Ezen az oldalon

Török Gábor politikai elemző reménytelen küzdelme a megértésért.


Levél a szerzőnek:
torok[kukac]visionpolitics.hu



"Ki minek gondol, az vagyok annak..."

Weöres Sándor: Rongyszőnyeg /127

Olvasottság

A blog indulása óta: 15'032'485 lapletöltés (2014.09.27.)

A legerősebb nap: 188'742 lapletöltés (2010.04.11.)

Vélemények

"Igazán elkeserítőnek és érthetetlennek ezt a tudatlanságnak tűnő, vagy annak álcázott, de inkább elszánt képmutatást tartom, amivel magasan képzett értelmiségiek igyekeznek kibújni a felelősség alól." (Mészáros Tamás)

 

"A sértésen túl Török valóban nem ért velem egyet, és mint ilyen persze választ igényelne, ha lennének írásában komolyan vehető szubsztantív érvek." (Halmai Gábor)

 

"Alapvetően érti félre a politikai elemzés tudományát, nagyvonalúan eltekint az eszmék, a politikai gondolatok, a megvalósult tényálladékok jelentőségétől, nem kevesebbtől tehát, mint a politikai cselekvés esszenciájától, így kizárólag formális, technokrata érveléssel legitimálja a kormánypárt ténykedését." (Seres László)

 

"Török Gábor blogpolitológus azon megállapítása, hogy a Fidesz október elején elért a csúcsra, amely után nem sok minden meghódítandó cél marad, a szokásos semmitmondás és elemzői felületesség terméke volt." (Békés Márton)

 

"A hatalom elzárkózása ma már olyannyira nyilvánvaló, hogy a kormány egynémely támogatójának is csípi a szemét, sőt még az Orbán-rezsim „törekvései” iránt feltűnő megértést mutató Török Gábor politológust is felébresztette eddigi magabiztos szunyókálásából." (Zádori Zsolt)

 

"Török, aki az értéksemlegesség jegyében erősen hajlik arra, hogy a politikát döntően hatékonysági szempontból elemezze (ahogy egy kritikusa nem finomkodva megjegyezte: az ő elemzései kb. olyanok, mintha a harmincas évek Németországában azt mondta volna valaki: Hitler ügyesen tematizálja a politikát a zsidókérdés napirendre tűzésével)." (Pető Iván)

 

"A magyar tudásról mint kurrens termékről meg mindent elmond, hogy még Török Gábornak is van diplomája." (Hont András)

 

"Török Gábornak például nagyon jót tett volna, hogyha mélyebben elsüllyed (sic!) mondjuk a magyar alkotmányjogban, és akkor, abban az esetben az elemzései, hogy is mondjam, a felszínességnek kevésbé mutatják a tüneteit." (Hont András)

 

"Ha egy kormánynak az a feladata, hogy megmentse az emberek nyugdíját, akkor nem blogoló politológusok véleményét kell előzetesen kalkulálnia." (Szijjártó Péter)

 

"Török szerint az a politikus viselkedik demokratikusan, aki nem törődik mások véleményével, aki nem akar önkritikusan gondolkodni, és aki képtelen felismerni, hogy zsákutcában van, és végre vissza kellene fordulnia." (Krémer Ferenc)

 

"Egyedül Török Gábor politológus gondolja azt, hogy a Fideszt a jó szándék vezeti, csupán politikai vaksága miatt rohan teljes erejéből a falnak." (Bartus László)

 

"Elolvastam ma Török Gábortól Piroslapig valamennyi blogbejegyzést a készülő új Alkotmányról. Homály, indulat. Mélyéről párolog a bögre. Nagyon." (Deutsch Tamás)

 

"Török Gábor megkerüli a problémát." (Lánczi András)

 

"Lárifári." (Gyurcsány Ferenc)

 

"Áh, dehogy." (Kiszelly Zoltán)

 

"Azt meg végképp nem értem, miért állítja Török Gábor, hogy a kormánypárt érdeke lenne a választások előrehozatala." (Stumpf András)

 

"Török Gábor minimum téved." (Mráz Ágoston Sámuel)

 

"Török wasn't looking at the speech from the outside but from the inside. Almost as if he had been the speech writer of Viktor Orbán." (Eva S. Balogh)

 

"A Török Gábor-féle, lazának tekinthető, minden jöhet típusú hozzáállással szemben én a gyakorlatban is jól levezethető, szigorú megközelítésben látom a szélsőségekkel szembeni harc esetleges sikerét" (Somogyi Zoltán)

 

"Török Gábor csak egy a kollaboránsok közül" (Krémer Ferenc)

 

"Naná, hiszen a törökgáborok döntik majd el, hogy a cáfolat hitelt érdemlő volt-e" (Lánczos Vera)

 

"Nem, nem és nem." (Alexa Noémi)

 

"Az ezerkezű sms cézár kiismeréséhez azonban nem elégséges Török Gábor köpönyegébe bújni, és úgy előadni a nyilvánvalót, mintha annak bármilyen tudományos értéke volna." (Puzsér Róbert)

 

"Török Gábor politikai elemzéseit olvasom, van, amiben igazat adok neki, van, amiben nem." (Vona Gábor)

 

"Régóta figyelem Török Gábor politológusi tevékenységét, és egyre erősödik bennem a viszolygás." (Andor Mihály)

 

"Énszerintem nem jó, ha egy politikai elemző nem elemez. Ez ugyanis benne van a munkakörében, elvileg. Ami pedig nincs benne, az a sunyi hatalombarát cinizmus, a távolságtartás félreértése, az apolitikus elkenés, az alapvető problémák tudomásul nem vétele, az állandó megfelelési kényszer. Ehhez a teljesítményhez képest még a Nézőpont is elemző műhely." (Seres László)

Facebook

Ajánló

Pártpreferenciák

kozvkut4.jpg

Korábbi bejegyzések

Utolsó kommentek

Címkék

1904 (1) 1912 (1) 1956 (1) 1989 (2) 1990 (2) 1991 (1) 1994 (6) 1994 1998 (1) 1998 (5) 2002 (2) 2004 (1) 2005 (2) 2006 (2) 2007 (1) 2008 (1) 2009 (1) 2010 (3) 2012 (2) 2014 (2) 2014-es parlamenti választás (1) 2014-es választás (1) 29 lépés (1) 4k! (1) 56 nap (1) 800 (1) adatbázis (2) áder jános (9) adócsökkentés (3) adóemelés (1) adópolitika (1) afganisztán (1) ágh attila (5) ajánlószelvény (1) ajánlószelvények (14) akadémia (1) akarat (1) akció (1) aláírás (1) alakuló ülés (3) alapkérdés (1) alaptörvény (1) albertirsa (1) álesemény (1) alkalmazkodás (1) alkotás (4) alkotmány (22) alkotmánybírók (1) alkotmánybíróság (14) alkotmányellenes (1) alkotmánymódosítás (13) alkotmányozás (13) állam (2) államadósság (1) államcsőd (1) államfő (16) államháztartás (1) állami pénz (1) állami számvevőszék (2) állampárt (1) álláspont (1) alsóörsi gyilkosság (1) általános vita (1) alternatíva (3) Ángyán József (1) antidemokratikus (1) antipolitika (1) antiszemitizmus (1) antitézis (1) anti establishment (3) apátia (1) arányosság (4) arend (1) arend lijphart (1) árfolyam (1) árok kornél (1) árvíz (1) aszófő (1) átértelmezés (1) átláthatóság (1) átmenet (1) augusztus 20 (1) Azerbajdzsán (2) b. nagy lászló (1) baja (1) bajnai gordon (15) Bajnai Gordon (2) balogh andrás (3) Balogh József (1) balog zoltán (1) baloldal (17) baloldali (1) baloldali körzetek (3) baló györgy (2) balsai istván (3) bálványos (1) bánó andrás (1) barroso (3) bauer tamás (2) befolyásolás (1) beiktatás (1) belháború (1) belharc (1) belső konfliktus (1) bencsik andrás (1) Benetton-kampány (1) Beppe Grillo (1) beszéd (3) beszédolvasás tilalma (1) bihari mihály (3) bíróság (2) bizalmatlanság (1) bizalom (2) bizonytalanok (2) bizottságok (2) bkv (5) blog (3) blokád (1) bod péter ákos (1) bogdan góralczyk (1) bohács zsolt (1) bőhm andrás (1) bojkott (1) bokros lajos (10) borkai zsolt (1) borókai gábor (1) boross péter (1) borsod (1) botka lászló (6) botrány (7) bozóki andrás (1) brüsszel (2) budapest (7) budapest7 (1) budapesti olajfa (1) bukás (1) bukási spirál (4) buldózer (1) bulgária (1) bulvár (3) ByeAlex (1) célok (1) centrális erőtér (2) centrális pártrendszer (1) centralizáció (1) centrista (2) centrumpárt (1) cieger andrás (1) cigánybűnözés (1) cigányság (2) cinizmus (1) civil mozgalom (3) corvinus (1) család (1) csalódás (3) csapatkivonás (1) csapda (1) csehország (2) cselekvés (1) csépe béla (1) csermely péter (1) cser palkovics andrás (1) csigó péter (1) csodavárás (1) csomag (1) csúcsminisztériumok (2) csurka istván (2) czuczi mihály (1) daher pierre (1) daniel boorstin (1) dan nimmo (1) dávid ibolya (2) debreczeni józsef (3) demagógia (1) demokrácia (5) demokratikus centrum (1) demokratikus koalíció (2) démonizálás (1) demonstráció (1) demszky gábor (2) dessewffy tibor (1) deutsch tamás (1) devizahitelesek (1) de gaulle (1) dhondt (1) diáktüntetések (1) diktátor (2) diktatúra (4) dinamika (1) diplomácia (2) dk (1) döntés (1) duna tv (1) dúró dóra (1) Duverger (1) economist (1) edelény (1) éden hotel (1) egyéni választókerület (2) egyéni választókerületek (23) egykulcsos adó (5) egypárti kormány (1) együtt (1) együttműködés (2) együtt 2014 (2) egy a tábor egy a zászló (2) elek istván (2) elemzés (4) élet és irodalom (1) elfordulás (1) elhatárolódás (1) elitváltás (1) ellenakarat (1) ellenerő (2) ellenfél (1) ellensúly (2) ellenzék (13) elnökjelölt (1) elnökválasztás (6) előrehozott választás (7) előrejelzés (3) előválasztás (6) előzetes regisztráció (3) elrugaszkodás éve (1) első forduló (1) elszámolás (1) elszámoltatás (2) elv (2) elveszett szavazat (1) elvtelenség (1) ep választás 2009 (3) érdek (8) erkölcs (1) erő (1) erőpolitika (3) erőszakosság (1) erőtér (1) erózió (1) értékelés (2) értelmezés (2) érv (1) érvek (2) érvrendszer (1) esélyek (5) esettanulmány (1) eszközök (1) eu (3) európai parlament (1) európai parlamenti választás 2014 (1) európai unió (2) évértékelő (2) évértékelő beszéd (4) facebook (2) falunap (1) fék (1) fékek és ellensúlyok (1) felcsút (2) félelem (1) félelnöki rendszer (2) felelős (3) felelősség (2) felelős döntés (1) felező válság (2) felhatalmazás (3) feliratkozás (1) felkérés (1) fellegi tamás (2) felsőoktatás (2) fiatal politikusok (1) fidesz (130) Fidesz (2) fidesz jobbik viszony (13) fidesz kdnp (1) fidesz mdf koalíció (3) fidesz mszp viszony (1) fkgp (2) foci Eb (1) fodor gábor (2) földesi szabó lászló (1) földtörvény (2) főpolgármester (3) főpolgármester jelölt (1) forgatókönyv (1) forgatókönyvek (5) forint (1) forradalom (4) forró ősz (1) forsense (1) frakcióalakítás (1) frakciófegyelem (1) franka tibor (1) frei tamás (1) fricz tamás (2) friderikusz sándor (1) frizbi (1) függetlenség (1) független jelölt (1) fűrész gábor (1) g. fodor gábor (3) gallai sándor (1) gallup (3) garancia (1) gát (1) gátlástalanság (4) gazdaság (5) gazdasági növekedés (1) gazdaságpolitika (6) GDP (1) gerbeaud liberalizmus (1) gergényi péter (1) gesztus (1) giró-szász andrás (1) giró szász andrás (9) goldenblog (1) göncz árpád (2) gondolatmankó (4) Goodfriend (1) google pártfigyelő (1) görög válság (1) granasztói györgy (1) gulyás gergely (1) gúr nándor (1) guvernamentalista felfogás (1) gy. németh erzsébet (1) gyarmat (1) gyávaság (1) gyenesei istván (1) gyöngyöspata (2) győzelmi stratégia (1) győztes (1) győzteshez húzás (2) gyűjtőpárt (2) gyurcsány ferenc (49) Gyurcsány Ferenc (1) habonyizmus (1) Habony Árpád (1) habony árpád (2) hack péter (1) hagenbach bischoff (1) hagyó miklós (3) hajdú péter (1) halasi endre (1) halmai gábor (2) harc (1) harmadik köztársaság (3) harrach péter (2) hasznos szavazat (1) haszon (1) haszonmaximalizáció (1) hatalmi harc (2) hatalmi kormányzás (2) hatalmi logika (1) hatalom (6) hatalomgyakorlás (1) hatalomkoncentráció (1) határon túli magyarok (1) hatékonyság (1) hatpárti vita (1) háttér (1) háttérvilág (1) havasiné orbán mária (1) hazaszeretet (1) házelnök (1) házmester (1) hegedűs lorántné (1) helyi politika (1) heti válasz (1) heves (1) híd (1) hideg polgárháború (2) hírblog (1) hír tv (1) hisztéria (1) hit (1) hitel (4) hitelesség (27) hitelszerződés (1) hiteltelenség (1) hit gyülekezete (1) hoffmann rózsa (2) horn gyula (4) horn orbán vita (1) horthy miklós (1) horváth aladár (1) Horváth András (1) horváth csaba (3) horvátország (1) house of cards (1) hozzáértés (1) húsvét (3) identitás (2) ideológiai kulturális (1) ideologikus (1) időhúzás (1) időközi választás (3) időzítés (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (2) ígéret (2) ígéretek (1) illékonyság (1) illiberális demokrácia (2) illúzió (1) imázs (2) imf (12) információ (2) ingatlanadó (1) inkubátor (1) inkumbencia (1) inkumbens hatás (1) instabilitás (1) internet (1) intézet (1) intézmények (2) ipsos (2) irak (1) irány (1) irracionalitás (1) isaura effektus (1) james carville (1) james combs (1) jász nagykun (1) javaslat (1) jávor benedek (3) Jávor Benedek (1) jegybank (1) jelkép (1) jelölés (1) jelöltállítás (3) jobbik (76) Jobbik (1) jobboldal (10) jobboldali (2) jobboldali kétpártrendszer (1) jogállam (1) jogállamiság (1) jóléti állam (1) jóléti rendszerváltás (1) jövő (3) jövőkép (1) juhász ferenc (1) juhász oszkár (1) káli sándor (1) kampány (11) kampánycsend (1) kampánytéma (1) kampánytsratégia (1) kapituláció (1) Karácsony Gergely (1) karácsony gergely (3) karakter (2) karakter (ön)gyilkosság (1) karantén (2) karizma (2) katasztrófa (1) katolikus egyház (1) katona (1) katonai szerepvállalás (1) katona béla (1) katona kálmán (1) kaufer virág (1) kdnp (10) keller lászló (1) kényszerpálya (1) képviseleti demokrácia (1) képviselő (2) képviselői eskü (1) kerekasztal (1) kerekasztal tárgyalások (1) kerék bárczy szabolcs (2) keretezés (1) kéri lászló (1) kétfarkú kutya párt (1) kétharmad (26) kétharmados törvények (1) kétkamarás parlament (1) kétpártrendszer (2) kettős állampolgárság (3) kettős beszéd (2) kettős mérce (2) kiábrándulás (1) kiadácsökkentés (1) kiadáscsökkentés (1) kihelyezett kormányülés (1) kína (1) kirekesztés (2) kisebb parlament (1) kísérlet (1) kispártiság (1) kiss péter (1) kiss viktor (1) kis pártok (3) kitartás (1) kitiltás (1) kitiltási botrány (1) kitta gergely (1) kiválás (1) klein ödön (1) koalíció (1) koalíciós vita (1) kóczián péter (1) kognitív disszonancia (1) kóka jános (2) Kolláth György (1) kolontár (1) költségvetés (6) költségvetési tanács (1) kommunikáció (15) kommunikációs (1) kommunikációs hiba (1) kommunikációs paradigma (1) kommunista (1) kompetencia (4) konferencia (1) konfliktus (3) kongresszus (1) konrád györgy (1) konstruktív bizalmatlansági indítvány (1) konszolidáció (4) konszolidált gazdaság (1) kónya péter (1) konzervatív liberális (3) koordinált indulás (1) kordonbontás (1) kormány (2) kormányalakítás (8) kormányfő (2) kormányfő csere (1) kormánypárt (1) kormányprogram (4) kormányszóvivő (1) kormányzás (1) kormányzati teljesítmény (2) kormány ellenzék (1) körmend (1) körösényi andrás (2) korrekció (2) korrupció (8) korzenszky richárd (1) kósa lajos (4) kötcsei beszéd (1) kovács árpád (1) kovács lászló (2) kövér lászló (11) következetesség (2) következmény (2) közbiztonság (1) közgép (2) közhangulat (1) közjog (1) közlekedés (2) közösségi média (1) közös jelöltállítás (1) közös lista (3) közpénz (1) közszolgálati televízió (1) köztársasági elnök (3) közvélemény-kutatás (7) közvélemény kutatás (15) közvélemény kutatások (1) közvetlen elérés (1) kremlinológia (1) krizsó szilvia (1) kronen zeitung (1) kubatov gábor (2) kudarc (3) kukorelly endre (1) külpolitika (1) kultúrharc (1) kultusz (1) kumin ferenc (1) kuncze gábor (4) kurzusépítés (1) küszöb (1) kvázi kétpártrendszer (3) l. simon lászló (1) labdarúgás (2) lak (1) lakner zoltán (1) lakoff (1) lamperth mónika (2) lánczi andrás (3) lánczi tamás (1) lánczos vera (1) láthatósági küszöb (3) látogatás (1) latorcai jános (1) latorczai jános (1) lázár jános (21) legalitás (1) legenda (1) legfelsőbb bíróság (1) legitimáció (2) legitimitás (4) leminősítés (1) lemondás (7) lendvai ildikó (5) lengyelország (3) lengyel lászló (2) lengyel minta (1) lengyel választások (1) lettország (2) levél (1) liberális (3) liberalizmus (1) lijphart (1) lista (1) litvánia (1) lmp (69) lmp jobbik csalodas ketpartrendszer uj jobboldal uj baloldal (1) logika (1) lojalitás (1) loppert dániel (1) lottóötös (1) luther (1) machiavelli (1) mádi lászló (2) mádl ferenc (4) magánnyugdíjpénztár (2) magánnyugdíjpénztárak (5) magyar (1) magyar bálint (1) magyar demokratikus charta (1) magyar liberalizmus (1) magyar narancs (1) magyar nemzet (4) magyar olajfa (3) majális (1) makay zsolt (1) makó (1) mandátum (1) mandiner (1) manipuláció (1) március 15 (1) második forduló (6) második hely (1) matolcsy györgy (10) max weber (1) McCain (1) mdf (49) mdf szdsz (1) mdnp (2) meciar (1) mécs imre (1) medgyessy péter (4) média (7) medián (9) median (1) médiatörvény (2) media hungary (2) megállapodás (4) megbízás (1) meglepetés (2) megoldás (2) megszorítás (7) megújítás (1) megújulás (2) megyei jogú (1) menekültkérdés (1) mensa hungariqa (1) mérsékelt jobboldal (1) Mesterházy Attila (3) mesterházy attila (34) mesterházy ernő (1) mészáros tamás (1) mezőtúr (1) miép (1) miép jobbik (1) migráció (1) miklós árpád (1) milla (1) minisztercsere (1) miniszterelnök (2) miniszterelnök-jelölt (1) miniszterelnök csere (1) miniszterelnök helyettes (1) miniszterelnök jelölt (8) miniszterelnök jelölti vita (6) minőségi sajtó (1) miskolc (1) mkp (1) MNB (1) modell (1) módszer (1) molnár csaba (2) molnár oszkár (1) morál (1) morvai krisztina (2) moszkva (1) mozgalom (1) mráz ágoston sámuel (1) mszdp (1) mszmp (1) MSZP (1) mszp (104) mszp lmp együttműködés (1) mtv (2) munkáspárt (1) nagykoalíció (1) nagypártiság (2) nagy anna (1) nagy kép (1) nagy lászló (1) nagy tamás (1) NATO (1) NAV (1) navracsics tibor (20) negyedik köztársaság (1) németh miklós (1) német lapok (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti bank (1) nemzeti egység (1) nemzeti együttműködés rendszere (2) nemzeti érdek (1) nemzeti konzultáció (1) nemzeti szuverenitás (1) nemzetközi (1) nemzetközi környezet (2) nemzetközi kritika (1) nemzetközi státusz (1) neokonzervatív (1) neoliberális (1) népszabadság (2) népszava (2) népszavazás (7) népszerűség (2) népszuverenitás (1) ner (1) nézőpont (5) nógrádi lászló (1) normativitás (1) novák előd (1) nyakó istván (1) nyerges zsolt (3) nyirő józsef (1) nyugat (1) nyugdíj (3) obersovszky péter (1) objektivitás (1) obstrukció (1) ökológiai tévkövetkeztetés (1) ökopárt (1) oktatáspolitika (1) október 23. (1) olajfa (2) oligarcha (1) ómolnár miklós (1) önállóság (1) önkép (1) önkormányzat (1) önkormányzati választás (16) önkormányzati választási rendszer (1) önkormányzati választás 2010 (2) önkritika (1) opera (1) orbán (1) orbán-nastase megállapodás (1) orbán-putyin megállapodás (1) orbánista (1) orbán kormány (4) orbán viktor (114) Orbán Viktor (9) őrkutya (1) Örményország (2) országértékelő (1) országgyűlés (1) országos lista (7) összeesküvés (1) összeférhetetlenség (1) összefogás (1) összefogás párt (2) őszinte (1) oszkó péter (1) őszödi beszéd (8) ötödik köztáraság (1) ovb (1) ózd (2) paczolay péter (1) paks (1) pálffy istván (1) palotaforradalom (4) pályázat (1) pápa (1) papcsák ferenc (1) paraván (1) parlament (14) parlamenti felhatalmazás (1) parlamenti felszólalás (1) parlamenti választás (2) parlamenti választás 2010 (42) parlamenti választás 2014 (5) pártfinanszírozás (2) pártharcok (1) pártosodás (1) pártosság (1) pártpolitikus (1) pártrendszer (11) pártrendszer koncentrációja (1) pártrendszer változása (1) pártszakadás (2) pénz (1) pénztárca (1) percepció (3) pesti sándor (1) pető iván (1) pintér sándor (4) plágium (5) pluralizálódó pártrendszer (1) pokol béla (2) pokorni zoltán (6) polgári magyarország (1) polgári platform (1) polgármester (2) politika (4) politikai (1) politikai (1) politikai bozótharc (1) politikai elemzés (11) politikai elemző (9) politikai elit (1) politikai erőtér (1) politikai érzék (1) politikai gondolkodás (1) politikai hasznosság (1) politikai haszonszerzés (1) politikai hiba (2) politikai inga (1) politikai innováció (2) politikai kormányzás (2) politikai korrekció (1) politikai közép (2) politikai logika (5) politikai nyilatkozat (3) politikai stratégia (1) politikai szereplő (1) politikai színpad (1) politikai tér (1) politikai tudás (1) politikai vétó (1) politikai vezetés (1) politikai vita (1) politika elemző (1) politika tér (1) politikus (2) politikusi beszéd (2) politikusok (1) politológus (2) politológus védegylet (1) pólus (1) populizmus (1) pörzse sándor (2) poszt politikus (1) pozíciók (1) pozícionálás (1) pozsgay imre (1) po fi (1) pragmatikus (1) predomináns pártrendszer (1) prezidenciális (1) primary colors (1) probléma (1) problémamegoldás (1) prognózis (1) program (1) pszáf (1) pundit (1) punditokrácia (1) racionális (1) racionális választó (1) racionalitás (3) radikalizálódás (1) radikalizmus (1) radiszoci (1) radnóti sándor (1) recesszió (1) reform (4) regionális eltérések (2) regisztráció (2) régi új törésvonal (1) rekrutáció (1) rendőrség (1) rendszerellenes párt (2) rendszerkritikus (1) rendszerváltás (3) rendszerváltás forgatókönyve (1) republic (1) republikon (3) részvétel (2) réthelyi miklós (1) retkes attila (2) rétvári bence (2) rezsicsökkentés (2) rivális (1) riz levente (1) robert denton (1) robert fico (2) rogán antal (8) románia (2) róna dániel (1) röpirat (1) rudi zoltán (1) Safarov (2) sajóbábony (1) sajtó (1) sajtószabadság (2) salamon lászló (2) sávelhúzás (1) schamschula györgy (1) scheiring gábor (1) Schiffer András (1) schiffer andrás (9) schmidt mária (1) schmitt pál (20) schmuck andor (1) selmeci gabriella (1) selmeczi gabriella (1) semjén zsolt (3) seres lászló (1) siker (5) sikerpropaganda (1) Simicska Lajos (2) simicska lajos (3) skorpió (1) slota (1) söjtör (1) sólyom lászló (11) somogyi zoltán (3) sportújságírás (1) stabilitás (1) stabilizáló apátia (1) stadion (2) state capture (1) steiner pál (1) stílus (1) story (1) strabag (1) stratégia (18) strukturáló dimenzió (1) stumpf andrás (1) stumpf istván (6) süveges gergő (2) szabadelvű konzervatív (1) szabolcs (1) szabó albert (1) szájer józsef (2) szakadás (2) szakértő (1) szakkommentátor (1) szakszervezet (1) szalai annamária (1) szanyi tibor (2) szápár (1) szász károly (1) szavazás (2) szavazások (1) szavazatmegosztás (2) szavazatszerzés (1) századvég (11) szdsz (20) szeged (4) szegedi csanád (2) szegénység (1) székely péter (1) székely zoltán (1) szekeres imre (2) szekértábor politika (1) szelekciós pontok (1) szélsőjobboldal (3) szélsőséges (1) személyre szabott kormányzás (1) személyzeti politika (1) szepessy zsolt (1) szerbia (1) szerencs (1) szerep (1) szerepcsere (1) szerepfelfogás (6) szervezet (2) szijjártó péter (6) szíjjártó péter (1) szili katalin (8) szilvásy györgy (1) szimbolikus (1) szimbolikus politika (1) szimbólum (1) szlavofil (1) szlovákia (2) szlovák magyar viszony (1) szlovák választás (1) szlovénia (1) szociális kérdés (1) szociális népszavazás (1) szociálliberális (1) szolidaritás (2) szombathy pál (1) szonda (5) szonda ipsos (1) szövetségi politika (4) sztálingrád (1) sztereotípia (1) sztereotípiák (1) szubjektív vélemény (1) szűrös mátyás (1) szuverenitás (1) tábor (1) taktika (1) taktikai szavazás (1) támogatás (2) támogatottság (2) tanácsadás (1) tanácsadó (1) tandíj (1) tárcatükör (1) tárgyalás (5) tárgyalástechnika (1) tárki (8) tarlós istván (9) társadalmi szerződés (1) társadalmi támogatás (1) tekintély (1) teljesítmény (2) területi lista (6) területi listák (2) tervezés (2) tét (3) tétényi éva (1) tét nélküli választás (2) tévedés (1) tévéostrom (1) tiszavasvári (2) tisztelet társasága (1) titkos (1) többpártrendszer (1) többség (1) többségi demokrácia (4) Tocsik-ügy (1) tocsik márta (1) tojástánc (1) tőkés lászló (1) tőkés rudolf (1) tölgyessy péter (7) toposz (1) töredékszavazat (2) törésvonal (1) torgyán józsef (2) torgyán kisgazda (1) torkos matild (1) törvényjavaslat (1) torzítás (1) trafik (1) trianon (1) tulajdonos (1) túlélési stratégia (1) túlhatalom (1) tüntetés (4) tusnádfürdő (1) tv2 (1) tv3 (1) ügybirtoklás (2) ügyészség (2) ügynökkérdés (1) újfasiszta (1) ujhelyi istván (1) újraválasztás (1) új alkotmány (1) új baloldali párt (1) új párt (2) új pártok (4) uj péter (1) ülésrend (1) ungár klára (2) uniós csúcs (1) ünnepi beszéd (2) ünnepség (1) USA (2) utódlás (1) utólagos normakontroll (1) utópia (1) vágó gábor (1) vagyonadó (1) vákuum (1) választás (2) választási együttműködés (1) választási eredmények (2) választási esélyek (5) választási hibák (1) választási műsor (3) választási rendszer (16) választási részvétel (6) választási törvény (1) választás időpontja (1) választó (3) választói reakció (1) választók (1) valence issue (1) valóság (2) valóságértelmezés (2) valóságérzékelés (1) valóságmagyarázat (2) valóságshow (1) válság (7) válságadó (3) válsághelyzet (1) válságkommunkáció (1) váltás (1) váltógazdálkodás (1) váltópárt (3) változás (4) változtatás (1) valutaalap (3) várakozás (1) várakozások (1) varázstalanítás (1) varga mihály (7) városok (1) varsói gyors (2) vastagh pál (1) veiszer alinda (1) véleménykülönbség (1) Veszprém (1) veszprém (1) vétó (3) vezetés (1) vezető (2) videóblog (1) viktor (1) visszalépések (2) visszatérés (1) vitányi iván (1) vízió (1) vizsgálóbizottság (1) voks10 (1) voks2010 (1) volner jános (1) voluntarizmus tere (1) vona gábor (15) vörösiszap (1) vörösiszap katasztrófa (1) warvasovszky tihamér (1) war room (1) wittner mária (1) xiii. kerület (1) zagyva györgy (1) zanzibár trükk (1) zapadnyik (1) záróra (1) zászlóégetés (1) zsákmányelv (1) zsákutca (1) zsinka lászló (1) Címkefelhő

HTML doboz

01:09

Lassan vége a téli parlamenti szünetnek, azaz egyre közelebb lépünk a tavaszi ülésszak két meghatározó vitájához: az ígért reformokról és az új alkotmányról. A kormány hamarosan konkretizálni kezdi azokat a lépéseket, amelyeket ugyan soha nem fognak megszorításnak nevezni, de amelyektől többek között azt remélik, hogy az ilyen döntésekre váró nemzetközi gazdasági szereplőket megnyugtatják majd. Ezt követően pedig a parlament alkotmányozó üzemmódba kapcsol, s a tervek szerint április végéig elfogadja az új, 2012 elején hatályba lépő alaptörvényt. Meggyőződésem, hogy hosszabb távon is meghatározó lesz, miként viselkednek, milyen stratégiát folytatnak a pártok idén tavasszal.

Bár a reformok természetesen közvetlenebbül érintik a választókat, a két téma közül mégis az alkotmányozást érzem politikailag izgalmasabbnak és kiszámíthatatlanabbnak. Gondoljuk csak meg: míg a reformok kapcsán meglehetősen könnyen kalkulálható a – minden bizonnyal nem túl emelkedett színvonalú - vita alakulása, az alkotmány körüli politikai csata tartogathat meglepetéseket. A reformoknál – annak ellenére, hogy az Orbán-kormány a Gyurcsány- és Bajnai-kabinetnél kedvezőbb csillagzat alatt vág bele a kiadáscsökkentésbe - elsősorban a közvélemény reakciója lehet kérdéses. A szerepek ebben a vitában nagy valószínűséggel kioszthatók előre, s legfeljebb az lesz tanulságos, hogy miként felejtik el mindkét oldalon a korábbi „elvi” mondatokat. Az alkotmányozásnál azonban még igazán azt sem tudjuk, hogy ki milyen műsorral készül.

Ennek a tudatlanságnak a legfőbb oka a döntési lehetőségek meglepően széles tárháza. A tervezetről – amely még akár jelentősen módosulhat is, amíg elnyeri végső formáját – már írtam korábban, azt állítván, hogy ha ennek szellemében születik meg az új alaptörvény, akkor az nem hozza el a várt/félt negyedik köztársaságot. Ennek ellenére hiba lenne azt gondolni, hogy a javaslathoz és annak tárgyalásához való viszony kizárólag (vagy inkább elsősorban) a szöveg alapján alakulhat. A nagy küzdelem inkább arról szól majd, hogy vajon a folyamat végén ki lesz rettenetesen csalódott: (1) az alkotmányt egyedül, esetleg - ami talán még rosszabb számára - a Jobbik társaságában megtárgyaló és elfogadó Fidesz, vagy (2) a kivonulásával magára maradó, önmagát a folyamat során sajátos karanténba záró MSZP.

Az erősen elkötelezett támogatók most persze egyszerre horkadnak fel mindkét oldalon: (1) miért lenne baj az, ha a kétharmados többséggel rendelkező kormány egyedül alkotmányozna, (2) miért lenne baj az, ha az MSZP az egész folyamattól távolmaradva egyedül mutatná ki határozott tiltakozását? Természetesen egyik sem lenne „baj”, hiszen jelenleg egyedül alkotmányozni és magányosan protestálni is lehet. Ma azonban nem az a kérdés, hogy el tudja-e fogadtatni a Fidesz az alkotmányt (igen), s nem is az, hogy az MSZP a tiltakozásával meg tudja-e akadályozni az alkotmány elfogadását (nem). Sokkal inkább az, hogy a közjogi értelemben feltehetően sikeres alkotmányozás milyen politikai következményekkel jár, kit hoz kedvezőbb és kedvezőtlenebb helyzetbe, s egyáltalán hogyan fogja érzékelni és értékelni a közvélemény a folyamatot, milyen lesz az egész percepciója, látványvilága. Az az igazi tét tehát, hogy a "választói fejek" többségébe mi kerül majd: az, hogy „a Fidesz még csinált magának egy alkotmányt is”, vagy az, hogy „az MSZP már megint kimaradt a nemzeti együttműködésből”.

A pártok döntéshozói tapasztalataim szerint nagyon is tisztában vannak ezzel, érzik a rájuk leselkedő veszélyeket, nem véletlen, hogy a háttérben már régóta lázas fejtörés és felkészülés zajlik: vajon hogyan lehetne a legkedvezőbb módon kijönni ebből a szituációból.

Ma úgy tűnik, hogy a helyzet kulcsa jelentős részben – de nem kizárólag - a parlament legkisebb pártjának kezében van. Azt tudjuk, hogy a Jobbik minden bizonnyal aktívan részt venne a vitákban, az MSZP pedig – bár láthatóan nem teljesen egységes még ebben - nagy valószínűséggel inkább teljesen kívül maradna. Amennyiben ez a szándék marad tavaszra is, az LMP viselkedése eldöntheti a kérdést: ha az MSZP-vel együtt kivonulnak, a Fidesz egy hónapon keresztül a Jobbikkal kettesben tárgyal az alkotmányról - ettől a látványtól okkal tart a kormányoldal. Ha azonban az LMP részt vesz az alkotmányozásban, s esetleg még néhány módosítója be is kerül a végső szövegbe, az egész folyamatot elutasító MSZP rekeszti ki magát szimbolikusan – ettől a látványtól pedig a szocialistáknak fájhat a fejük. Nem kell hozzá sok ész, hogy belássuk: az LMP tavaszi döntése – amit persze a többiek viselkedése is befolyásol majd - saját sorsára és az egész folyamat megítélésére, látványára is jelentős hatással lehet.

A bejegyzés trackback címe:

http://torokgaborelemez.blog.hu/api/trackback/id/tr592637302

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mesterházi Márton - A HATALOM SZÖRNYŰ ANATÓMIÁJA 2011.02.05. 10:42:32

Szaltikov-Scsedrin 1869-es művének – Egy város története – „forrása” a Glupovi krónika, mely „az 1731-től 1825-ig terjedő időszakot öleli fel.” Az író erősen igyekezett, hogy a cári cenzor gyanúját elaltassa. Ma másf...

Trackback: Orbán Viktor Facebook kérdései 2011.02.04. 17:33:57

Szerdán megjelent a hír, hogy Orbán Viktor a szokásos évértékelőjéhez, maga "...a nép az istenadta nép..." is kérdéseket intézhet a facebook-on, melyeket az évértékelőjébe is belevesz.Mai nap véletlen keresgéltem facebook oldalon és...

Trackback: Bízik a piac az adósságcsökkentésben 2011.02.04. 13:39:02

Többhavi mélypontra süllyedt a pénteki londoni kereskedésben a magyar adósságtörlesztési kockázat biztosítási ügyleteinek árazása, tükrözve a magyar strukturális reformcsomaggal kapcsolatos derűlátó piaci várakozást.

Trackback: LMP: számolni kell velük 2011.02.04. 08:30:20

A Fidesz okosan tenné, ha számolna Schifferrel és pártjával, és az új alkotmány megalkotásába a jövő egyik potenciálisan meghatározó baloldali politikai erejét is bevonná. (Fotó: MTI) Sajtóinformációk szerint kezdik belátni a Fideszben, hogy ...

Trackback: Azért is alkotmányoznak 2011.02.04. 03:17:01

Forradalom van. Kétharmados, fülke- és ellenforradalom. Már csak az Alkotmány – kétharmados többséggel szemben gyönge – korlátai gátolják a tobzódó többség kiteljesülését.A társadalompolitikai tendenciák egyértelműek. És katasztrofálisak. A...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

a-kis-herceg 2011.02.05. 15:18:20

@porfelhő: nagyon durva volt a hangnem. ment a cigányozás...

a-kis-herceg 2011.02.05. 15:19:55

szerintem a 600 kommentet tartotta kevésnek ehhez a poszthoz... amig ezerig nem nyomjuk fel, addig nem kapjuk vissza a homokozót, a C ügyet

porfelhő 2011.02.05. 15:22:36

@a-kis-herceg:
Már délelőtt elmentem itthonról. "Csak" visszaküldöt a "keleti szél". nem irtam semmit. elolvastam a posztot, meg a kommenteket és ennyi elég is volt.

ubul2000 2011.02.05. 15:24:25

@a-kis-herceg: nem tapasztaltam semmi dúrva hangnemet, szerintem a manyup-vitához képest kifejezetten szolíd mederben folyt a társalgás

porfelhő 2011.02.05. 15:25:24

@a-kis-herceg:
Ment a cigányozás!? el tudom képzelni......

ubul2000 2011.02.05. 15:27:34

@Akitlosz: Jónak tűnik, persze volna néhány módosítóm hozzá, különösen a 14, 15/3, 20, 30/1 paragrafusokhoz. Azt meg egyenesen döbbenetesnek és felháborítónak tartom, hogy az 57/4/e-ből kimaradtak a lengyelek

porfelhő 2011.02.05. 15:27:37

@jjulie:
Te hova tüntél már megint? nem tetszik, hogy én itt vagyok? szóljál, ill. irjál és elmegyek. szépen, úgy ahogy jöttem....

ubul2000 2011.02.05. 15:30:02

Az index címlapján még fent leend

"Török Gábor A mellény marad"

ssi 2011.02.05. 15:34:43

google-ben is megvan, technika itt, technika ott :-))
torokgaborelemez.blog.hu/2011/02/04/322_a_melleny_marad

ubul2000 2011.02.05. 15:40:27

@manyike: le is mentettem izibe, ki tudja mit hoz a jövő :))))

Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2011.02.05. 15:41:09

@ubul2000:

Nekem is lenne módosító javaslatom, de ennél jobb tervezetet eddig még nem láttam.

Sokkal szabadabb, sokkal, modernebb, sokkal demokratikusabb és sokkal magyarabb is, mint a jelenlegi posztkommunista áldemokratikus szenfényvesztés.

a-kis-herceg 2011.02.05. 15:41:56

@ubul2000: @porfelhő: nem volt durva a hangnem. a poszt témája a cigányozás. CSAK tudományos okokból cigányoztunk...

@manyike: :)

ubul2000 2011.02.05. 15:43:44

@manyike: És érdekes módon így záródik, Simba hozzászólása után:
"Ez a bejegyzés nincs megjelentetve. Nem fűzhető hozzá komment."

ubul2000 2011.02.05. 15:45:08

@Akitlosz: kíváncsi leszek a poszt-szdsz-es (lmp) tervezetre, még nem olvastam, de meg fogom tenni

a-kis-herceg 2011.02.05. 15:47:51

tényleg az indexről olvasható a poszt... csak nem kommentelhető 14.00-tól... akkor kezdődött a rádiókabaré...

Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2011.02.05. 15:49:50

I. FEJEZET
AZ ALKOTMÁNY ÉS A SZENT KORONA KAPCSOLATA

A Szent Korona a magyar állam függetlenségét és folyamatosságát, a nemzet egységét, és örökös szabadságát megtestesítő jogi személy. Teste az ország testének, a földnek, a víznek, a levegőnek, az energiának jelképe és tulajdonosa. A Szent Korona e minőségében a teremtett világnak, az életnek, a természet törvényeinek a társadalmi törvényekkel szembeni elsődlegességét, fenntarthatóságát, és ezzel együtt az eljövendő magyar nemzedékek létfeltételeit biztosítja, ezért részei semmilyen körülmények között nem idegeníthetők el. Minden magyar állampolgár tagja a Szent Koronának. A Szent Korona minden hatalom és jog forrása, a legfőbb felség, ezért intézményétől az alkotmány semmilyen módon el nem választható.

II. FEJEZET
JOGFOLYTONOSSÁG A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNNYAL, A MAGYAR ÁLLAM

1. §

(1) A magyar nemzet – ezen alaptörvény megvitatásával és elfogadásával – helyre állítja a történelmi alkotmány jogfolytonosságát, a közjogi hagyományokra épülő magyar államiságot.
(2) A magyar állam kötelessége, hogy jelen alaptörvény és történeti alkotmányosság alapján legkésőbb 2012. január 1-ig újraszabályozza Magyarország állam- és jogrendszerének teljességét.
(3) A magyar nemzet joga, hogy meghatározza államformáját, mindaddig az állami főhatalom gyakorlása jelen alaptörvény által szabályozott keretek között történik.

2. §

Magyarország független, demokratikus és alkotmányos jogállam.

3.§

(1) Az alkotmány – joghatályosan - nem szüntethető meg, nem függeszthető fel.
(2) Hatalmi fölény alkotmányt nem írhat, nem módosíthat. Törvénysértés jogot nem alapíthat.
(3) Az Alaptörvény kisebb jelentőségű módosítására az Országgyűlés a nemzettel közösen jogosult oly módon, hogy az Országgyűlés által megszavazott javaslatot, a módosítást érintő pontonként külön-külön, az Államfő által kiírt népszavazás útján hagyja jóvá a nemzet.
(4) Az Alaptörvény jelentősebb módosítására, így ezen Alaptörvénynek megalkotására kizárólag e célra megválasztott jogintézmény, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés jogosult. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívása, és működése jelen Alaptörvény melléklete szerint történik.
(5) Senki és semmilyen szervezet nem jogosult elfogadni olyan törvényt, vagy úgy módosítani az alaptörvényt, hogy az létében vagy függetlenségében veszélyeztesse a nemzetet.

4.§

(1) Az önrendelkezés a nemzetet illeti, melyet közvetlenül népszavazás, népi kezdeményezés útján, valamint választott képviselői révén gyakorolja.
(2). A képviselők választásának és visszahívásának részletes szabályait külön törvény szabályozza.
(3) Senki és semmilyen szervezet tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos, vagy csalással történő megszerzésére, kizárólagos birtoklására.

5.§

(1) Magyarország jogrendszere biztosítja a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom közötti egyensúlyt, a köztájékoztatás működésének kereteit.
(2) Az Államfő őrködik az államhatalmi ágak egyensúlya fölött.

6.§

Magyarország fegyveres erői védik a magyar nemzet önállóságát, területi épségét.

7.§

Magyarország hivatalos nyelve a magyar.

8.§

Magyarország fővárosa: Budapest

9.§

Magyarország himnusza: Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye, Erkel Ferenc zenéjével.

10.§

(1) Magyarország zászlója három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll, közepén a Szent Koronás Magyar címer, a csüngőkkel.
(2) Magyarország címere pajzs alakban formált csúcsára állított harci pajzs alakú egység, függőleges tengelyében osztva. Baloldalt hétszer vágott mezőben négy ezüst, (a zászlókon fehér) és négy piros, egyenlő magas vízszintes sáv. A tengely jobboldalán: lenn zöld hármas halom, rajta háromágú virág koronán álló fehér, apostoli kettős kereszt, piros mezőben. A címerpajzs tetején a Magyar Szentkorona, a csüngőkkel.
(3) Történelmi nemzeti jelkép az Árpád házi hétszer vágott lobogó, amely négy fehér és négy piros, egyenlő magas vízszintes sávból áll, továbbá a kiterjesztett szárnyú kerecsen sólyom, köznapi nevén turulmadár.
(4) Állami megemlékezés kötelezettségével járó nemzeti ünnepeink:
a) március 15., az 1848-49-es joghelyreállító szabadságharc emlékére
b) augusztus 20., az államalapítás, a Korona felajánlás és Szent István király emlékére
c) október 23., az 1956. évi joghelyreállító szabadságharc emlékére
d) június 4.-e, október 6.-a és november 4.-e, nemzeti gyásznapjaink

III. FEJEZET
ALAPVETŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

11.§

(1) A magyar állam elismeri az emberek sérthetetlen és elidegeníthetetlen egyéni és közösségi alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam kötelessége.
(2) Az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg. Az alapvető jogok lényeges tartalmát törvény nem korlátozhatja.

12.§

(1) Magyarországon minden embernek elidegeníthetetlen joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani.
(2) Az emberi élet a fogantatástól a halálig tart A magzati létből adódó sajátosságokat külön törvény szabályozza.
(3) Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. Az ember klónozással történő ismétlése tilos.

13.§

(1) Mindenkinek joga, hogy saját személyiségét szabadon kibontakoztassa, amennyiben mások jogait nem sérti, és nem ütközik az alkotmányos rendbe, vagy erkölcsi törvénybe.
(2) Magyarországon mindenkit megillet a szabadság és a személyi biztonság joga. Ettől csak a törvényben meghatározott okokból, törvényes eljárás során lehet megfosztani az állampolgárt.

14.§

(1) A törvény előtt minden ember egyenlő.
(2) A férfiak és nők egyenrangúak és egyenjogúak.
(3) A magyar nemzet tagja születésétől fogva: nemre, származásra, nyelvre, vallásra, lakóhelyre, állampolgárságra való tekintet nélkül minden személy, akinek elődei között legalább egy magyar származású és anyanyelvű felmenője van, és eskü erejű nyilatkozatban a magyar nemzet tagjának vallja magát, továbbá vállalja az ezzel járó alkotmányos kötelességek teljesítését.
(4) Magyar állampolgár az a személy, aki a mindenkori Magyarország területén született, vagy a magyar állampolgárságot honosítással, illetve visszahonosítással szerezte meg.
(5) Magyar állampolgárságot külön törvény szabályai szerint az jogosult megszerezni, aki a magyar nemzet tagja, vagy bevándorlási engedéllyel érkezett, büntetlen előéletű, magyar nyelven letette a nemzet és közjogának történetéből előírt vizsgát, és vállalva a sorsközösséget a magyarsággal, minden tudásával szolgálja Magyarországot. A nemzet tagja az állampolgársági honosítást a legkedvezőbb feltételekkel kapja meg.
(6) Magyarország állampolgárai származásra, foglalkozásra, nemzetiségre, vallásra, társadalmi helyzetre, valamint bármely veleszületett jellemzőire való tekintet nélkül egyenlő jogokat élveznek.
(7) A kettős vagy többes állampolgárságú magyar állampolgárok egyes tisztségekre történő választását, kinevezését az alaptörvény vagy más törvény korlátozhatja.

15.§

(1) A hit, a lelkiismeret, a vallás és a világnézet szabadsága sérthetetlen, ezt jogszabály sem korlátozhatja. Az állam világnézeti semlegességét és az egyházak jogállását külön törvény szabályozza.
(2) A vallásgyakorlás mindenki számára szabadon biztosított, azonban ez nem járhat mások jogainak, illetve a nemzeti érdek megsértésével.
(3) Senkit sem lehet lelkiismerete ellenére fegyveres hadi szolgálatra kényszeríteni.

16.§

(1) A magyar állam a nemzeti és etnikai kisebbségek számára biztosítja az önrendelkezés (autonómia) lehetőségét, melynek keretében maguk határozzák meg együttélésük alapelveit; saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
(2) A kisebbségi jogok gyakorlása nem vezethet mások jogainak sérelméhez.
(3) A magyar állam biztosítja a kisebbségek egyéni és közösségi részvételét a közéletben. A kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(4) A kisebbségek tagjaival szemben semmiféle megkülönböztetés nem engedhető meg.

17.§

(1) Magyarországon mindenkit megillet a szabad véleménynyilvánítás joga. A valóságtól eltérő vélemény kinyilvánítása nem sértheti egyetlen egyén, vagy közösség önérzetét sem.
(2) A magyar állam elismeri és védi a sajtó szabadságát. Cenzúrának nincs helye. A sajtószabadság azonban nem sértheti az általános erkölcsi, vallási normákat. Valótlanság, rágalmazó vád senkiről nem állítható. A bizonyíthatóan szándékos vagy gondatlan félretájékoztatás bűncselekmény.
(3) Az (1) (2) bekezdésben foglaltak megsértésével kapcsolatos visszaélések részletes szabályait külön törvény rendezi.

18.§

(1) Magyarországon mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, és a személyes adatok védelméhez való jog.
(2) Házkutatást csak törvényben szabályozott okokból lehet tartani.

19.§

(1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy békésen, fegyvertelenül gyülekezzék az ezt szabályozó törvény keretei között.

20.§

(1) Magyarország minden állampolgárának joga a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.
(2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.
(3) Magyarországon a pártok az alaptörvény és jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok részére állami támogatás nem adható. A pártok kizárólag a tagjaik által befizetett tagdíjakból gazdálkodhatnak, és kampányt csak a közmédia segítségével, s az előírt költség átlépése nélkül folytathatnak.
(4) A pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak. Pénzügyi felügyeletüket az ÁSZ, törvényességi felügyeletüket pedig a felsőház biztosítja.
(5) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon
(6) Minden állampolgár szabadon gyakorolhatja a sztrájkjogot, az ezt szabályozó törvény keretei között.

21.§

(1) Magyarországon a tulajdon, a birtokjog és az öröklési jog biztosított.
(2) A tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
(3) Elidegeníthetetlen nemzeti vagyon a Szent Korona örökös tulajdona. Ennek részei:
a) Magyarország földterülete
b) a föld méhének kincsei
c) a felszín alatti vízkészlet
d) a folyóvizek és holtágak, közcélú felszíni vízi csatornák a természetes vízzel közvetlen kapcsolatban lévő tavak, valamint ezek medre,
e) a vízfolyások elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget,
f) az országos közutak, vasutak, vízi utak és az országos közforgalmú kikötők, a nemzetközi közforgalmú repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér,
g) a távközlésre felhasználható frekvenciák,
h) az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítmények, berendezések és nukleáris anyagok,
i) a közművek, az energiaszolgáltatás és továbbítás hálózata,
j) a külön törvény szerint a nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánított értékek.
(4) A nemzeti vagyon magántulajdonba nem kerülhet.
A nemzeti vagyon egyes elemei felett kizárólag magyar állampolgárságú természetes személy birtokjogot szerezhet.
A nemzeti vagyon egyes elemei felett külföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet használati jogot szerezhet külön jogszabályban meghatározott feltételekkel.
(5) A Nemzeti Földalap terhére bármely felnőtt magyar állampolgár saját maga illetve családja ellátására, általuk történő művelésre termőföldet igényelhet.
(6) A nemzeti vagyonnal kapcsolatos szabályok további részleteit külön törvény szabályozza.

22.§

Magyarországon minden ember jogképes. A jogképesség az embert fogantatásának időpontjától kezdve illeti meg.

23.§

(1) Magyarországon a bíróság előtt mindenki egyenlő. Mindenkinek joga van a független, pártatlan bíróság előtti nyilvános tárgyaláshoz. A bíróság zárt tárgyalást rendelhet el, amennyiben a tárgyalás katonai titkot, vagy más nemzeti érdekből titkosított ügyet érint.
(2) Senki sem tekinthető bűnösnek, amíg bűnössége bizonyítást nem nyert.
(3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga.
(4) Magyarországon mindenkit megillet a jogorvoslat joga.

24. §

(1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.
(2) Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit, csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.

25.§

Magyarországon mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.

26.§

(1) Magyarországon mindenkinek joga van a munkához, a munka és foglalkozás szabad megválasztásához.
(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.
(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.

27.§

Magyarország tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát, de nem támogatja a nemzeti érdek ellen ható tanításokat, előadásokat, kiállításokat és kiadványokat.

28.§

(1) Minden állampolgár számára biztosított a művelődéshez való jog.
(2) A magyar állam ezt a jogot az ingyenes és kötelező óvodai és általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők - tanulmányi eredményétől függő - anyagi támogatásával valósítja meg. A nevelési és oktatási intézmények feladata a tanítás, az ismeretek átadása, a nemzeti nevelés, az erkölcsi, szellemi, kulturális értékek személyiséget alakító közvetítése, valamint a társadalmilag hasznos, egyéni képességek felderítése és kifejlesztése.
(3) Az egyházi, alapítványi és magániskolák létesítésének jogát az állam biztosítja.

29.§

(1) A házasság és a család – valamint a legmagasabb rendű női hívatás az anyaság – az államrend különleges védelme alatt áll.
(2) A gyermekek gondozása és nevelése a szülők természetes joga és elsőrendű kötelessége.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekük erkölcsi, lelki, szellemi és testi neveléséről és taníttatásáról minden körülmények között gondoskodni.
(4) A házasságra, családalapításra és gyermeknevelésre kizárólag különnemű párok jogosultak.

30.§

(1) Magyar állampolgárságtól senkit sem lehet megfosztani, vagy magyar állampolgárt Magyarország területéről kiutasítani.
(2) Magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet.
(3) A politikai üldözöttek – méltányosságból – menedékjogot élveznek Magyarországon, ha az üldözés ténye bizonyítható, s ha az üldözés erkölcsileg is elítélendő.

31.§

(1) Magyarországon választójoggal rendelkezik minden nagykorú, általános iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár, akinek állandó lakcíme Magyarország területén található.
(2) Magyarországon országgyűlési és önkormányzati képviselőnek választható minden nagykorú, választójoggal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki nem volt soha titkos szolgálatba szervezett, s nyilatkozik, hogy egyetlen nemzetközi titkos szervezetnek sem volt és jelenleg sem tagja, és nincs a Kincstárral szembeni tartózása.

32.§

(1) A haza védelme Magyarország minden állampolgárának kötelessége.
(2) Az állampolgárok általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek. A honvédelmi kötelezettség részletes szabályait külön törvény tartalmazza.

33.§

(1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
(2) A közterhekre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény tartalmazza.

34.§

(1) Rendkívüli állapot, szükségállapot idején az alapvető jogok gyakorlása - 12. § (1), (3), 13.§ (2), 14. § (2), 15. §, 16.§, 22. §, 23.§,29. § (2), 30.§, 36.§ kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható.
(2) Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.

35.§

A magyar állam kötelessége, hogy a területén élők számára a legmagasabb szintű testi, lelki és szellemi egészséget , esélyegyenlőséget biztosítsa.

36.§

A magyar állam kötelessége, hogy valamennyi állampolgára érdekeit képviselje. Szervezze és biztosítsa számukra a társadalmilag hasznos munkát és jövedelmet, valamint a szociális biztonságot, az öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetéshez szükséges ellátást.

IV. FEJEZET
AZ ÁLLAMFŐ

37.§

(1) Magyarország Államfője az állam legmagasabb szintű képviselője a bel- és külkapcsolatokban.
(2) Az Államfő gondoskodik az alkotmány tiszteletben tartásáról, döntései útján biztosítja a közhatalom rendezett működését, valamint őrködik az államszervezet alkotmányos működése felett.
(3) Az Államfő őrködik az állam és a Szent Korona szuverenitása és biztonsága, területi sérthetetlensége és oszthatatlansága, továbbá az államközi szerződések megtartása felett.

38.§

(1) Az Államfői jelöléshez legalább 50.000 választópolgár ajánlása szükséges.
(2) Az Államfőt 7 évre választják, általános egyenlő közvetlen titkos választójog alapján a leadott érvényes szavazatok többségével.
(3) Államfővé az a választójoggal rendelkező személy választható, aki erkölcsileg feddhetetlen, egyéni életútja és szaktudása alkalmassá teszi, valamint a 31§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel, s megválasztását megelőző 20 évben kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezett.
(4) Az Államfő választását a felsőház elnöke tűzi ki a hivatalban lévő Államfő megbízatási idejének lejárta előtt legalább 30 nappal.
(5) Amennyiben az Államfő megbízatása a hivatali idő lejárta előtt, az 54.§ (1) bekezdés b-g pontjaiban foglaltak szerint szűnik meg, a felsőház elnöke a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül kiírja a választást. Az első és második fordulót, a megbízás megszűnésétől számított 60-90 napon belülre kell kiírni, munkaszüneti napra, az (1) (2) bekezdésben foglaltak szerint.
(6) Az Államfő választásának további szabályait külön törvény tartalmazza.

39.§

(1) Az Államfő megbízatási ideje hivatalba lépése napjától kezdődik, s részére az Országgyűlés tiszteletdíjat állapít meg.
(2) Az Államfőnek mentelmi joga van.

40.§

Az Államfő tisztsége összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, és politika tisztséggel megbízatással, vagy párthoz kötődéssel. Az elnök semmilyen más hivatalt nem viselhet, s nem lehet országgyűlési képviselő sem. Más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

41.§

(1) Az Államfő hatáskörét, akadályoztatása vagy hivatali idő előtti megüresedés esetén átmenetileg a felsőház elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy az Országgyűlést nem oszlathatja fel.
(2) A felsőház elnöke, az Államfő helyettesítése idején képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az elnöki feladatát a felsőház által kijelölt alelnök látja el.

42.§

(1) A magyar államot az Államfő képviseli.
(2) Az Államfő megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket.
(3) Az Államfő az Országgyűlés törvénybe foglalt döntését követően ratifikálja illetve felmondja a nemzetközi egyezményeket.

43.§

Az Államfő a belső és külső állambiztonsági ügyek általános irányítója. Tanácsadó testülete e téren az Országgyűlés illetékes bizottsága.

44.§

Az államfő a fegyveres erők főparancsnoka.

45.§

(1) Az Államfő részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein. Javaslatot tehet, szükség esetén utasíthatja az Országgyűlést törvény vagy határozat meghozatalára.
(2) Az Országgyűlés által elfogadott, ki nem hirdetett törvény esetén az Államfő előzetes normakontrollt kezdeményezhet.
(3) Kitűzi az országgyűlési és helyi önkormányzati általános választásokat.
(4) Ezen alaptörvényben meghatározott feltételek esetén feloszlathatja az Országgyűlést.
(5) Az Államfő jelöltjei közül az Országgyűlés egyszerű többséggel választja meg
- A Legfelsőbb Bíróság Elnökét
- Az Állami Főügyészt
- A Magyar Nemzeti Bank elnökét
- Az Állami Számvevőszék elnökét

46.§

Az államfő népszavazást kezdeményezhet.

47.§

Az Államfő megbízza és felmenti az egyetemek rektorait és tanárait, kinevezi és előlépteti a tábornokokat, bírákat, megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.

48.§

Az állam szempontjából különösen jelentős ügyekben az Államfő összehívhatja a kormány ülését, ahol az ülésvezetés joga az Államfőt illeti.

49.§

Az államfő dönt az állampolgársági ügyekben.

50.§

Az államfő gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.

51.§

Az Államfő adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket, és engedélyezi viselésüket.

52.§

(1) Az Államfő dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.
(2) Az Államtanács az Államfő döntéseit segítő, egyeztető, véleményformáló testület, amely az Államfőválasztás alkalmával legtöbb szavazatot kapó, legfeljebb 10 személyből áll. Az Államtanácsba csak olyan jelölt kerülhet be, akire a választás során legalább 100.000 szavazatot adtak, és a 31§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel.

53.§

Az Államfő irányításával működik az Államfői Hivatal. Az Államfő állapítja meg a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, nevezi ki és menti fel annak vezetőjét. A hivatal költségvetését az Országgyűlés határozza meg, és az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi.

54.§

(1) Az Államfő megbízatása megszűnik:
a) a megbízatás idejének lejártával,
b) visszahívásával
c) az Államfő halálával,
d) a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapottal,
e) az összeférhetetlenség kimondásával,
f) lemondással,
g) az Államfői tisztségtől való megfosztással.
(2) Az országgyűlési képviselők egyötödének indítványára a Legfelsőbb Bíróság állapítja meg, hogy az Államfő, feladatkörének ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapotban van.
(3) Ha az Államfővel szemben tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, az országgyűlési képviselők egyötödének indítványára, az összeférhetetlenség kimondásáról a Legfelsőbb Bíróság dönt.

55.§

(1) Az Államfő személye sérthetetlen. Védelmét külön törvény biztosítja.
(2) Amennyiben az Államfő tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt, az Alaptörvényt, vagy más törvényt megsért, vele szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást. Ebben az esetben az Országgyűlés felfüggeszti az Államfő mentelmi jogát.
(3) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az Államfő hatáskörét nem gyakorolhatja.
(4) Az Államfő cselekedeteit és mulasztásait a Legfelsőbb Bíróság bírálhatja el.
(5) Ha a Legfelsőbb Bíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, az Államfőt tisztségétől megfosztja, s Államfő-választáson többé nem indulhat.
(6) Amennyiben az Államfő bűncselekményt követ el, tisztségétől történő megfosztása után a büntetőeljárás rendes bíróság előtt zajlik.

56.§

Az Államfő tisztét csak akkor gyakorolhatja, ha az Országgyűlés előtt, az országos köztelevízió által közvetítve leteszi az Államfői esküt.

V. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS

57.§

(1) Az Országgyűlés Magyarország törvényhozói hatalmát gyakorló, s a végrehajtó hatalom ellenőrzését végző, választott népképviseleti testület. Az Országgyűlés jelen paragrafus (6) d) és e) pontjainak kivételével, csak kizárólag magyar állampolgárokból állhat.
(2) Az Országgyűlés két kamarából, Alsó- és Felsőházból áll.
(3) Az Alsóház 176 képviselőből áll, akiket általános egyenlő és titkos választójog alapján az országgyűlési képviselők egyéni választási körzet választópolgárai választanak meg az adott választási körzetben legalább 5 éve állandó lakosként élő, a 31.§ (2) bekezdésének megfelelő jelöltek közül, a választási programhoz kötött mandátummal.
(4) A felsőháznak 176 tagja van. A tagság joga
a) méltóság vagy hivatal alapján, továbbá
b) társadalmi szervezetek belső választását követő delegálás alapján.
c) Az országgyűlési választások során elnyert mandátum alapján illeti meg
(5) Méltóságuk vagy hivataluk alapján és tartalma alatt tagjai lehetnek a felsőháznak, ha az 57.§ (1) bekezdésben szereplő egyéb feltételeknek is megfelelnek:
a) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
b) A történelmi egyházak képviselői:
c) A Katolikus Egyházból:
- az esztergomi bíboros;
- egri érsek;
- kalocsai érsek;
- veszprémi érsek;
d) A Görög Katolikus Egyház püspöke
e) A Református Egyház hivatalban lévő legidősebb három püspöke;
f) Az Evangélikus Egyház hivatalban lévő legidősebb két püspöke;
g) Az Unitárius Egyház hivatalban lévő legidősebb püspöke
h) a legnagyobb állami egyetemek rektorai (8 fő)
i) a megyei önkormányzatok elnökei (20 fő)
(6) A társadalmi szervezetek belső választását követő delegálás alapján tagjai a Felsőháznak:
a) A gazdasági-, szakmai kamarák választottjai (12 fő);
b) A szakszervezetek választottjai (10 fő);
c) Az alábbi területeken működő civil társadalmi szervezetek választottjai (40 fő):
- a kulturális (4),
- a sport- és szabadidő (4),
- az oktatás (4),
- a kutatás (4),
- az egészségügy (4),
- a szociális (4),
- a környezetvédelem (4),
- a nemzetközi kapcsolatok (3),
- a jogvédelem (2),
- a településfejlesztés (2),
- a polgári védelem (2),
- a fogyasztóvédelem (1)
d) A határon kívül élő magyarság képviselője (18 fő):
- Őrvidék: 1 fő
- Felvidék: 2 fő
- Kárpátalja: 1 fő
- Erdély: 5 fő
- Délvidék: 2 fő
- Horvátországi ill. Szlovéniai magyarok: 1 fő
- Európában – a Kárpát-medencén kívüli - magyarság képviselője (3)
- Amerikai magyarság képviselője (1)
- A világ többi részén élő magyarság képviselője (1)
- A testvérnépek szövetsége képviselője (1)
e) Az alábbi országos kisebbségi önkormányzatok elnökei: (8 fő)
- Országos Cigány Önkormányzat
- Országos Horvát Önkormányzat
- Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
- Magyarországi Románok Országos Önkormányzata
- Szerb Országos Önkormányzat
- Országos Szlovák Önkormányzat
- Országos Szlovén Önkormányzat
- Országos Ukrán Önkormányzat
(7) A felsőház 50 tagját az országgyűlési választások során az országos listára felkerült jelöltek közül a választók közvetlenül választják meg. Az országos listára kizárólag legalább 5 éve bejegyzett, pártokhoz nem kötődő, civil szervezetek által jelölt személyek kerülhetnek, akik legalább 10.000 ajánlószelvénnyel rendelkeznek.
(8) A megválasztott, illetve delegált képviselők visszahívhatók, amennyiben a programjukban vállaltak ellen, vagy képviselőhöz nem méltó dolgot tesznek. A visszahívásra a képviselő által képviselt választópolgárok többsége jogosult a választási törvényben meghatározott szabályok szerint

58.§

(1) Az Államfő az országgyűlési választások első fordulóját áprilisra tűzi ki.
(2) Az Országgyűlés megbízatása hét évre szól.

59.§

(1) Az országgyűlés feloszlatását közvetlen népszavazás is elrendelheti. Erre vonatkozó érvényes és eredményes népszavazás esetén az Államfő köteles az Országgyűlést feloszlatni.
(2) Az Országgyűlés feloszlathatja önmagát, ha az erről szóló határozatát az összes képviselő többsége elfogadja.
(3) Az Államfő feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a. az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy
b. a Kormány megbízatásának megszűnése esetén az Államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.
Az Országgyűlés feloszlatása előtt az Államfő köteles kikérni az alsó- és a felsőház elnökének véleményét.
(4) Ha az Államfő feloszlatja az Országgyűlést, illetve az Országgyűlés önmagát, az Államfő választást tűz ki a feloszlatás kimondását követő 30-60 napon belül.

60.§

Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a közjó érdekében végzik. Választóiknak felelősek, indokolt esetben bármikor visszahívhatóak.

61.§

(1) Az országgyűlési képviselő mandátuma lejártáig nem lehet Államfő, a Legfelsőbb Bíróság tagja, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, számvevője, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója, politikai államtitkár, polgármester, fegyveres erők, a rendőrség, és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, nem tölthetnek be gazdálkodó szervezeteknél, gazdasági társaságoknál és szervezeteknél valamint intézményeknél anyagi elismeréssel, juttatással járó tevékenységet.
(2) Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.

62.§

(1) Az országgyűlési képviselők megbízatása megszűnik:
a) az Országgyűlés működésének befejezésével,
b) a képviselő halálával,
c) az összeférhetetlenség kimondásával,
d) lemondással,
e) a választójog elvesztésével,
f) visszahívással.
(2) Az összeférhetetlenség, a lemondás, a választójog elvesztésére és a visszahívhatóságra vonatkozó szabályokat külön törvény rögzíti.

63.§

(1) Az országgyűlési képviselőt – bűncselekmény elkövetésének tettenérése kivételével - mentelmi jog illeti meg, melyről törvény részletesen rendelkezik.
(2) Az országgyűlési képviselő által a mandátuma ideje alatt elkövetett bűncselekmények esetében - a közbizalom és a visszatartó erő növelése érdekében - a kiszabható büntetési tétel felső határát kétszeresére kell emelni.

64.§

Az országgyűlési képviselőt függetlenségét biztosító tiszteletdíj, kedvezmények és költségtérítés illeti meg.

65.§

Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket, és jegyzőket választ. Első ülésén meghatározza a rendes és rendkívüli ülésszakok rendjét, Házszabályt alkot.

66.§

(1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. Az Államfő, az Országgyűlés elnöke, a kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását határozhatja el.
(2) Az Országgyűlés tanácskozásához az összes képviselők felének a jelenléte szükséges.
(3) Az Országgyűlés határozathozatalához, amennyiben a jelen Alaptörvény nem rendelkezik eltérően, a leadott szavazatok többsége szükséges.

67.§

(1) Az Országgyűlés biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét. E jogkörében Alaptörvény módosítást kezdeményez, törvényeket alkot, megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását.
(2) Törvényt bármely országgyűlési képviselő, az Államfő és a kormány is kezdeményezhet.
(3) A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg az alábbiak szerint: mindkét ház a másik ház által hozzá küldött törvényjavaslat tárgyában a javaslat hozzáérkezésétől számított 2 hónapon belül köteles határozatot hozni.
(4) Ha az Országgyűlés egyik háza a másik ház által elfogadott törvényjavaslatot elveti, vagy olyan változtatással küldi vissza a másik házhoz, amelyet a másik ház nem fogad el, az ellentét kiegyenlítését együttes ülésen kísérlik meg a két háznak azok a bizottságai, amelyek a törvényjavaslat tárgyalását előkészítették. Az említett bizottságok megoldási javaslatot készítenek a két ház részére, amelyet a két ház külön-külön tárgyal.
(5) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott eljárás három egymást követő ismétlése sem vezet eredményre, a törvényjavaslat lekerül a napirendről.
(6) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnökei aláírják, majd megküldik az Államfőnek.
(7) A törvény hivatalos lapban történő kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül az Államfő gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja.
(8) Ha az Államfő a törvénnyel nem ért egyet, azt aláírás előtt észrevételeinek közlésével visszaküldi az Országgyűlésnek, amely köteles azt újratárgyalni.
(9) Ha a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenességet állapít meg, az Államfő a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi.

68.§

Az Országgyűlés az Alaptörvény alapján törvényben határozza meg az állam polgárait kötelező legáltalánosabb és legfontosabb magatartási szabályokat, valamint az állam szervezetének és működésének legfontosabb szabályait.

69.§

Kizárólag a törvényben szabályozható tárgykörök:
- Magyarország jelképeinek használata és védelme
- A jogalkotás rendje
- A népszavazás
- A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályok
- Az országgyűlési képviselők jogállása, az országgyűlési képviselők tiszteletdíja és költségtérítésének összege valamint a kedvezmények köre
- Az Országgyűlés Házszabálya
- Az Államfő jogállása, tiszteletdíja, kedvezményei és az őt megillető költségtérítés összege
- Mentelmi jog felfüggesztése
- A kormányalakítás rendje, a miniszterelnök és kormány tagjainak jogállása, tiszteletdíja, kedvezményei és az őt megillető költségtérítés összege
- A bíróságok
- Az ügyészségek
- A Magyar Nemzeti Bank jogállása, és működési rendje
- Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács jogállása, és működési rendje
- A Nemzeti Média Tanács jogállása, és működési rendje
- Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének alapelvei
- Az EU. parlamenti képviselők jogállása és kötelmei
- Az országgyűlési biztosokra vonatkozó szabályok
- A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályok
- A fegyveres erők feladatai és a rájuk vonatkozó részletes szabályok
- A rendőrségről és a nemzetbiztonsági szabályok
- A fegyveres erők és a rendőrség tényleges állományú tagságának pártban való tevékenységére vonatkozó korlátozások
- A helyi önkormányzatokról szóló törvény, valamint az önkormányzatok alapjogait korlátozó szabályok
- Az utazási és letelepedési szabadság
- A személyes adatok védelme
- A lelkiismereti és vallásszabadság
- A közérdekű adatok nyilvánossága
- A sajtószabadság és a sajtóhoz fűződő jogok
- A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyelete, valamint vezetőinek kinevezése
- A kereskedelmi rádió és televízió engedélyezése
- A tájékoztatási monopóliumok megakadályozása
- A gyülekezési jog
- Az egyesülési jog
- A pártok gazdálkodása és működése állami támogatás nélkül
- A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
- Az állampolgárságról szóló szabályok
- A sztrájkjog
- A honvédelmi kötelezettség
- Az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a helyi képviselő-testületek tagjainak és a polgármestereknek a megválasztása és visszahívása
- A tulajdonjog szabályozása
- Földhasználat, földtulajdon szabályai
- A szövetkezetekre vonatkozó szabályozás
- A kereskedelmi társaságok joga
- A külföldiek beruházásainak szabályozása
- A büntető- és polgári törvénykönyv
- A büntető- és polgári eljárási törvénykönyv
- A közigazgatási eljárás általános szabályai
- Az adó-, vám-, és illetéktörvények és az ezekre vonatkozó eljárás
- A házassági és családi jog, illetve a személyállapotra vonatkozó szabályozás
- A szellemi alkotások joga (iparjogvédelem, szerzői jog, védjegyjog)
- A gazdasági verseny jogi szabályozása
- A köztisztviselők jogállása
- Az állam költségvetése
- Nemzetközi kötelezettségvállalás
- Hitelek
- Az állami egészségügyet szabályozó jogok és kötelezettségek
- Természetvédelem, természeti kincsek védelme
- A nevelést és oktatást meghatározó szabályok
- A szociális ellátások szabályait
- A nemzeti örökség megőrzésének szabályait

70.§

Az Országgyűlés két háza meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát, feltételeit, folyamatosan ellenőrzi a végrehajtó hatalom működését.

71.§

Az Országgyűlés két háza megválasztja a miniszterelnököt és a minisztereket, az
- Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a
- Legfelsőbb Bíróság elnökét, a
- Legfőbb ügyészt, az
- MNB elnökét

72.§

A Legfelsőbb Bíróság javaslatára az Országgyűlés feloszlathatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az alkotmánnyal ellentétes.

73.§

Az Országgyűlés a hagyományok figyelembevételével dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek alakításáról.

74.§

Az Országgyűlés közkegyelmet gyakorol.

75.§

(1) Az országgyűlési képviselő interpellációt, kérdést, azonnali kérdést intézhet a kormány bármely tagjához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez. Az utolsó szó joga minden esetben a képviselőt illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott jogok gyakorlására az Országgyűlés elnökei az Országgyűlés rendes ülésszakán hetente egy ülésnapot köteles biztosítani

VI. fejezet
A KORMÁNY

76.§

A kormány védi az alkotmányos rendet, képviseli a nemzet számára fontos értékeket, védi és biztosítja az alapjogok érvényesülését, biztosítja az alkotmány és a törvények végrehajtását, irányítja a minisztériumok s a közvetlen alárendelt szervek munkáját, biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, valamint ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket törvény a hatáskörébe utal. A Kormány működése során elsődlegesen a nemzet érdekét köteles figyelembe venni.

77.§

A Kormány az Alsóház képviselői közül választott miniszterelnökből és a tárcákat vezető miniszterekből áll. Tagjai megfelelnek a 31§ (2) bekezdésében foglaltaknak.

78.§

(1) A miniszterelnököt – a 38. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az Államfő javaslatára az Országgyűlés tagjai szavazatának többségével választja. A miniszterelnök megválasztásáról és a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.
(2) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára az Államfő nevezi ki és menti fel. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai az Országgyűlés előtt esküt tesznek. A Kormány tagjai saját vagyonukkal is felelősek a végzett tevékenységükért.

79.§

A kormány megbízatása megszűnik:
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával
b) a miniszterelnök illetve a kormány lemondásával,
c) a miniszterelnök halálával,
d) a miniszterelnök visszahívásával
e) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával
f) ha az Országgyűlés bizalmatlansági indítványt szavaz meg.

80.§

(1) Ha a miniszterelnök benyújtotta a kormány lemondását, az Államfő elfogadja.
(2) Az Államfő az új kormány hivatalba lépéséig a lemondott kormányt, vagy ügyvezető kormányt bíz meg az ügyek vitelével.

81.§

(1) Az Országgyűlés abszolút többséggel bizalmatlanságot szavazhat meg a kormánnyal szemben.
(2) A bizalmatlansági indítványt az Államfő, vagy a kormányfő illetve a képviselők egyötöde nyújthatja be, s legkorábban hét nappal benyújtása után bocsátható szavazásra.
(3) Ha a bizalmatlansági indítványt nem szavazzák meg, a következő ugyanilyen indítvány három hónappal a szavazás után nyújtható be.
(4) Ha az Országgyűlés megszavazza a bizalmatlansági indítványt, az Országgyűlés tizenöt napon belül megválasztja a kormány új elnökét
(5) Az Országgyűlés által megszavazott bizalmatlansági indítványnak minősül, ha az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot a 67.§ (5)- (7) bekezdésben rögzített eljárás lefolytatása után sem fogadja el. A kormány költségvetést hiánnyal nem terjeszthet az Országgyűlés elé.
(6) Ha az Országgyűlés megszavazta a bizalmatlansági indítványt, de nem választott miniszterelnököt, az Államfő feloszlatja az Országgyűlést.

82.§

(1) Az Országgyűlés bizalmatlansági indítványt szavazhat meg egyes miniszterekkel szemben. A bizalmatlansági indítványra a 81.§ (1) (3) bekezdései megfelelően alkalmazandók.
(2) A miniszter, akivel szemben az Országgyűlés bizalmatlanságot szavazott, lemond. Az Államfő elfogadja lemondását.

83.§

A miniszter saját elhatározásból is lemondhat feladatának további ellátásáról, a miniszterelnöknek nyújtva be lemondását.

84.§

(1) Működéséért a kormány az Országgyűlésnek felelős. Munkájáról rendszeresen köteles beszámolni, valamint a képviselők interpellációira, kérdéseire, és az azonnali kérdéseire válaszolni.
(2) A Kormány az államadósság alakulásáról évente tételes elszámolást nyújt be az Országgyűlésnek.
(3) Az Országgyűlés ülésén a kormány tagjai a házszabályban szabályozott módon szólalhatnak fel, a képviselőkkel szemben többletjogokkal nem rendelkezhetnek.

85.§

A magyar állam minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.

86.§

(1) A miniszterelnök meghatározza a kormány politikájának fő irányát, összehangolja a miniszterek munkáját, vezeti a kormány üléseit, gondoskodik a kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.
(2) A miniszterek vezetik az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alárendelt szerveket. Tárca nélküli miniszter nincs.
(3) A miniszterelnök irányításával működik a Miniszterelnöki Hivatal. A miniszterelnök állapítja meg a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, nevezi ki, és menti fel annak vezetőjét.

87.§

(1) A kormány a törvények végrehajtására rendeletet bocsát ki és feladatkörében határozatot hoz, melyeket a miniszterelnök ír alá.
(2) A kormány rendeletet alkothat az Országgyűlés által átruházott hatáskörben, melyet az Államfő ír alá.
(3) A kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A kormány rendeleteit hivatalos lapban ki kell hirdetni.
(4) A kormány az alárendelt szervek által hozott minden határozatot, intézkedést megsemmisít, illetve megváltoztat, amely törvénybe ütközik
(5) A miniszterelnök, a miniszterek hatáskörükben rendeleteket adhatnak ki. Ezek a törvénnyel vagy a kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

VII. Fejezet
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK

88.§

A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása, az alkotmány és a törvények keretei között.

89.§

(1) Magyarország területe fővárosra, megyékre, járásokra, városokra és községekre tagozódik.
(2) A főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók ki.
(3) A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a járás és a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga.
(4) Magyarország fővárosának közigazgatásáról külön törvény rendelkezik.

90.§

(1) A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlők. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek.
(2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg.
(3) Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat.

91.§

(1) A választópolgárok a helyi önkormányzást helyi népszavazással, illetve az általuk választott képviselő-testület útján gyakorolják.
(2) A képviselő-testület tagjait hét évre választják.
(3) A képviselő-testület tagjai választóiknak felelősek, bármikor visszahívhatók.
(4) Az önkormányzati választásokon kizárólag az adott településen legalább 5 éve bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező jelöltek indulhatnak.

92.§

(1) A helyi képviselő-testület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
b) gyakorolja az önkormányzat birtokában lévő köztulajdon tekintetében a birtokost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,
c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban kiegészítő állami támogatásban részesül,
d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,
f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,
g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,
h) szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati szövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.
(2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

93.§

(1) A helyi képviselő-testület elnöke a település lakói által közvetlenül választott, s törvényben szabályozott módon bármikor visszahívható polgármester. A képviselő-testület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre.
(2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételes államigazgatási feladatokat is elláthat.
(3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is.

94.§

(1) Az Országgyűlés köteles biztosítani az állami költségvetésből az önkormányzatoknak a kötelezettségeik teljesítéséhez, s az alapjogok gyakorlásához szükséges pénzügyi erőforrást.
(2) Az állami költségvetésből (1) bekezdésen kívül pénzügyi támogatás adható bármely önkormányzatnak, előre ismertetett nyílt pályázat útján.

VIII. FEJEZET
Az igazságszolgáltatás, a bírói szervezet

95.§

(1) Magyarországon az igazságszolgáltatást Magyarország Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi, munkaügyi, közigazgatási és katonai bíróságok gyakorolják.
(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.

96.§

(1) A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik.
(2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos, esküdt bírák is részt vesznek az ítélkezésben. Az esküdtek illetve a Legfelsőbb Bíróság mellett működő esküdtszék megválasztását az OIT szervezi meg saját hatáskörében.
(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

97.§

(1) A Legfelsőbb Bíróság Magyarország legfőbb bírósági szerve.
(2) A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.

98.§

(1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét – a 38. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az Országos Igazságügyi Tanács és az Államfő közös jelöltjei közül az Országgyűlés választja.
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnökét az Országos Igazságügyi Tanács és az Államfő együttes javaslatára az Országgyűlés évenként megerősíti, vagy új elnököt választ.
(3) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, és helyettesei az Országgyűlés egyik házának sem lehetnek tagjai, tisztségük összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással, más kereső foglalkozást nem folytathatnak, és egyéb tevékenységükért díjazást nem fogadhatnak el.
(4) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon az Államfő nevezi ki. Bíró csak olyan személy lehet, aki a Történeti Alkotmányra vonatkozó ismeretekkel kiegészített szakvizsgával rendelkezik. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatna.
(5) A bírák kötelesek - az ügy tárgyalása során - az igazság kiderítésén munkálkodni, és a történelmi alkotmányosság jogelveit akár még törvényértelmezésként is alkalmazni.
(6) A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. Az elmozdítást az Államfő vagy az Országos Igazságügyi Tanács kezdeményezheti. Az elmozdításról csak az Országgyűlés dönthet.

99. §

(1) Magyarország bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.
(2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.
(3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

100. §

(1) A bíróságok igazgatását – mint az igazságszolgáltatás legfőbb szerve - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek. Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében az OIT tagjait sorsoláson kell kiválasztani a büntetlen előéletű, jogvégzett magyar állampolgárok közül, akik önként vállalják ezt a tisztséget. Az OIT tagjainak megbízatása 3 évre szól, és nem sorsolhatók újra.
(2) Az OIT megszervezi az ítélkezést segítő esküdtek felkészítését, felügyeli a bírák szakvizsgáztatását.
(3) Az OIT felelőssége, hogy az esküdteket hívatásuk ellátására pályázati úton megbízza, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények, különösen a politikai bűntettek vonatkozásában – megfelelő súllyal és folyamatosan – közreműködjenek.

IX. FEJEZET
AZ ÜGYÉSZSÉG

101.§

(1) Magyarország legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.
(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott módon - fellép a törvényesség védelmében.

102.§

(1) Magyarország legfőbb ügyészét az Államfő nyílt pályázat során kiválasztott jelöltjei közül az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára az Államfő nevezi ki.
(2) A legfőbb ügyész, és helyettesei az Országgyűlés egyik házának sem lehetnek tagjai, tisztségük összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással, más kereső foglalkozást nem folytathatnak, és egyéb tevékenységükért díjazást nem fogadhatnak el.
(3) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni.
(4) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá meg kell felelniük a 31. § (2) bekezdésben foglaltaknak.

103.§

(1) Az ügyészeket Magyarország legfőbb ügyésze nevezi ki.
(2) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.
(3) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.

X. FEJEZET
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

104. §

a) Az állam bevételeinek és kiadásainak, az államvagyonnak és az államadósság kezelésének s általában az állam számvitelének ellenőrzése végett Állami Számvevőszéket állít fel.
b) Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében
- az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét,
- ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket;
- vizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét;
- ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást;
- ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét;
- ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
c) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.
d) Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé.
e) A Számvevőszék elnöke törvénysértés gyanúja esetén büntetőfeljelentést köteles tenni az ügyészségnek, aki a feljelentést nem utasíthatja el.

105. §

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, mely önálló hatáskörrel bír.

106. §

Az Állami Számvevőszék áll: egy elnökből, egy fő-számtanácsosból, a szükséges számú számtanácsosokból és a segédszemélyzetből, kikhez a kezelőszemélyzet járul.

107. §

Az Állami Számvevőszék elnöke, fő- és számtanácsosai és egyéb hivatalnokai az Országgyűlés egyik házának sem lehetnek tagjai, tisztségük összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással, más kereső foglalkozást nem folytathatnak, és egyéb tevékenységükért díjazást nem fogadhatnak el.

108. §

Az Állami Számvevőszék elnökét – a 38. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az Államfő által jelöltek közül az Országgyűlés egyszerű többséggel választja meg.

109. §

Az Állami Számvevőszék ügyeit személyes felelősség terhe alatt az elnök vezeti; akadályoztatása esetében a fő-számtanácsos helyettesíti.

110. §

Az Állami Számvevőszék elnökét 10 évre nevezik ki, s hivatalát csak a 111. és 112. §-ban megállapított törvényes eljárás következtében vesztheti el.

111. §

Az Állami Számvevőszék elnöke felelős minden mulasztásért vagy törvényellenes eljárásért, a melyet vagy maga követ el, vagy amelyet, tudomása lévén róla, jelentésében az Országgyűlés elé terjeszteni elmulasztott.

112. §

Az Állami Számvevőszék elnökének vád alá helyezését az Országgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel rendeli el.

XI. FEJEZET
A MAGYAR NEMZETI BANK

113. §

(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke olyan személy lehet, aki megfelel a 31.§ (2) bekezdésében foglaltaknak.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnökét – a 38. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az Államfő által jelöltek közül az Országgyűlés választja 10 évre. Hivatalát csak a (3) és (4) bekezdésben megállapított törvényes eljárás következtében vesztheti el.
(4) Az Nemzeti Bank elnöke felelős minden mulasztásért vagy törvényellenes eljárásért, a melyet vagy maga követ el, vagy amelyet, tudomása lévén róla, jelentésében az Országgyűlés elé terjeszteni elmulasztott.
(5) A Magyar Nemzeti Bank elnökének vád alá helyezését az Országgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel rendeli el.
(6) A Magyar Nemzeti Bank elnöke, és helyettesei az Országgyűlés egyik házának sem lehetnek tagjai, tisztségük összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalm

porfelhő 2011.02.05. 15:52:15

@a-kis-herceg:
Nyugodtan cigányozzatok. csak jó lenne ha velem nem szórakoznátok. nem azért vagyok itt. már irtam többször.

ubul2000 2011.02.05. 15:52:20

@a-kis-herceg: és szigorúan elvi alapon :)))

Szimba 2011.02.05. 15:55:56

@ubul2000:

Jaj, én vagyok az oka, hogy TG-t megtalálta a cenzúra?:-P

Szimba 2011.02.05. 15:57:50

Nem cigányoztam, esküszöm!:-(
De rühellem amikor romának kell szólítani egy etnikumot, mintha attól máris megszűnne a gond.

ssi 2011.02.05. 16:02:19

Murphy-nek megint igaza van:
"ami egyszer elromolhat, az el is fog előbb, vagy utóbb"
beleolvasva a többi törvénypontjába ... gyakran lehet igaza :-)

ubul2000 2011.02.05. 16:04:16

@Szimba: ahelyett, hogy TGM-et találta volna meg

Szimba 2011.02.05. 16:04:41

@simonmondja.:

Remélem, hogy hallgatni fog!
Akkor is, ha megkínozzák.
Akkor is, ha Szalay Annamari fogja harapdálni a fülét!:-)

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.02.05. 16:07:26

@Szimba:
Lehet, hogy Gábor tette föl a lakatot.
Nem lehet titeket egyedül hagyni egy ilyen témával.
A nap meg süt.

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.02.05. 16:08:12

@manyike: Akkor még olvass hozzá Parkinson törvényeket is.

ubul2000 2011.02.05. 16:09:00

@Szimba: Na ja, ha fülét harapdálja akkor biztosan hallgatni fog, de ha nem a fülit????? Akkor mi lesz???

Szimba 2011.02.05. 16:11:55

@simonmondja.:

Azt én is néztem, milyen gyönyörű idő van. De ha egyszer netfüggő vagyok?!

Másrészt meg majd kiderül, hogy mi volt.
Remélem, hogy csak valami kis szerverhiba.
TG meg kirándult a családdal.

Szimba 2011.02.05. 16:12:41

@ubul2000:

Hagyd abba, mert ezt a cikket is zárolni fogják mindjárt!:-)))

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.02.05. 16:14:15

@Szimba:
Hát nem tudom, mit irkáltatok,
de valszeg elég öncélú vita lehetett.
Talán a probléma kibontása és a közérdek nem volt eléggé megcélozva.

ubul2000 2011.02.05. 16:16:42

@Szimba: Hát érdekes szerverhiba lehet, hogy a korábbi posztokhoz lehet hozzászólni, a 322-eshez meg nem, innen nem is hozzáférhető.

Szimba 2011.02.05. 16:18:57

@ubul2000:

Nem értek a számítógépekhez.

Tőlem akár egyiptomi hackerek is feltörhették:-((

ubul2000 2011.02.05. 16:20:14

@Szimba: Lassan visszajutunk az 1-es poszthoz??? :))))

Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2011.02.05. 16:24:05

@ubul2000:

Miért, van az LMP-nek Alkotmány tervezete? :-)

Amit Ordnassac belinkelt az csak egy alkotmánykoncepció.

lehetmas.hu/wp-content/uploads/2011/02/lmp_alkotmanykoncepcio.pdf

Az LMP-nek csak koncepciója van, tervezete nincs.

Pedig őket még fizetik is az adófizetők, nem úgy mint a Magyarok Szövetségét, akik önszorgalomból írtak egy alkotmány tervezetet.

De ezek az LMP-sek amúgy is el vannak borulva.

"'89-es jogállami forradalom"

Ezt hogy találták ki?
Éltek egyáltalán 1989-ben, akkora ésszel, hogy már felfogták mi történik?

Sok minden történt akkoriban, de forradalom az éppen nem volt.

Tetszettek volna az LMP-sek forradalmat csinálni 1989-ben, aztán akkor lett volna, és nem írnának ekkora hülyeségeket 2011-ben!

jjulie 2011.02.05. 16:24:45

@Szimba:

tényleg te ölted meg a nagymellényt?

ubul2000 2011.02.05. 16:28:02

@Akitlosz: Ordi által belinkelt irományra gondoltam

ssi 2011.02.05. 16:28:18

akik mostanság kezdenék T.G.-s bloggolásukat, azok micsoda élményből maradnak ki!!!

@simonmondja.: "igenis, értettem, engedelmeskedem", köszi :-))

ma reggel megismert poszt kapcsán jobbikos véleményeket keresgéltem a neten, - ti is?:

1.
átfedések a kormány és a Jobbik programjában - esetenként jól láthatóak, még az LMP esetében is vannak ilyenek, a szociknál még kevesebb, de ez gyakran politika és nem szakmaiság

2.
Jobbik is sokat bírálja a kormányt, kb. hasonló tartalommal, mint a többi ellenzék, de őket is úgy kezelik, mint az LMP-t:
"népámítás az alkotmányozásról folyó nemzeti konzultáció, népszavazást sürgetnek"
www.hirado.hu/Hirek/2011/02/05/13/A_Jobbik_szerint_nepamitas_az_alkotmanyozasrol_folyo_nemzeti.aspx

"Matolcsyt bírálja a Jobbik"
hirszerzo.hu/belfold/20110204_jobbik_biralat_matolcsy

"Jobbik e hitelesség megőrzése érdekében felszólítja a kormányt: álomvilág helyett szálljon le a földre és valós, reális adatokkal számoljon!"
www.hirvilag.com/gen/belfold/jobbik.hu

3.
Jobbik van, amiben kevesli a kormány intézkedéseit 1-1 adott témában, de ezekben nem biztos, hogy szövetségeseket találna

4.
a Jobbik van, amikben teljesen egyedi, különc utakon jár(na), s van, ami elfogadható is lenne, van, ami nemigen

...............
s természetesen a Jobbikot is bírálják, pl. ez az én szívemnek, lelkemnek már túl erős szöveg, nem is olvastam végig:
mandiner.hu/cikk/20110205_keresztenyek_emberek_balavanyok
barikad.hu/rohadjon_ki_sz%C3%ADved_vona_-_kereszt%C3%A9nyek_emberek_balav%C3%A1nyok-20110204 "igenis, értettem"

a-kis-herceg 2011.02.05. 16:28:22

@jjulie: "Szimba 2011.02.05. 13:59:53: @kapusedző: Nálunk nem vándorolnak. Már letelepedtek. "

ezt írta utoljára... dekódoljuk?

jjulie 2011.02.05. 16:35:16

@a-kis-herceg:

közös cellába teszik a gáborral?

melus79 2011.02.05. 16:35:20

Hát,meglepődtem én is,reggeltől bele-bele olvasgattam,épp megjöttünk sétából,gondoltam hozzászólok,erre....:)
Mindent nem olvastam el,ennyire eldurvultatok?:)

Azért TG szolgálhatna némi magyarázattal,gondolom én.Vagy tud valami bomba sztorit?Bár akkor nem veszi le,mindenesetre furi.Na,majd csak kiderül.

A poszthoz a véleményem,hogy annyiszor hivatkoznak a kormányon lévők a népre,nem tudom mit ronyóznak,hogy megkérdezzék népszavazáson?(Költői volt a kérdés.)

Jobb lenne,ha minden párt távol tartaná magát tőle,mert úgyis az lesz amit ők akarnak,így viszont hivatkozhat a Fidesz arra,hogy minden párt együttműködésének eredménye és így legalizálnák kifelé.

Nincs alkotmányozási kényszer,az alap jogokat megkurtítanák stb.Most borítékolom,hogy lesznek benne érdekes dolgok,épp elég,ami kiszivárgott.

Na,de jobban érdekel az eltűnt poszt esete!:)

jjulie 2011.02.05. 16:36:26

@majomkutya:

ellopta a fülkeforradalom

a-kis-herceg 2011.02.05. 16:36:46

@majomkutya: az ügyészség kérte hogy kapacitás problémái miatt lassítsunk... 6 óránként 3 óra szünet... nincs elég munkaerő, legyetek megértők

a-kis-herceg 2011.02.05. 16:40:21

@simonmondja.: igen... szerintem ez az RSS -e...

most tanultam pár napja:)))) én nem értem, de te lehet...

epiteszforum.hu/node/17877#comment-11965

itt is van jobb alsó sarokban "feedly mini"

a-kis-herceg 2011.02.05. 16:42:48

@ubul2000: ez komoly??? hivatali kötelességed? vagy gyűjtő vagy?

mamitirtok sír( k)alaposderék (kommensevik) · http://namivanma.blog.hu/ 2011.02.05. 16:47:45

Gyerekek, az atomot is ledobták mán?
Mondjuk a N'castle-Arsenal még megy, tehát nyugaton a helyzet változatlan...de Moszkvában is?

ubul2000 2011.02.05. 16:48:28

@a-kis-herceg: az első komoly a másik kettő nem. Az indexen látható volt az egész lementettem, csak úgy magamnak. kiváncsi leszek a magyarázatra, csak ezért

ubul2000 2011.02.05. 16:50:23

@namitirok: moszkváról nem tudok (a cairo-i élőképet nézem), de a köln kiegyenlített 0-2 -ről

ubul2000 2011.02.05. 16:56:09

@namitirok: tömeg, szürkület: nincs új a szürkület alatt (ja, néhányan lemondtak - Mubarak nem)

jjulie 2011.02.05. 16:56:48

@ubul2000:

fociimitációt minek nézel

este tízkor kezd a barcelona, az foci lesz

ssi 2011.02.05. 16:57:08

- Szóval azt állítja, hogy eltűnt az anyósa?
- Igen, törzszászlós úr.
- Mikor?
- Úgy két évvel ezelőtt.
- Ember! Akkor miért csak most jelenti be?
- Valahogy eddig nem mertem elhinni.

s egyéb eltűntek
www.google.hu/#hl=hu&xhr=t&q=elt%C5%B1nt+esete&cp=12&pf=p&sclient=psy&aq=f&aqi=&aql=&oq=elt%C5%B1nt+esete&pbx=1&fp=46628bef04a2a2cf

ulrike (törölt) 2011.02.05. 16:59:10

322. poszt
torokgaborelemez.blog.hu/2011/02/04/322_a_melleny_marad
Erre a linkre kattintva bejött - meglepetésemre - a 322.poszt, de az alábbi lábjegyzettel:'Ez a bejegyzés nincs megjelentetve. Nem fűzhető hozzá komment.'
Eszembe jut Szabó Andris kalauz, ki véletlenül kilyukasztott egy jegyet, majd hibáját korrigálandó a lyuk mellé ezt írta,'Ez a lyuk nem lyuk. Lyukasztotta: Szabó András.'

a-kis-herceg 2011.02.05. 16:59:16

@nyünyüge: ez vicces véletlen. illetve gondolom nem szórakozol:)

ubul2000 2011.02.05. 17:05:13

A Köln már 3:2-re vezet!!!

ssi 2011.02.05. 17:05:38

T.G. posztjainál jó, ha tudunk olvasni a sorok közt/mögött is

szerintem eddig nem tulajdonítottunk kellő fontosságot a posztcímeknek, közvetlenül, s közvetve is, pl. a mostani is
321. Politikai zárlat

de lehet, hogy csak egy kísérlet, teszt részesei vagyunk?
figyelik a reakciókat, helyzetkezelést, problémamegoldást stb.

a-kis-herceg 2011.02.05. 17:06:18

egy MADA levélből... (mada.hu)

"A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés követelményét a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) rögzítette. Az akadálymentesítési határidő az önkormányzatok, illetőleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások esetében már lejárt, illetve 2010. december 31-én lejár."

www.mada.hu/publikaciok/figyelmen-kivul-hagyjak-a-torvenyt/

Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2011.02.05. 17:07:23

@ubul2000:

Irománynak iromány, de nem alkotmánytervezet.
A jelenlegit foltozgatnák csak, a jogállam folytonosságának jegyében. Az ő kiinduló pontjuk a "'89-es jogállami forradalom". :-)

Követelnek.

Aktuálpolitika van benne, új alkotmány igénye semmiképpen.

Nem tudnak, de nem is akarnak ők új alkotmányt írni, nekik jó a "'89-es "forradalmi" alkotmány.
Érdekes, hogy egy "forradalom" vajon miért hagyja meg a megdönteni kívánt előző rezsim alkotmányát hatályban? Mert mint tudjuk még mindig 1949. évi XX. törvénynek hívják azt, ami ma hatályos.

De ha már úgyis alkotmányozás van, amire szerintük nincs szükség, akkor azért egy koncepciót összedobtak.

Ez náluk inkább aktuálpolitika, szereplési lehetőség a pártnak.

mamitirtok sír( k)alaposderék (kommensevik) · http://namivanma.blog.hu/ 2011.02.05. 17:09:02

További szemelvények innen:
"A Fidesz ügyvezető alelnöke kiemelte: a szocialisták azt állítják magukról, hogy ők a kisemberek, a nyugdíjasok, alkalmazottak, az elesettek, ehhez képest a multik a bankok, az energetikai vállalatok ügynökei."
www.fidesz.hu/index.php?Cikk=158526

Tök jó, kezdek ideológialag képzelődni!:-D

török gábor 2011.02.05. 17:11:31

Elnézést kérek mindenkitől, fogalmam sincs, hogy miért, de a 322-es bejegyzés a mai nap folyamán hirtelen, valahogy "vázlat" státuszra állt át - azért fogalmazok így, mert nem én állítottam át. Most visszaállítottam.

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.02.05. 17:12:38

Na, jól van, előkerült a - mellényes - poszt.

Aztán tessék közösségi szellemben vitatkozni.
Csak semmi öncélúskodás.

ulrike (törölt) 2011.02.05. 17:12:43

@namitirok: Semmi meglepetés, ez a 'bankárkormány' duma továbbfolytatása.

mamitirtok sír( k)alaposderék (kommensevik) · http://namivanma.blog.hu/ 2011.02.05. 17:13:35

@a-kis-herceg: Igen, erre én is felfigyeltem, a Kormányzati Kapukat azonnal illene bezáratni sok minden mással egyetemben!

2010. január 1-jéig:
- kell megfelelni a Fot. 8. §-ában foglalt feltételeknek a kihirdetésekor már működő közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket (Fot. 29. § (1) bekezdés),
- kell gondoskodni a Fot. 9. §-ában szabályozott közlekedési szállítást végző hálózat kiépítéséről (Fot. 29. § (2) bekezdés),
- át kell alakítani a fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket oly módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonban történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos fogyatékos személyek számára humanizált, modernizált intézményi ellátást kell biztosítani (Fot. 29. § (2) bekezdés).

mamitirtok sír( k)alaposderék (kommensevik) · http://namivanma.blog.hu/ 2011.02.05. 17:15:19

@török gábor: Eszerint elkészült?
Akkor kérem azt az egyetlenegy betűhibát javítani, amit voltam szíves észrevételezni!:-P

porfelhő 2011.02.05. 17:15:41

Orbán: Matolcsy dolga, honnan kerít elő 250 milliárd forintot.

"A csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni" Magyarország csatlakozását az eurózónához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombati budapesti sajtótájékoztatóján.
A kormányfő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által megálmodott stabilitási alap létrehozásában szabad kezet adott a tárcavezetőnek. Elmondása szerint pénteken döntés született az uniós energiapiac egységesítésének és a függőségek megszüntetésének felgyorsításáról is."

hirszerzo.hu/profit/20110205_orban_elengedte_matolcsy_milliard#rss

A magyar "hajó megerősítésének" egyik lépése a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken Brüsszelben bejelentett stabilitási alap is. A 250 milliárdos alapról szóló kormányrendeletet várhatóan hétfőn írja alá a miniszterelnök.

"Az európai gazdaság nincsen túl a válságon. Nagy hullámok közelednek az európai gazdaságok felé."

A teendőkkel kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: "a hajót meg kell erősíteni, biztonságossá kell tenni, és korszerűsíteni kell, mielőtt ideérnek a hullámok.

Együtt hajózunk, de hogy kinek sikerül megerősíteni a maga hajóját, és kinek nem, kit sodor el a víz, ki süllyed el, és ki marad talpon, ki tud bent maradni a kötelékben, és ki nem, az mindenkinek a saját dolga"

Hm. csak remélni tudom, hogy azok a "hullámok" nem lesznek olyan hatalmasak, hogy összetörjék, elsüllyesszék a "hajót".

porfelhő 2011.02.05. 17:18:25

em is értem! akkor most hova kell irogatni?:)))))

mamitirtok sír( k)alaposderék (kommensevik) · http://namivanma.blog.hu/ 2011.02.05. 17:20:43

@namitirok: Látom, javítva!:-)
Ezért kellett órákig várakoztatni a népet, nemzetet?:-P

porfelhő 2011.02.05. 17:20:58

Hm. úgy látszik már spórolok a betűkkel is.:))))) "nem" hiszem el.:))))

ulrike (törölt) 2011.02.05. 17:21:42

Haladjona korral, váltson 322 modellünkre!

mamitirtok sír( k)alaposderék (kommensevik) · http://namivanma.blog.hu/ 2011.02.05. 17:22:06

@porfelhő: 5leteim lennének, de inkább a másik -eddig várakoztatott- posztra tenném!:-D

nyünyüge 2011.02.05. 18:10:27

@a-kis-herceg:
Eltelt egy kis idő amig idetaláltam a nagy kavarodásban, így nem olvastam vissza.
És mi a véleményed (azon kívül, hogy várható volt ez a lépés)?

a-kis-herceg 2011.02.05. 18:31:45

@nyünyüge: epiteszforum.hu/node/17928

a muzeológussal értek egyet. ha beázik az épület akkor nem bővítésre van szükség.

nyünyüge 2011.02.05. 18:49:07

@a-kis-herceg:
Ebben nem értünk egyet. Az épület javítása és bővítése nem zárja ki egymást.
Mindenesetre arra jó lesz ez a sok leállítás, hogy fél év múlva Buday elszámolóbiztos et. elkezdheti vizsgálni, miért kellett meg nem valósult épületek pályázataira ennyi pénzt kidobni.

nyünyüge 2011.02.05. 19:48:55

@nyünyüge:
Még annyi, hogy ebből az eu-s pályázáti pénzből nem lehetett volna felújítást csinálni. Viszont a bővítés esetleg növelte volna a bevételeket annyira, hogy jusson a beázásra is.

nyünyüge 2011.02.05. 19:56:26

@nyünyüge:
Még annyi, hogy ebből az eu-s pályázáti pénzből nem lehetett volna felújítást csinálni. Viszont a bővítés esetleg növelte volna a bevételeket annyira, hogy jusson a beázásra is.

tibapó 2011.02.05. 21:52:00

@Akitlosz: Látom jól beoltottalak. :)

Látod, ezt a (arany)csapatot hallgatja agyon szakmányba a királyi és a birodalmi média.

Ez a kedvencem tőlük:
Vukics Ferenc: A teremtő üzenete
magyarokszovetsege.network.hu/blog/magyarok-szovetsege-hirei/a-teremto-uzenete-vukics-ferenc-megnyito-beszede-a-magyarok-orszagos-gyulesen

tibapó 2011.02.05. 22:03:45

@tibapó: "Ezt a csapatot hallgatja agyon minden média"

Jelzem, Török Gábor 322 posztjából sem szól egy sem róluk, még egy bekezdés sem.

Se ha esetleg mégis szólt volna..., @török gábor: na akkor lett volna csak aztán szakmányba rejtélyes "vázlat státuszra átállás"

porfelhő 2011.02.05. 22:16:59

"A kormány önmagának mondott ellent!"

Hm. amik nem jönnek létre, tévedés volt?

"A Magyar Köztársaság Kormánya a jelenlegi körülmények között nem támogatja Magyarország folyóin nagy méretű duzzasztóművek, illetve vízlépcsők létesítését. Ezúton hívjuk fel tisztelettel a sajtó figyelmét arra, hogy az Új Széchenyi Tervben sajnálatos módon, a Kormány szándéka ellenére maradtak benne a nagy méretű duzzasztóművek, illetve vízlépcsők létesítésének tervére vonatkozó kijelentések" - szögezi le a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóközleménye."

A közelmultban meghirdetett Új Széchenyi Terv tartalmaz olyan terveket /is/, mely szerint a Dunán gátak, vizlépcsők épülnének.

www.stop.hu/articles/article.php?id=819572

nagyon jó! tévedés.

tibapó 2011.02.06. 09:52:35

@tibapó: " magyarokszovetsege.network.hu/blog/magyarok-szovetsege-hirei/a-teremto-uzenete-vukics-ferenc-megnyito-beszede-a-magyarok-orszagos-gyulesen "

Ez a szöveg történelem és irodalom tankönyvünk ékessége lesz hamarosan.

Amikor hallgatom, nézem, olvasom, felolvasom, különösen összeszorul a szívem és elpárásodik a szemem erre a két részletre:

1. " ...nem olyan nagy baj, hogyha gyermekeinknek mi vagyunk a példaképei... "

2. " ...Magyar fiatalok, ne menjetek el, ez a ti hazátok, itt a ti helyetek. Ne menjetek el, hogy szüleiteknek legyen örömük. Ne költözzetek messze, hogy az unokákat köszönthessék a nagyszülők. Hogy akkor amikor el kell innen menni, legyen kitől elköszönni, legyen kinek a kezét megszorítani... "