Akik - hozzám hasonlóan - már nagyon várják a vasárnap estét, amikor végre elindul az adatok özöne, és értelmét veszti minden korábbi ködszurkálás, azok számára a napközbeni részvételi jelentések is értékes információnak számítanak. Önmagukban azonban ezek a százalékok kevésbé izgalmasak, ha azonban melléjük tesszük a korábbi választások adatait, már akár délután is nagy biztonsággal előre jelezhetjük a végső részvételi arányt. Márpedig ennek - mármint a részvételi aránynak - komoly, bár irányát tekintve nehezen megállapítható, jelentősége lehet. (Arról nem is beszélve, hogy ma még kérdéses: vajon minden egyéni választókerületben és területi listán érvényes lesz-e a választás első fordulója.)
Ha megnézzük az 1998 utáni különböző szavazások adatait, három különböző "dinamikát" figyelhetünk meg.
1.) 2002-ben és 2006-ban, amikor a parlamenti választás első fordulójában 70 százalék közelébe jutott a végső részvétel, a 13 órás adat 40, a 15 órás pedig 50 százalék körüli részvételt jelzett.
2.) 1998-ban a parlamenti választás első fordulójában és 2008-ban a népszavazáson 50 és 60 százalék közé esett a végső részvétel, ekkor a 13 órás adat 30 százalék körül alakult, a 15 órás pedig alulról közelítette a 40 százalékot.
3.) Az eddigi két európai parlamenti választáson a végső részvétel 40 százalék alatt maradt, 13 órakor 20, 15-kor pedig 25 százalék körüli adatot találunk ekkor (megjegyzés: itt 17.30 helyett 17.00-kor tettek közzé jelentést).
2002 | 2006 | 1998 | 2008 | 2004 | 2009 | 2010 | |
7.00 | 1,41 | 1,66 | 1,87 | 1,13 | 0,9 | 1,07 | 1,61 |
9.00 | 8,81 | 11,39 | 9,8 | 7,66 | 5,45 | 6,03 | 10,23 |
11.00 | 26,37 | 27,23 | 23,66 | 18,69 | 13,75 | 13,77 | 24,78 |
13.00 | 40,19 | 38,22 | 32,58 | 26,92 | 19,9 | 19,4 | 35,88 |
15.00 | 51,78 | 48,89 | 39,28 | 35,71 | 25,5 | 24,09 | 46,78 |
17.30 | 65,56 | 61,72 | 49,52 | 46,34 | 32,35 | 30,25 | 59,28 |
19.00 | 70,53 | 67,83 | 56,26 | 50,51 | 38,5 | 36,31 | 64,29 |
2010 - 17.30 óra (valasztas.hu):
2006 17.30 óra (valasztas.hu):
2006 19 óra (valasztas.hu):
x x x
Mucin nevű olvasónknak köszönhetően már van egy egyéni választókerületekre lebontott részvételi adatbázisunk is, ez talán segíthet abban, hogy lássuk: alacsony országos részvétel mellett hol lehet esetleg érvénytelen a voksolás. Az érvénytelen első forduló következményeiről korábban már írtam: "Az érvénytelenségnek politikai jelentősége lehet: ebben az esetben ugyanis a negyedik, ötödik stb. helyen végzett jelöltek nem esnek automatikusan ki, ráadásul (ha pártjuk országosan átlépte a küszöböt) a töredékszavazatok megszerzése miatt – figyelem: amelyek a választás első érvényes fordulójában keletkeznek – érdekeltek is lesznek az indulásban. Így tehát nem működhet a „természetes szelekció”: a nagy pártok jelöltjei a második fordulóra nem kapják, nem kaphatják meg könnyedén a kicsik támogatását."
x x x
Az összehasolításhoz érdemes átfutni a parlamenti választások első fordulós részvételi adatait: 1990-65,77, 1994-68,92, 1998-56,26, 2002-70,53, 2006-67,83.
Az utolsó 100 komment: