvel ezelőtt haladtunk. Látható, hogy azért a mi generációnk még tud olvasni, írni, kommunikálni.
Más országokban is ennyire esett a színvonal? Máshol is ilyen sokat követelnek a 6-10 éves gyerekektől?

Nekem nagy problémám még az is, hogy a gyerekek nem tudnak csoportban, csapatban dolgozni. Ez már az én időmben is probléma volt.
Engem például érdekel az a kérdés is, hogy (tudom sokan megköveznek majd érte) az amerikai iskolák módszerei közül a csapatban, szép angol szóval team-ben végzett feladatmegoldás meghonosodott e nálunk? Ha jól tudom, ott sok feladatot kapnak, amit 4-5 fős csoportokban együtt oldanak meg,gyakorlat orientáltabb az oktatás. Részben nem lehetne a mi elméletibb oktatásunkat kiegészíteni egy ilyen dologgal. Pl. megtanulnának beszélni, együtt dolgozni, érvelni, vitázni( nem vitatkozni)?

Videofon 2010.06.24. 11:01:27

@emő27:
Nincs gyengébb gyerek. A meséket a gyerekeknek kell fenntartani, nem az nfelmentés eszközeként használni. A lélek olyan összetett, az emberi képeségek olyan sokoldalúak, hogy csak eltérő személyiségű gyermekek vannak, gyengébbek és erősebbek nincsenek. Ne keverd ösze az "iskola-kompatíbilitást" a gyermeki képességekkel.

Szimba 2010.06.24. 11:01:28

@[nick]:

1. 5 évesen nem lép be annyira sok gyerek az óvodába. Adatok szerint 3-4 évesen az óvodáskorúak 81%-a jár óvodába.

2. A 6 éves kor és a további 2 év közé valóban nincs sok értelme éket verni. De az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítésére vannak törekvések. Az általános iskolát kellene óvodásítani legalább az első 2 évben.

3. Ha azt szeretnénk, hogy ez a rendszer megváltozzon, akkor először az óvóképzést és a tanítóképzést kellene átalakítani.

Nem tudok másra hivatkozni csak a személyes véleményemre és bizonyos pszichológusok, pedagógusok véleményére, mert nem én vagyok a közoktatási orákulum.

emő27 2010.06.24. 11:03:33

@Szimba: Nem úgy üresjárat, ahogy te értetted.
Tudom, hogy akkor is tanul a gyerek, és végre gyerek is lehet. És ez is fontos és kell ,ezzel nem vitatkozom, sőt.
De nem szabad elhanyagolni azt, hogy foglalkozzanak a gyerekkel, és a már említett eszközök legyenek az egyetlen társai ezen idő alatt. Nem azt mondtam, hogy tankönyvből tanuljon nyáron is, hanem azt, hogy kell foglalkozni vele.

Szimba 2010.06.24. 11:04:08

@emő27:

Meghonosodott. Kiscsoportos foglalkoztatási forma a neve.
Nem kell ezért Amerikáig menni.

Videofon 2010.06.24. 11:07:36

@Szimba:
Vekerdy egy érdekes ember. Amíg pszichológus volt, "ittam a szavait". Amióta iskolaalapító lett, szinte semmiben nem értek vele egyet. Kár, hogy a megosztást választotta. Nem hiszem, hogy csak én látnám a hatalmas ellentmondást a pályájában.

emő27 2010.06.24. 11:07:43

@Videofon: Egyetértek veled abban, hogy nincs erősebb és gyengébb gyerekek. Az lenne a jó, ha minden gyereknél meg lehetne keresni, hogy miben jó és ara koncentrálni, de SAJNOS erre nincs mód a mai rendszerben. Pedig jobb volna. De az alapok(írás, olvasás) mindenhez szükségesek és azokat az iskola taníthatja meg nekik.

Szerintetek, hogyan kellene módosítani az oktatáson, a rendszeren, hogy jó legyen?

panelburzsuj 2010.06.24. 11:09:01

@emő27:

Megint ugyanaz a kérdés más vetületben: vannak-e összehasonlító mérések arról, hogy milyen megoszlásban nevelik a szülők a gyerekeket önálló problémamegoldásra, illetve utasítások végrehajtására a messzi Ámerikában, meg a közeli honban?

[nick] (törölt) 2010.06.24. 11:09:05

@Szimba:
nem vagyok tanár, de azt gondolom, hogy ha óvodában megkezdik az írás, olvasás, és számolási készségek elsajátítását, és igazából az általános iskola első két osztálya is ezzel telik, akkor ez miért nem egy intézményben zajlik.

szóval én magamtól tanultam meg írni, olvasni, szóval kis gyerekként volt két évem, hogy ezt megfigyeljem anno. és láttam azt, hogy a tanító néni azt cisnálta, hogy fogott egy kártyát, és az volt rajta "A" meg egy alma. és megkérdezte. mi ez. és a gyerekek mondták: "ALMA". majd aztán jött egy "L" és egy ló. és akkor a tanítónéni azt mondta. nem hallom. és a gyerekek mondták, hogy "LLLLLÓÓÓÓÓ". majd azt aztán jött egy "M". és egy majom. a tanítónéni adta a hülyét. nem hallom. micsoda. "MMMMMMAJOMMMMM". üvöltötték a gyerekek. majd megint jött egy "A". alma. és akkor felrakta a táblára, "A"-"L"-"M"-"A". ALMA. és már az elején tudtam, hogy mire megy ki ez a játék.

de volt olyan gyerek, aki ebben az egészben nem volt motivált. mert az olvasókönyvben ő a képekből történeteket kreált. mert olyan fantáziája volt a gyereknek. ez ebben az egészben nem volt motivált. mert őt úgy lehet megtanítani olvasni, hogy mindenki kap egy részletet egy történetből, és az a feladat, hogy be kell fejezni. és akkor a végtelen fantizával megáldott gyerek ebben a játékban már lehet sikeres, de akkor azt a rövid részt neki mégis csak el kell olvasni, és akkor persze ebben a többiek segíteni fognak neki.

szóval én már azt sem értem, hogy ilyen módszer, meg olyan módszer. egy tanár ismerjen 8-10 olvasás tanítási módszert szerintem. én különösebb tanárképzős múlt nélkül tudok ilyet mondani. tanárképzőre én csak bulizni jártam. ;-)

Szimba 2010.06.24. 11:09:07

@emő27:

No, ez valóban óriási gond manapság. A szülők dolgoznak látástól vakulásig, utána pedig nincs idejük, kedvük, erejük foglalkozni a gyerekeikkel. Vagy éppen agyonfegyelmezik őket "foglalkozás" címén.

Ez már társadalmi gondokból eredő probléma.
Vannak az elhanyagolt szegény gyerekek, és vannak az ugyancsak elhanyagolt nagyon is gazdag rétegek gyerekei.

Aztán vannak az agyontanított magán óvodák, iskolák gyerekei, és vannak a közoktatás rendkívül színvonaltalan intézményeinek gyerekei.
Ritka ma a jó pedagógus, a jó iskola. És oda bejutni iszonyatosan nehéz.

Fekete István Tüskevár c. könyvét minden pedagógusnak kötelezővé tenném:)) A nyári szünet felfogását illetően.

emő27 2010.06.24. 11:09:09

@Szimba:Értem, ezek szerint én maradtam le,vagy az én környezetemben nem nagyon működik, de ez már az én bajom.

Evehid 2010.06.24. 11:10:47

@emő27: én hasonló projekt-feladatokkal próbálkoztam egy gyakorlati szakmai képzésben. 18- huszonéves fiatal felnőttekkel. Nagyon nehezen ment. Rengeteg helytelenítés,értetlenkedés és támadás ért miatta a testületben!
Bono Vox nyilatkozott egyszer sok éve: Amerikában ha vki épít egy domboldalon egy tuti házat, akkor a csórikám azt gondolja, amikor elmegy mellette, hogy "egyszer majd én is ott lakom fent". Itthon (Írországban) meg így gondolkodik: "egyszer majd az a rohadék is újra itt lent lesz".

Az itthoni mentalitás nagyon hasonló ehhez, és ezzel a legyőzni és nem meggyőzni-alapállással szinte lehetetlen csapatban dolgozni.

emő27 2010.06.24. 11:13:28

@panelburzsuj: Nem tudok róla, (ami nem jelenti azt, hogy nincs, de én nem nyálaztam végi a netet érte), hogy lenne ilyen felmérés,de ha neked vannak ilyenről infód, szívesen veszem, mert tényleg érdekel a téma.

emő27 2010.06.24. 11:15:28

@Evehid: Érdekes a példád. Nem is tudtam, hogy az írek így gondolkoznak.

Videofon 2010.06.24. 11:16:27

@emő27:
Földig kellene rombolni, és behinteni sóval.

Szimba 2010.06.24. 11:17:37

@[nick]:

A 3-6-7 éves kor azért nem alkalmas az írás-olvasás iskolai módszerű tanítására, mert még a gyerekek elsősorban a játékon keresztől tanulnak, ez a legfontosabb tapasztalatgyűjtési területük.

Másrészt a kéz finommozgásai, a kéz csontozata még nem alkalmas a ceruzafogásra, abban az értelemben, hogy füzetbe apró betűket írjon.

Az, hogy az általános iskolában a tanító néni nem tud személyre szabott feladatokat adni, képtelen kilépni abból, hogy minden gyereket azonosan tanítson, az a képzés hibája.

Egy-egy tanítási program elsajátítása nagyon sok időt vesz igénybe. Általánosságban megismerkednek többel is a főiskolán, de részleteiben, módszertanában a főiskola után kell megtanulniuk.
Pl. Waldorf óvónő vagy tanító is több éves képzés után lehet valaki.

Evehid 2010.06.24. 11:18:13

@panelburzsuj: ha a szülő autonóm, neadjisten brutális rendszertagadó-újítót nevel a gyerekéből - feltéve, h. adottak a gyereknek a képességei -, akkor borítékolt a gyomorfekély a nyolcadikos szülői értekezletekre legkésőbb. Amennyiben nem áll módjában speciális intézménybe járatni a gyereket.

panelburzsuj 2010.06.24. 11:18:43

@emő27:

Nagy vonalakban azt mondanám, hogy durván öt-tízéves kor közé kellene koncentrálni a legtöbb pénzt, eszet, időt, és azt elérni, hogy ebben a korban minden egyes gyerekre jusson elegendő kiváló minőségű személyes fejlesztési kapacitás.

Kicsit számszerűsítve ez azt jelentené, hogy max. tíz gyerekre jusson egy-egy kifogástalan, nagyteljesítményű pedagógus.

(Anyagi forrásra javaslat: a fölfújt felsőoktatási rendszer brutális átrostálása és kigyomlálása.)

emő27 2010.06.24. 11:19:46

@Videofon: És utána milyet kellene építeni?

panelburzsuj 2010.06.24. 11:24:08

@Evehid:

Ismert "vitafogás" egy javaslat abszurditásig fokozása. :)

Az "önálló problémamegoldás" alatt (némi jóindulattal ...:), olyanok is érthetőek, hogy itt egy kétezres, nézz körül a hűtőben, és hozz a családnak valami harapnivalót.

Ellentettje: bevásárlólista, percre, boltra, márkára, dekára parancsba adva.

emő27 2010.06.24. 11:24:51

@Videofon: Ki szerint jót, mert gondolom a mostani főokosok szerint a mostani is jó, mi mégis úgy érezzük, hogy nincs rendben vele valami. :)

Szimba 2010.06.24. 11:25:43

@Evehid:

Így van.

Ami meg a gyomorfekélyt illeti, nálam már alsóban is jelentkezett.

A szülők egy része egyik iskolából a másikba hurcolja a gyerekét, hátha a következő iskola jobb lesz. Deee nem.

[nick] (törölt) 2010.06.24. 11:26:08

@Szimba:
persze, meg kellene változtani a tanítóképzés rendszerét. de kellene egy világos koncepció, fel kellene vázolni tudni, hogy milyen legyen az intézményrendszer egésze. szóval nekem magyar bálinttal is ez volt a bajom, meg hillerrel is, meg hoffman rózsával is. ez a néni előáll azzal, hogy keresztény nevelés kell. meg, hogy a nevelés legyen a hangsúlyos. ez a koncepció. szerintem ez nem koncepció, hanem egy vicc. az egy hülye kérdés, hogy az iskolának oktatni kell, vagy nevelni. mert nyilván mindkettőt. szóval ha valaki a közoktatást irányítani akarja, akkor egyszerű állampolgárként elvárom, hogy valami fogalma legyen róla az egészről. de ezt egy miniszteren, vagy államtitkáron nem láttam még.

Ordnassac 2010.06.24. 11:29:41

@Szimba: panelburzsujra gondoltál, ugye? A KISZ megszűnésekor három éves voltam. :-D

panelburzsuj 2010.06.24. 11:30:45

@emő27:

Ha tudnék ilyenről, mutogatnám ... :(

Szimba 2010.06.24. 11:32:26

@panelburzsuj:

Már 3 éves kortól.
Gondolj az integrációra! (cigány gyerekek felzárkóztatása, hátrányos helyzetűek, más nevelési igényűek bekerülése az óvodákba, az egyéni fejlődési különbségek figyelembe vétele stb.)

Másrészt az óvodában van 3 éves kortól matematikai nevelés, környezeti nevelés stb. Csak éppen nem az iskolás értelemben.
Számtalan alkalom van megbeszélni (a játékot nem tönkretéve), hogy kinek hosszabb a haja, melyik fa törzse vastagabb, magasabb, kinek jutott több kártyalap, játék stb.

Az, hogy egy lejtős dombon, vagy a lépcsőkorláton legurít egy gyerek egy kisautót (lejtő, gravitáció, sebesség stb.) minden magyarázat nélkül, és fogalmak papagályszerű befogadása/visszaadása nélkül tökéletesen megalapozza tapasztalati szinten a későbbi fizika oktatást.

emő27 2010.06.24. 11:32:27

@panelburzsuj: Bízom benne, hogy egyszer rátalálunk? Nem feltétlenül mi hanem az ország. De ha Te vagy innen bárki akkor nagyon büszke leszek az illetőre. :) Ha más az országban, akkor pedig cak boldog, hogy talán elindult valami.

ssi 2010.06.24. 11:33:57

OKTATÁS, NEVELÉS

nagy érdeklődéssel olvaslak Benneteket

a finn-modell mitől híresen jó? - kiegyenlített és színvonalas teljesítmények

nemzetközi összehasonlításban is és országon belül is, hiszen pl. nem a családi háttértől függ

emő27 2010.06.24. 11:33:57

Az bízom benne mondat után természetesen a ? helyett ! jel van :) Bocs a hibáért.

Evehid 2010.06.24. 11:36:10

@panelburzsuj: Nagyon jó a példád. :) De csak kb 10 éves kortól fölfelé. És csak olyan családban működik az a, verzió, ahol a gyerek, mire elvárjuk tőle ezt a feladatmegoldást, addigra látta, hogy a paprikás krumpli nem elsősorban paprikából, hanem főleg krumpliból meg hagymából készül, ergo ha helyette paprikát hoz, akkor paradicsomot is vegyen a lecsóhoz. ;) Meg ehhz olyan szinten be kell vonni a család "felnőtt" dolgaiba, hogy tudja, a 2 rugóból egy ember fog enni, vagy egy ebédre elég, vagy két napra mindent ki kell nyomni belőle...
De a gépies tömegtanításban nincs arra se idő, h. a gyerek eltörpöljön, az adott pl. szöveges matekfeladatot másképp is meg lehet-e oldani, mint ahogy a tanító néni mondja? Sőt, ha peches és olyan a néni, akkor a 3. alkalom után már meg se meri kérdezni.

porfelhő 2010.06.24. 11:36:12

@nagytalpu48: Azt szeretném kérdezni, hogy listát fognak vezetni azokról akik kommentet írnak? Vagy a blogok szerkesztőit veszik nyilvántartásba? Nem értek már semmit, merre mennek a dolgok ebben az országban. Még normális hangnemben sem szabad ezután véleményt nyílvánítani, mert nem lehet majd tudni mi lesz a következménye?

panelburzsuj 2010.06.24. 11:36:29

@[nick]:

Én azt tartom a legrosszabb viccnek, hogy ennyi kudarc után is csökönyösen "AZ" üdvözítő módszert keressük és tuszkoljuk törvénybe.

Videofon 2010.06.24. 11:36:59

@emő27:
Komolyra fordítva: Előbb a szolidaritási rendszerek társadalmi szerepét kellene tisztáni, az iskolarendszer feladataival csak utána lenne érdemes foglalkozni. Ma a magyar iskola jobban szegregál, mintha nem lenne. Vagyis torz, perverz rendszer. Az új oktatási kormányzat még perverzebbé tenné. Nagyon elméleti ez a vita társadalmi szerződés hiányában.

panelburzsuj 2010.06.24. 11:41:43

@Evehid:

Jó, akkor mondok egy "előgyakorlatot": rendrakás a lakásban. Van-e olyan szoba, vagy sarok, ahol a kölök szabhatja meg a tárgyak helyét, és viszont: képes-e a saját "felségterületén" kívüli rendhez igazodni?

(Ez persze megint sok együttlétet, odafigyelést igényel ... )

emő27 2010.06.24. 11:43:05

@Evehid: Kivetted a szót a számból. Egy olyan családban, ahol a gyerek soha semmilyen ilyen családi tevékenységben, mint a vásárlás , főzés stb. nem vesz részt ott nehéz ilyen feladat elé állítani. De azért érdemes volna, mert akkor talán megtanulna egyedül is élni. Önellátó lehetne fiatal felnőtt korára.

emő27 2010.06.24. 11:46:19

Kicsit más,de szerintem ez is érdekes. Azt hiszem a spektrum tv-n láttam egy kutatást, mely szerint a mai angol gyerekek mennyire nem közlekednek egyedül, szinte csak autóval járnak iskolába, és külön programokkal zsúfolt hétköznapokat élnek. A szülők alig beszélgetnek velük a sulin és a mindennapi teendőkön kívül másról és ez meg is látszik a viselkedésükön, a teljesítményükben.

Evehid 2010.06.24. 11:48:39

@panelburzsuj: sajnos, ha a szülők sem képesek mindig rendet tartani, ő sem fog tudni - nagyon ritka kivételektől eltekintve. Sokkal erősebb a mintakövetés, mint a verbális szabálykövetés. (Épp önkritikát gyakorolok...;))

panelburzsuj 2010.06.24. 11:48:39

@Szimba:

(Három persze még jobb. A mondókám veleje az lenne, hogy mindenképp kerülhessen minden gyerek tartós kapcsolatba olyan felnőttel, aki a családi esetlegességeket képes kompenzálni (felzárkóztatni, tehetséget felismerni és gondozni, "elszállt" kölyköt beilleszteni, stb.)

És mindezt még olyan korban, amikor a felnőtt még abszolút, életre szóló tekintély.

emő27 2010.06.24. 11:51:03

@manyike: A finn modellhez, -mint minden változtatáshoz -először az egész tanárképzést kellene megreformálni. Ami persze épp időszerű volna. Van jó pár ismerősöm, aki elvégezte ugyan a neves egyetemek valamelyikén a matektanári, vagy magyar tanári szakot, de egy percet sem tanított ,s énem is akar.
Érdekelte a matek, meg a magyar ,de amennyire ismerem őket nem olyan személyiségek -és már akkor sem voltak azok mikor elkezdték- akik jó tanárok lennének. Türelmetlenek, nem tudnak beszélni, és abszolút nem "gyerek barátak". Tehát talán jobb is, hogy nem tanítanak.

Videofon 2010.06.24. 11:56:08

@panelburzsuj: Érdekes megnyilvánulása a liberális demokráciának, hogy a gyerket mindenáron egy elvárt kritériumrendszerhez akarja igazítani. A tanári minta, a tekintélykövetés mind olyan dolgok, amelyek nélkül vidáman felnő úgy a gyerek, hogy be tud majd illeszkedni a felnőtt társadalomba.
A vitatkozó kedvűeknek érdemes tájékozódniuk az otthontanulás irodalmában.

panelburzsuj 2010.06.24. 12:01:49

@Videofon:

Én leginkább azok a gyerekekről szóltam, akiknek esélyük sincs az otthontanulásra. Vagy azért, mert a családjuk lerobbant, vagy azért, mert a kedves szülők a gyerek helyett még mindig az önépítéssel vannak elfoglalva.

A tanulás tartalma csak ezután következik.

Videofon 2010.06.24. 12:13:30

@emő27:
Az olyan változások, amelyekhez a tanárképzést kellene átalakítani, csak az íróasztalon megvalósíthatóak. A tanári kar adott. Olyan iskolarendszer kell, amely nagyságrendileg hatékonyabb a jelenleginél, ugyanakkor a jelenlegi pedagógustársadalom is képes működtetni. A tanártársadalom képzési költségeit 40 év alatt finanszírozta az ország. 10-szer akkora költséggel járna, hogy a ciklus végéig egy új tanári kart képezzünk ki. A válság utáni évtizedben ez költségvetésileg a vicc kategóriája lenne.

Videofon 2010.06.24. 12:24:26

@manyike: A finn modell egyátalán nem olyan fényesen jó. Egyszerűen iszonyatos pénzeket öntenek az oktatásba, és ennek meglátszik az eredménye. A tanulás társadalmi megbescsültsége teljesen más náluk, mint a fogyasztói társadalmak többségében. Mert volt kitartásuk addig önteni a rendszerbe a pénzt, amíg rájött a társadalom, hogy a gazdagodás legbiztosabb útja társadalmi szinten a tanulás.

kamarti 2010.06.24. 13:23:44

@Szimba: amikor én jártam oviba (falun, az átkosban, 4 évig, mert évvesztes voltam) az oviban tényleg játszottunk, voltak irányított foglalkozások, amikor "műsorra" (anyák napja, jelmezbál, ballagás) készültünk, de az idő nagy része szabad játék volt, nagyrészt szabadlevegőn.
amikor a fiam járt oviba (nem mostanában, de már a rendszerváltás után, városon, 3 évig, pedig évvesztes, de a bölcsiben kellett ráhúznia, mert az ovi nem vette fel, holott szobatiszta volt és kínlódott a bölcsiben) akkor bár volt udvaruk és nem a legelitebb, viszont a környéken a legkevésbé gyárjellegű ovi volt, kiscsoporttól kötött foglalkozással kezdtek reggelente és max kánikula idején dugták ki az orrukat az udvarra délelőtt, egyébként csak uzsonna után, amíg a szülők nem jöttek a kölkökért (tehát olyan 1-1,5 órára). és igen, nagycsoportban már matematika! foglalkozás volt, és külön be lehetett íratni a gyereket angolra például - mindez a vezető óvónő szerint a szülők és az iskola elvárásainak megfelelően alakított óvoda. Szóval a személyes tapasztalatom az, hogy amit te írsz, az egy ideális, és esetleg szerencsésebb helyeken meg is valósított modell - de nem az általános óvodai működés modellje.

kamarti 2010.06.24. 13:31:46

@emő27: szülő és iskola egymásra mutogat, az oktatás vezetése pedig vagy próbálja hangsúlyozni az eredményeket vagy sokkolni óhajt az eredménytelenséggel
nem valami konstruktív az együttműködés
a kölkök pedig jól megszívják, mert velük nemigen van ideje foglalkozni senkinek
megint csak: tisztelet a kivételnek
(amúgy este olvasni, mondókázni, katica pöttyöket számolni, lehullott levélben vagy hóban hemperegni _együtt_ 6-7 éves kor _előtt_ kell elkezdeni, nem az iskola mellett, és minden életkorban az embernek a saját kölkét figyelve, az igényeihez, érdeklődéséhez, tempójához igazodva kell közös programokat kialakítani, és nem direkt nevelni-oktatni, hanem kirándulás, játék, mozi, beszélgetés stb. kapcsán, szinte észrevétlenül. a gyerekagy szivacs - csak nagyon nem mindegy, mire van lehetősége, hogy magába szívja... ez a személyes véleményem)

tölgyes 2010.06.24. 13:44:22

Kedves kamarati!

Ha visszanézek az oktatás történetére, akkor azt kell látnom, hogy a XIX-XX századi nagy tudományos forradalom, az írás-olvasás tömegessé válása mögött a poroszos oktatás húzódott meg..amibe belefért a természet közvetlen élményszerű megismerése, a közösségi nevelés bizonyos formái, de mindenek előtt a kemény munka, a szigorú követelmények és számonkérés.. vagyis a következetes munkára való szocializáció...Ha ez elétünik, akkor marad a nagy hókusz-pókusz .. és semmi eredmény!

kamarti 2010.06.24. 13:45:32

@kamarti: ja, és emlékszem, volt iskolai előkészítő, emlékeim szerint leginkább ott is rajzoltunk, csak megmondták, mit. pár alkalom volt mindössze, az iskolában, a tanév kezdete előtt, és nem is volt kötelező

panelburzsuj 2010.06.24. 13:45:51

@kamarti:

(Ősrégi emlékképem:

Villamoson utazó apuka, ölében a másfélévesforma gyerek. Apuka szabad kezében egy picit kitolt fiókú gyufásdoboz. A baba igyekszik jobban kinyitni és kihalászni belőle egy darabka bizsuláncot. Ha sikerül: kölcsönös vigyorgás. Aztán lánc vissza, fiók be és kezdődik előlről. Apuka picit kitol egyik vége felé, picit másik irányba, gyerek meg feszeget, kaparász, előhúz. És közben mosoly, dödögés - nagyon, nagyon egyszerű, mondhatnám csiszolatlan magyarsággal ... )

kamarti 2010.06.24. 13:57:42

@Evehid: ezzel teljesen egyetértek - kiegészítve azzal, hogy a kölöknek nem kel direkt rendszertagadónak, csak mondjuk a társaknál (és némely pedagógusnál) általánosságban műveltebbnek, nyitottabbnak és kérdezőbb szelleműnek lennie...

kamarti 2010.06.24. 14:00:26

@panelburzsuj: és a személyes fejlesztés mellett tényleg működjön ez a közösségi problémamegoldási-projektlétrehozási cucc, mert tényleg nem tanulnak meg semmilyen szinten együttműködni, összeadni, amijük van, és együtt létrehozni valamit - legyen az egy mese előadása (tehát nem csillagvizsgáló építésre gondolok...)
és hát mi felnőttek (h kissé visszakanyarodjak: a politikusok se) mutatnak ebben példát nekik...

tölgyes 2010.06.24. 17:19:14

@kamarti: Az együttműködéshez számháborúzni kell, közösen sátrat építeni, közösen főzni, azt közösen megenni..Nem lehet közösen írni, matematika feladatokat megoldani..:)

panelburzsuj 2010.06.24. 18:24:01

@tölgyes:

Az, számháborúzni a közzöségfejlesztés nevében...

Régen láttál te már iskolát. Már papíralapon is kiválóan működött, hogy szorgalmi időszak végére öszedobtuk a jegyzeteinket, így a hiányzásokat a "közösségi munka" szépen kifoltozta.

Nemrég olyan középiskolai feladatot láttam, amiben egy filmet kellett megnézni, majd az osztálynak megszervezni, hogy a tanár által feltett megértési kérdések megválaszolását és a kapcsolódó kreatív feladatokat (rajz, szószedet, stb.) hogyan osztják el maguk között.

Mindezt angolból, a filmet a netről levadászva, a feladatokat e-mailben és telefonon szervezve, a kész munkákat egy közös netes dossziébe gyűjtve - őszi szünetben, házi feladatként. Átlagos 14 éves gimnazisták csinálták, kifejezetten jókedvűen, és szép eredménnyel. Egy alig két hónapja sok faluból egybeverődött osztályban.

A Csillebércezést szögre lehet akasztani, hadd marja ott a rozsda.

Evehid 2010.06.24. 20:50:07

@tölgyes: Attól tartok, nem értek egyet Önnel. Először is, számos olyan országban is ugrásszerűen változott az írni-olvasni tudók aránya akkoriban, ahol nem porosz, hanem pl. angolszász oktatási rendszer működött (természetesen nem pontosan abban a formában, mint amit ma értünk ezeken).

Másodszor, nem választhatjuk el ezt a kulturális változást az életmód széleskörű változásától, például attól, h. lett komolyabb világítás a lakásokban, vagyis lehetett olvasni napnyugta után is.

Plusz városiasodás, plusz olyan gépesített termelési módok megjelenése, ahol a gép működtetéséhez is alap volt, h. a melós tudjon olvasni pl. gépkönyvet. A tulajdonosoknak egy idő után érdekében állt, h. a beosztottak tudjanak írni-olvasni, aztán amikor megtanultak széles körben, és lett annyi szabadidejük, h. a gép használati utasításán kívül másra is jutott, akkor elkezdték profin manipulálni, mit olvassanak. Nem elemezhetjük az akkori vagy bármely oktatási rendszert az egésztől elszigetelten.

Evehid 2010.06.24. 20:56:49

@panelburzsuj: Ez az önépítés kicsit fura volt nekem. Nem biztos, hogy jól értettem, mire gondoltál. Szerintem befejezett személyiség nincs. Nagyon rossz társadalmi "követelménynek" tartom, ha a szülőséget a teljes önfeladással azonosítják, és erre mindenkit megpróbálnak rá is kényszeríteni. Felejtős. Minden valamirevaló jellem fellázad ellene előbb-utóbb.
Ilyen nincs, hogy ha megvan(nak) a gyerek(ek), akkor onnantól napi 24-ben minden róluk és nekik szól.

kamarti 2010.06.24. 21:50:21

@tölgyes: vissza az úttörőt? vagy a cserkészetet? nem tudom eldönteni....

panelburzsuj 2010.06.24. 22:04:50

@Evehid:

Akadhatnak további motivációk is:

"Az evangélikus egyház, mint az egyetlen kulturális intézmény Inkeriben, felbecsülhetetlen értékű munkát végzett a 18. században a finn nyelv ápolása terén. A házasságkötést is az írni-olvasni tudás és a hitvallási iratok ismeretének feltételéhez kötötték. Ennek köszönhetően az inkeri finnek műveltségi szintje jelentősen meghaladta a túlnyomórészt analfabéta oroszokét."

ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/egyestort/inkeri.html

Szóval tényleg jó lenne már leszokni a primitív, egytényezős, áporodott marxizmusszagú "magyarázatokról" ...

panelburzsuj 2010.06.24. 22:15:34

@Evehid:

Megint csak a fekete-fehér ... :)

A teljes önfeladás és az önfeledt/megszállott önépítés között azért elég széles sáv húzódik. És azt azért ne mondd, hogy a mai magyarországi kulturális közállapotok csöppet sem következnek abból, hogy az "erőn felüli" kivagyiság igen sok magyar szülőt jobban kizsigerel, mint amennyire valójában rá van kényszerülve.

Szóval én nem önfeladást, hanem picit több önmérsékletet papolok - ha már gyereket vállal valaki. Ami azért messze nem ugyanaz.

szjm 2010.06.25. 13:26:40

Óh, most értem haza-haza. Paprika Jancsi-szerű elnök lesz a prezidenciális rendszerig? Hűha.