Végre itt van előttünk a Fidesz-KDNP közel véglegesnek tekinthető alkotmánytervezete. Alapvetően most is ugyanazt gondolom róla, amit már tavaly december elején a koncepció ismeretében írtam: a kormány – a korábbi közjogi barkácsolási hajlandóságát ismerve – meglepően konzervatív módon nyúlt hozzá az intézményrendszerhez, és kísérletet sem tett arra, hogy új módon fogalmazza meg az intézmények egymáshoz való viszonyát. Tartalmi értelemben tehát a harmadik köztársaság megmarad, akkor is, ha közben a szimbólumok terén még maga az elnevezés is megkérdőjeleződik.
A tervezetben természetesen számos elemzésre váró és értelmes vitáért kiáltó javaslat található: akár a bevezetőre, akár magára a szövegre tekintünk. Első megközelítésben számomra a nyomot hagyás szándéka a legfeltűnőbb, legalább két értelemben. Egyrészt a Fidesz-KDNP politikusai minden jel szerint alapító anyáknak és atyáknak szeretnék láttatni magukat, s nem bízzák a dolgot a véletlenre: a szövegben található számos, értelemszerűen hozzájuk kötődő fogalmi újdonság és történelmi elsőség („Magyarország első, egységes Alaptörvényét...”) mellett azt is rögzíteni kívánják, hogy az alkotmány tartalmazza az igennel szavazó képviselők névsorát... Másrészt, s persze politikai értelemben ez a fontosabb, miközben az intézmények alapvető elrendezésén csak minimálisan változtat a tervezet, arra gondot fordít, hogy egy esetleges kormányváltás után is betonbiztos és hosszú távon is birtokolható pozíciókkal rendelkezzen a politikai rendszerben.
Talán nem érdektelen röviden áttekinteni, hogy egy hipotetikus 2014-es politikai változás után milyen "csapat" várna az új többségre:
Köztársasági elnök: A tervezet érdemben nem változtat az intézményen. Ha Schmitt Pál kitölti a mandátumát, 2015-ben kerülhet sor elnökválasztásra. Ha mondjuk 2013-ban valamilyen ok miatt lemondana, és a mostani parlament új elnököt választana, a következő parlamentnek 2018-ig együtt kellene élnie az államfővel.
Alkotmánybíróság: A hatályos szabályozással szemben – amelynek értelmében a bírók maguk közül választanak három évre elnököt - a tervezet a parlament hatáskörébe vonja a testület elnökének megválasztását. Az elnök megbízatása ráadásul az alkotmánybírói megbízatása megszűnéséig tartana: azaz ezek alapján például Stumpf István – aki minden bizonnyal nem lenne esélytelen egy parlamenti szavazáson - akár 2019-ig is az AB elnöke lehetne.
Ügyészség: A fontos alkotmányos változások itt már tavaly megtörténtek: a legfőbb ügyész korábbi 6 évre szóló, feles többséghez rendelt megválasztása 9 évre és kétharmados többségre emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy Polt Péter 2019-ig biztosan hivatalban maradhat, s ha utódját nem sikerül majd a szükséges széles konszenzussal megválasztani, akár egészen 70 éves koráig az ügyészség vezetője lehet.
Nemzeti Bank: A tervezet a mostani 6 évről 9 évre emeli a jegybank elnökének megbízatását, azaz a 2013-ban, Simor András hivatali idejének lejártakor a miniszterelnök által vezetőnek javasolt személy – például Járai Zsigmond - 2022-ig kapna mandátumot.
Állami Számvevőszék: Itt marad a korábbi 12 éves mandátum, azaz a tavaly megválasztott Domokos László szintén 2022-ig állhat az intézmény élén.
Költségvetési Tanács: A költségvetési eljárásban vétójogot („előzetes hozzájárulás”) kapó intézmény élére a köztársasági elnök 6 évre nevez ki: a pár hete kinevezett Járai Zsigmond így elméletileg 2017-ig állhat az intézmény élén, ha 2013-ban esetleg átigazol a jegybank élére, utódja 2019-ig kaphat mandátumot.