A miniszterelnök pénteken csaknem azonos időpontban adott interjút a Hír TV és ATV számára. Utóbbiban a beszélgetés legvégén a műsorvezető, Kálmán Olga feltette a jövő egyik érdekes kérdését: terveznek-e népszavazást tartani a leendő új alkotmányról? A két évvel ezelőtti referendum előtt a néphez fordulást még kiemelten fontosnak tartó Orbán Viktor ezúttal így válaszolt: „Nem gondolom, hogy lesz belőle. (…) Nem vagyok a híve. (…) Azért választjuk meg a képviselőinket, hogy a mindannyiunkra tartozó fontos kérdéseket eldöntsenek, és csak kivételes esetekben forduljanak vissza a választópolgárokhoz.”
De miért is érdekes ez a kérdés? Normál menetrend szerint 2010 októbere és 2014 tavasza között – azaz közel három és fél évig – nem kerülne sor semmilyen szavazásra Magyarországon (ellenben 2014-ben három választás is várhat majd az országra: parlamenti, európai parlamenti és önkormányzati). A ma még bénultnak látszó és helyét kereső ellenzék, tanulva a 2008-as népszavazás koalícióbuktató sikeréből, feltehetően fontosnak fogja tartani, hogy egy vagy akár több alkalommal kísérletet tegyen a számára kevés eredménnyel kecsegtető parlamenti döntéshozatal megkerülésére. Abban az esetben, ha a parlament nem konszenzussal fogadja el az új alkotmány – a pártok egyetértése ugyan nem teljesen zárható ki, de azért inkább kevésbé valószínű -, az egyik lehetőség számukra éppen egy ezzel kapcsolatos népszavazás, pontosabban annak felvetése lehetne. Fontos ez a különbségtétel: értelmezésem szerint a ma hatályos alkotmány szerint ugyanis – bár ebben a szabályozás homályossága miatt volt már szakmai vita korábban, s talán lehet is még - egy ilyen megerősítő népszavazás nem érhető el a parlamenti többség támogatása nélkül.
Nyomást gyakorolni, a választókat áthangolni azonban szabadon lehet, s ebben a folyamatban sok fejtörést okozhatnak még a Fidesznek politikusaik korábbi mondatai. Egy életképesebb ellenzék a népszavazást elutasító kormány orra alá dörgölhetné azokat a fideszes nyilatkozatokat, amelyekben 2006 és 2008 között rendszeresen ünnepelni látszottak a nép közvetlen hatalomgyakorlását. Elegendő csak az amúgy kifejezetten informatív fidesz.hu-n keresgélni, s pár perces kutatás után máris rábukkanunk Orbán Viktor 2008-as évértékelő beszédére , amelyben így fogalmazott: „A népszavazás jogát és lehetőségét nem megkaptuk, hanem kiharcoltuk. Az emberek egy alkotmányos jogért voltak kénytelenek több mint egy éven keresztül harcot folytatni. Azonban ez azt jelenti, az emberek ezeket a kérdéseket fontosnak tartják, úgy érzik, ez életük néhány olyan fontos kérdése, amelyekben nem adhatják át másnak a döntés lehetőségét.” Vagy egy másik példa, 2008 márciusából, amikor a mai kormányfő a fidesz.hu tudósítása szerint ezt mondta: „az elmúlt 18 évben sokan csak annyit láttak a demokráciából, hogy négyévente elmegyünk szavazni, egyébként a közélet nem tart igényt a véleményünkre. A népszavazás éppen azt bizonyítja be, hogy nem kell szükségszerűen így lennie, hiszen két választás között szükségszerűen mód van arra, hogy elmenjünk és döntsünk.”
Hogy lesz-e ebből valódi, tétre menő politikai küzdelem, nem tudom. Ezzel a bejegyzéssel és a fenti idézetekkel csak az volt a célom, hogy bizonyítsam: akár lehet is.
