Három választás éve 2014: az április eleji parlamenti után május végén az Európai Parlament 21 magyar képviselőjét, októberben pedig közel 3200 magyar település helyi vezetőit választja meg az ország. Ezeknek a voksolásoknak a politikai súlya, jelentősége természetesen messze nem azonos. Míg a parlamenti választás az országos, az önkormányzati pedig a helyi hatalomról szól, az EP-voksolás tétjét sokkal nehezebb pontosan meghatározni. Kétségtelen, hogy az Európai Parlament ma már tényleg nem az a politikustemető, mint ami kezdetben volt, jelentősége és befolyása nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben. Mégis az a helyzet, hogy akár csak a magyar uniós politika tekintetében is sokkal fontosabb, hogy kinek a kezében van idehaza a kormányrúd, mint az, hogy az egyes pártok hány képviselőt küldhetnek Brüsszelbe.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság
Az uniós választás éppen ezért az én értelmezésemben leginkább a magyar politikáról szól, jelentősége és magyarázata elsősorban a belpolitikai viszonyokhoz kapcsolható. Nem megfeledkezve az egyes pártok európai kontextusáról, nemzetközi befolyásáról és a brüsszeli érdekérvényesítés fontosságáról sem, megítélésem szerint a május végi voksolás tétje igazán az, hogy a hazai politika szereplői hogyan látszódnak majd az eredmények tükrében. Egyszerűbben megfogalmazva: ki tűnik majd sikeresnek és ki sikertelennek a választás után, azaz ki kerül távolabb és ki közelebb a hatalomhoz.
Különösen szépen látszik ez az áprilisi kudarc után most éppen a széttartó tendenciák hatása alatt álló baloldalnál. Az EP-választás náluk bír a legnagyobb téttel, hiszen ez az első olyan országos voksolás, ahol minden jelentős szereplő megméretődik. Hiába a minden bizonnyal alacsony részvételi arány, mindenki szembesülhet majd azzal, hogy a választáson megjelenő körülbelül két és fél millió ember milyen erősorrendbe helyezi ezeket a pártokat. Az Együtt-PM és a DK számára kulcskérdés az öt százalékos küszöb átugrása, ha ezt nem tudják megtenni, az komoly kudarc lehet számukra. Ugyanez igaz az áprilisban a parlamenti bejutással sikert elérő LMP esetében is, náluk sem mutatna most jól egy öt százalék alatti eredmény. A három kisebb párt egymáshoz mért támogatottságának is üzenetértéke lehet, aki jobban szerepel, az őszi önkormányzati választás előtti alkudozásban kedvezőbb pozícióba kerülhet.
Az MSZP esetében a másik három szereplő megelőzése még nem siker – ez a papírforma. Ahogy ma már egyre inkább az is az, ha a Jobbik legyőzi a szocialistákat május 25-én. Ugyanakkor a 2009-es EP-választási kudarchoz (17,37%) közeli, különösen annál rosszabb eredmény tovább erősítené a párt válságát, és minden bizonnyal végleg megrendítené Mesterházy Attila pozícióját. Ugyanakkor egy nem várt jobb szereplés, különösen a második hely megőrzése, ráadásként pedig a kisebb pártok öt százalék alatti eredménye, kifejezetten segíthetné a pártelnököt a székének megmentésében.
A Jobbik esetében a második hely megszerzése komoly előrelépés lenne, ráadásul minden bizonnyal a választás legtöbbet tárgyalt témáját adná, ha Vona Gábor pártja – első alkalommal – több szavazatot szerezne, mint az MSZP. A „lengyel forgatókönyv”, azaz a baloldal váltópárti szerepének elvesztése ebben az esetben újabb megerősítést kaphatna, aminél kedvezőbb témát nem is találhatna a Jobbik. Ám abban az esetben, ha a párt az ápriliban elért húsz százalék alatt maradna, különösen pedig, ha a 2009-es eredményét (14,77%) sem érné el, a választás kudarcként értelmeződne, és jelentős károkat okozhatna a Jobbik számára.
A kormányoldalon a legegyszerűbb a képlet: nincs ember, aki ne venné biztosra a Fidesz újabb sikerét, legfeljebb annak mértéke kérdéses. Ha sikerül a 2009-eshez hasonló (56,36%) fölénnyel nyerni, vagy legalább ötven százalék közelébe jutni, tovább tarthat a tavaszi momentum, ami az önkormányzati választás előtt kifejezetten jól jöhetne a Fidesz-KDNP-nek. Kérdéseket legfeljebb az vethetne fel, ha nem látnánk az adatokban a „győzteshez húzást”, s különösen, ha a 2004-es eredménynél (47,40%) gyengébben, vagy esetleg még az áprilisi 45 százalék alatt szerepelne a párt.
(Heti Válasz, 2014. május 8.)
