Tele van a sajtó a Fidesz és az LMP különös barátságáról szóló írásokkal. A jellemzően névtelenül nyilatkozó „befolyásos politikusok” beavatnak minket a nagy stratégia részleteibe is: „ezek tudatos lépések voltak, a Fidesz célja, hogy az MSZP ne tudjon újra megerősödni, hanem az LMP szerezze meg a baloldali és liberális szavazók többségét” – állítja egy meghatározó ismeretlen az egyik internetes lapban. Vajon tényleg ennyire win-win szituáció lenne ez az egyelőre csak néhány jelből kiolvasott – és számos más jel által cáfolt - együttműködés?
(Fotó: Origo)
Érteni vélem a kölcsönös érdekeket hangsúlyozó érveket, ezek egy része kétségtelenül kiállja a valóság próbáját. A Fidesznek jól jöhet, ha a sokat hangoztatott nemzeti együttműködés nem csupán a kormánypárti oldalra terjed ki, ha időnként demonstrálni tudja, hogy képes más politikai szereplőkkel szót váltani, néha talán még szót érteni is. Orbán Viktor látogatása az LMP-nél ebből a szempontból kifejezetten okos ötletnek nevezhető, mint ahogy az is „lágyíthatja” Fideszt, ha időnként felkarol ellenzéki kezdeményezéseket, érdemben válaszol a túloldalról érkező javaslatokra és kritikákra. Azt sem szabad elfelejteni, hogy lehetnek olyan önkormányzatok – később akár más politikai terek is -, ahol a Fidesznek partnerek után kell néznie, a kormányzó párt számára ebből a szempontból ideális lenne egy olyan párt, amely saját szavazóira tömegesen nem veszélyes (Jobbik), és a vele való együttműködéshez nem kell átírni a korábbi brosúrákat sem (MSZP).
Nem állítom azt sem, hogy az LMP-nek ez a figyelem ne lehetne hasznos: emeli fontosságukat, növeli ismertségüket, hangsúlyozza befolyásukat – csupa olyan dolog, amelyben az új politikai formáció rászorul a támogatásra. Ha Orbán Viktor odaáll Schiffer András mellé, ha Lázár János vitára érdemesnek látja Scheiring Gábort, ezek az események értelemszerűen az ismeretlenebb, a reflektorfényt kevésbé vonzó szereplőknek hozhatnak többet a nyilvánosságban.
Ezek az érvek jogosak, érdemes azonban az ellenérvekre is figyelni. Biztos jó az a Fidesznek, ha a leharcolt, elkopott MSZP helyét egy új, hiteles párt veszi át? Valóban támogatnia, ösztönöznie kell a Fidesznek a baloldalon végbemenő esetleges átalakulást, amelynek végén nem kizárt, hogy egy olyan politikai erő lesz 2014-re az első számú kihívója, amely - a Fidesszel szemben - nem volt része az elmúlt két évtized politikájának, és lényegesen autentikusabban beszélhetne „zavaros” évtizedekről? S ha valóban a váltópárti pozíció elfoglalása az LMP célja, és nem szeretne beleragadni az „őfelsége ellenzéke” kényelmes, de langyos szerepébe, akkor vajon okosan teszi-e, ha elfogadja a Fidesz baráti jobbját, ha engedi, hogy az a látszat keletkezzen, hogy a rá adott szavazat valójában nem jelenti a másik oldal gyengítését, választási esélyeinek csökkenését? Egy ilyen helyzetben miért választanák az LMP-t azok a volt szocialista és szabad demokrata szavazók, akik most már hagyományosan Orbán Viktor ellen (is) voksolnak?
Vagy nem lesz átrendeződés a baloldalon, vagy ha lesz, az nem biztos, hogy a Fidesz céljait szolgálja. Mindent összevetve nem látom azt az együttműködési formát, amely hosszú távon, stratégiai és nem taktikai szinten, mindkét párt céljait szolgálhatná.
x x x
Egy kis vicces múltidézés: az első tévés nyilatkozatom 1998-ból.
