Választások előtt az egyik slágertémát mindig az jelenti, hogy vajon lehet-e „rosszul” szavazni, azaz „elveszhet-e” valahogy a választópolgár voksa. Sok levelet kaptam az elmúlt napokban én is ebben az ügyben, számosan tudakolták, hogy mikor járnak el okosan és szándékuknak megfelelően. Miután nem célom, hogy bárkit is rá-/lebeszéljek arra/arról, hogy kire/kire ne szavazzon, a következőkben pártnevekkel való példálózás nélkül fogok beszélni a kérdésről.
Közismert, hogy a magyar rendszerben a választónak két voksa van (a választási rendszerről részletesen lásd a 71., 72., 74. és 75. bejegyzést): az egyiket a 176 egyéni választókerület valamelyikében adhatja le az ott induló jelöltek (személyek) valamelyikére, a másikat pedig a 19 megyében vagy Budapesten indított területi listák (pártok) közötti választásban hasznosíthatja. Nézzük meg, hogy milyen esetekben fordulhat elő az egyik vagy másik szavazattal, hogy hatástalanná válnak:
1.1.) Az egyéni választókerületben a győztes jelöltre adott szavazat mindig hasznos, hiszen ennek köszönhetően (is) nyeri el a mandátumot a választott politikus. Más kérdés, hogy ha az első fordulóban 50%+1 szavazatnál többet kap a győztes jelölt (azaz eredményes a voksolás és nincs második forduló), az ezen mennyiség feletti voksok mindegyike bizonyos értelemben „felesleges”, és jobban hasznosulhatna, ha egy másik, másodlagos preferenciánkat élvező jelöltre adva töredékszavazattá válhatna. Ezzel kapcsolatban csak az a probléma, hogy természetesen még utólag sem tudhatjuk, mely voksok "kerülnek" az 50%+1 szavazat feletti részbe.
1.2.) Az egyéni választókerületben a győztesen kívül minden olyan párt jelöltjére adott szavazat is hasznosul (a választás első érvényes fordulójában), amely párt a listás szavazatok országos összesítésében átlépi az öt százalékos parlamenti küszöböt. Az ilyen voksok töredékszavazattá válnak, és a pártok országos listáját erősítik.
1.3.) Ha azonban az egyéni választókerületben olyan jelöltet támogatunk, aki nem nyer helyben mandátumot, és a pártja sem lépi át országosan az öt százalékot, a szavazat a választási rendszer szempontjából valóban értelmetlennek minősül, s legfeljebb szimbolikus jelentősége lehet.
2.1.) A területi listákra adott szavazatok minden esetben hasznosak, ha az adott párt az országos összesítésben öt százalék fölé kerül: vagy közvetlenül, hozzájárulva a területi listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatmennyiség eléréséhez, vagy töredékszavazattá válva az országos listás mandátum esélyét növelve.
2.2.) Ha azonban a területi listán olyan pártra szavazunk, amely az országos összesítésben nem éri el az öt százalékot (fontos tudni: abban az esetben is, ha az adott megyében vagy Budapesten elérte!), a szavazat nem járulhat hozzá semmilyen listás mandátum megszerzéséhez. Itt azonban – szemben az egyéni választókerülettel – még egy ilyen látszólag elvesző voksnak is lehet némi jelentősége, hiszen az egy százalék feletti eredményt elérő pártot állami támogatáshoz segítheti.
