Megtörtént, amire kevesen számítottak – ha nem is úgy, ahogy esetleg erre néhányan gondoltak. A ma délelőtti szavazáson egy szavazat hiányzott a szükséges kétharmados többséghez az Alkotmánybíróság jogkörét szűkítő Lázár-féle alkotmánymódosításhoz benyújtott Lázár-féle módosító kapcsán. Az elnöklő jobbikos Balczó Zoltán kihirdette a szavazás eredményét, majd rögtön hatalmas vita robbant ki, több fideszes ugyanis azt jelezte, hogy nem működött a gépük a voksoláskor. Mi lehet ebből?
(Fotó: Népszabadság)
Hogy mennyire érdekes és kaotikus a helyzet, azt a szavazás után fél órával az internetes portálokra felkerült címek is mutatják. Kivételesen érdemes párat összegyűjteni:
- Hírszerző: Botrány a parlamentben: nem ment át a Lázár-javaslat
- HVG: Nem ment át a Lázár-féle alkotmánymódosítás módosítója
- Index: Bakizott a Fidesz-frakció, nem kapta meg a kétharmadot a különadótörvény módosítása
- InfoRádió: Zavar az Országgyűlésben: elsőre nem mentek át Lázár János javaslatai
- Origo: Nem kapott elég szavazatot Lázár ötlete a parlamentben
- Magyar Nemzet: 261 szavazat az alkotmánymódosításra - rendkívüli ülést tart a házbizottság
- Mandiner: Nem ment át a Lázár-javaslat
- Népszabadság: Megakadt a kétharmad! Elbukott az AB-ról szóló módosító
Az ügy azért különösen pikáns, mert egyrészt itt már a szabad politikai valóságértelmezés tere beszűkült, hiszen közjogi szabályok korlátozzák, másrészt pedig nekem úgy tűnik, hogy a Fidesznek sikerült belelavíroznia magát egy olyan helyzetbe, ahol pillanatnyilag csak rossz és rosszabb kimenetek léteznek. Ha elfogadják a szavazás eredményét, akkor újra kell kezdeniük az egész folyamatot a beterjesztéstől, ami újabb heteket vehet igénybe. Ha viszont a többségükkel élve erőből átnyomják a parlamenten (hozzáadják a szavazatokhoz azokét, akik csak jelezték az igenjüket, de azt a gép nem rögzítette, vagy esetleg még ma újra megkísérlik a szavazást), abban az esetben azt kockáztatják, hogy egész eljárás a házszabály-ellenesség miatt közjogilag érvényteleníthető lesz. A Házbizottság ezekben a percekben is ülésezik, meglátjuk…
De bárhogy is lesz, ez a ma délelőtti botrány minden bizonnyal felerősíti magát a témát, márpedig pont ez volt az, amit a Fidesz minden bizonnyal szeretett volna elkerülni.
x x x
Frissítés 1: Megszületett a Házbizottság egyhangú (!) döntése, négy szavazatot beszámítottak (akik jelezték, hogy szavaztak, de a gép nem regisztrálta döntésüket), így a módosítás átment. Most már csak az a kérdés, hogy nem akad-e majd valaki, aki házszabály-ellenességre hivatkozva (a szavazás eredményét az elnök egyszer már kihirdette) megtámadja az Alkotmánybíróságon az egész törvényt. Miután az ellenzék végül támogatta az eljárást, ennek esélye jelentősen csökkent, de azért nem nulla.
x x x
Frissítés 2: Az eddig megismert információk alapján úgy tűnik, hogy - az első hírekkel ellentétben - a lényegi hibát a levezető elnök, Balczó Zoltán követte el, aki nem vette észre a gép meghibásodására hivatkozva jelentkező fideszes képviselőket. A végeredmény a politikai akarat tekintetében vitathatatlan, az eljárás azonban az elnök figyelmetlensége miatt megkérdőjelezhető.
x x x
A nyílt szavazás
60. § (1) Az Országgyűlés az Alkotmányban, törvényben vagy a Házszabályban meghatározott kivételekkel minden kérdésben nyílt szavazással határoz.
(2) A nyílt szavazás történhet
a) kézfelemeléssel,
b) szavazatszámláló gép alkalmazásával,
c) kézfelemeléssel és szavazatszámláló gép együttes alkalmazásával.
(3) Az elnök megállapítja a szavazás eredményét. Ha a kézfelemeléssel történő szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő kérésére a szavazást szavazatszámláló gép alkalmazásával meg kell ismételni.
(37/1998-2002. ÜB.) Az Országgyűlés plenáris ülésén szavazást megismételni kizárólag a Házszabály 43. § (2) bekezdésében, illetve a 60. § (3) bekezdésében foglalt esetekben lehet. Ezeken túlmenően a szavazást akkor sem lehet megismételni, ha a szoros szavazatarány és a szavazatszámláló gépek működési zavara miatt a szavazás eredménye kétséges. Ha az elnök a szavazás eredményét kétségesnek ítéli, annak kihirdetése előtt a jegyzőket igénybe véve, szükség szerint a szavazás eredményének gépi nyilvántartását is megtekintve ellenőrzi az eredmény helyességét. Az elnök a kihirdetett szavazási eredményt azonnal előterjesztett ügyrendi indítványra felülvizsgálhatja. Ennek során az előbbiek szerint jár el. A tévesen kihirdetett eredményt a felülvizsgálat eredményére tekintettel helyesbíti. A kihirdetett eredmény helyesbítésének a vitatott szavazást követő újabb parlamenti munkamozzanatig (pl. a módosító javaslattal kapcsolatos vitatott szavazást követő újabb módosító javaslat feletti szavazásig, vagy utolsó szavazás esetében a következő napirendi pontra történő áttérésig stb.) van helye. Ezen időponton túl az esetleges tévedés csak alkotmánybírósági normakontroll vagy a jogi normát módosító önálló indítvány útján orvosolható.