Ha igaz a sajtóértesülés, az alkotmánybíróság holnap bejelenti az előzetes regisztráció alkotmányellenességét. A Fidesznek innentől két választási lehetősége lesz: ragaszkodva az eredeti szándékához, kétharmados többségével élve alkotmányba erőltetni az alkotmányellenesnek minősített szabályokat, vagy elengedni az egészet. Nem kétséges, a második megoldás esztétikailag és alkotmányjogilag is üdvösebb, helyesebb lenne, ugyanakkor egy elemzőnek – ahogy feltehetően a döntéshozónak is - érdemes átgondolni mindkét lehetséges lépés politikai következményeit.
(Fotó: mno.hu)
Mielőtt azonban mérlegre tennénk a két utat, egy pillanatra emlékezzünk meg Áder János december eleji döntéséről. Sokan színjátéknak tartották a köztársasági elnök első alkotmányos vétóját, ami azonban különösen azután, hogy eredeti tervével-ígéretével szemben a kormánytöbbség mégsem kért előzetes normakontrollt a választási eljárási törvényről, figyelemre méltó tett volt. Ha igaz, hogy az alkotmánybíróság Áder észrevételeinek többségét elfogadva döntött az alkotmányellenességről, akkor ezen a ponton sokaknak érdemes lenne átgondolni korábbi álláspontjukat. Ha a köztársasági elnök aláírta volna a törvényjavaslatot, a feliratkozás már hatályban lenne, s legfeljebb az ombudsman döntésében bízhatnának a regisztráció ellenfelei, hogy esetleg utólagos normakontrollt kér valamikor a normaszövegről (az nehezen lenne elképzelhető, hogy ezt a Gyöngyösi-ügy után az MSZP és a Jobbik képviselői közösen tegyék meg, márpedig az alaptörvény szerint a parlament egynegyedének lenne még erre lehetősége.) Ha a regisztráció valóban megbukik, akkor ez elsősorban az elődje szervilis, az államfői intézményt kiüresítő magatartását elutasító Ádernek lesz köszönhető. Így, bármilyen furcsa, a regisztráció elkötelezett híveinek – köztük a Békemenet szervezőinek - leginkább a köztársasági elnökön kellene számon kérniük a döntését.
Visszatérve a Fidesz előtt álló dilemmára, nézzük meg, hogy mit nyerhet és veszthet a kormányoldal egyik és másik megoldással. A másodikkal egyszerűbb kezdeni: ha elengedi a regisztrációt, szimpátiát gyűjthet ugyan, de az általa elsősorban politikai számításból fontosnak tartott intézményt elveszti. Ez kisebb részben szimpla kudarc (valami nem sikerült), nagyobb részben elmaradt várt haszon (nem kapja meg azokat az előnyöket, amelyeket a regisztrációtól remélt). Ugyanakkor megspórol magának egy újabb kellemetlen és feltehetően nagyon hangos alkotmányos-politikai vitát, ráadásul tényleg gyűjthetne jó pontokat is, ha önmérsékletet mutatna. Ami az egyiknél előny, a másiknál hátrány és fordítva: ha a Fidesz egy ilyen döntés után beleírja az alkotmányba a regisztrációt megalapozó részeket, majd visszarakja az eljárási törvénybe a most alkotmányellenesnek minősített szabályokat, bizton számíthat arra, hogy egy évvel a választás előtt a korábbiaknál is erősebb demokrácia-vitába fut bele. Hiheti azt persze, hogy ez figyelemelterelésnek majd jó lesz – ilyenkor mindig ezt mondják a bennfentesek, de én nem mindig értem, hogy miért jó egy kellemetlen üggyel elterelni bármit is -, de ma tényleg kiszámíthatatlan, hogy egy ilyen nyilvánvalóan trükköző, kiskapukereső megoldásra hogyan reagálnak a választók. Alkotmányellenesnek minősített részeket alkotmányba emelni nem lenne példátlan, nálunk is történt már ilyen korábban, de elég világosan mutatná, hogy mit gondolnak az alkotmányosságról azok, akik korábban tiszteletet érdemlő, gránitszilárdságú alaptörvényről beszéltek.
Összességében minden azon múlhat, hogy a Fidesz pontosan mennyire tartja kardinálisnak, a választások megnyerése szempontjából elengedhetetlennek a regisztráció intézményét, illetve politikai elemzésükben mekkorának látják az alkotmányos-politikai vita eszkalációjának veszélyét. Az elsőről nem sokat tudunk, de az, hogy a felmérésekben meglehetősen népszerűtlennek mért megoldáshoz eddig foggal-körömmel ragaszkodott az amúgy a választói hangulatra mindig érzékeny párt, valamit azért elárul a döntéshozók vélekedéséről. A második sem egyértelmű, de azt már láttuk korábban, hogy a Fidesz hajlamos lebecsülni az ilyen viták súlyát, azt gondolván, hogy a választókat a szimbolikus-intézményi viták hidegen hagyják (ami persze általában valószínűleg igaz is, néha azonban nem). Az is lehet, hogy a kormány kitalál valamilyen köztes megoldást: egyes eljárásokat elhagy-megenged, de magához a feliratkozáshoz ragaszkodik – ugyanakkor minden „szelekciós” pont elhagyása (utolsó két hét vagy a levélben regisztrálás tilalma) csökkentheti a várt politikai hasznot, azaz a bizonytalanok, későn döntők, el nem kötelezettek távol tartását a szavazástól. Ha fogadni kellene, inkább arra számítanék, hogy a Fidesz harcolni fog tovább, ha a tanácsomra lennének kíváncsiak, inkább az elengedést javasolnám.
Az utolsó 100 komment: