Ez a blog tudatosan a magyar politikára koncentrál. Nem azért, mintha érdektelennek tartanám a világ más tájain történteket, és különösen nem azért, mert esetleg abban a hitben élnék, hogy létezhet a külvilág hatásaitól független, csupán magával „határos” magyar politika. Egyszerűen csak szeretem, ha a suszter marad a kaptafánál: ezért aztán inkább olvasok, semmint írok a máshol történtekről. Most azonban kivételt teszek, de csak azért, hogy ezúttal is – közvetetten - Magyarországról beszéljek.
(Fotó: Facebook)
A magyar politika eseményei, az itteni történések a világ más tájairól nézve mindig együtt jelennek meg a régió más országainak változásaival. Hol erre, hol arra haladnak a dolgok, és bizony gyakran és okkal lehet az az érzésünk, hogy mindenre és mindennek az ellenkezőjére akad példa. Mégis, a magyar politika jelenleg két fontos, a régió többségétől eltérő megkülönböztető jeggyel bír: (1) van egy szinte példátlanul nagy, egy erőközpontból irányított, kifejezetten stabilnak, hatékonynak és fegyelmezettnek látszó kormánytöbbsége, amely (2) nem riad vissza attól sem, hogy céljai elérése érdekében szokatlan, gyakran erősen vitatott lépéseket tegyen. Hogy lássuk, mennyire sajátossá teszi ez a magyar politikát a régióban, pillantsunk bele az elmúlt egy hét politikai híreibe a "környékről".
Csehországban, ahol idén alakult meg a három pártból álló konzervatív-liberális koalíció, ezekben a hetekben zajlik a nyugdíjreform vitája. A kormány gazdasági tanácsadó testületének most nyilvánosságra került javaslata szerint a reform indulásakor a 40 évnél fiatalabb cseh állampolgárok számára kötelezővé tennék a csatlakozást a magánnyugdíjpénztári rendszerhez. Ugyanekkor azt is rögzítenék, hogy a kormány továbbra sem emelhetné a nyugdíjakat a fogyasztói árindexnél nagyobb mértékben.
Lengyelországban, ahol 2007 óta kétpárti jobboldali kormány irányít, tovább színesedett a politikai paletta, ugyanis az elmúlt hetekben Lengyelország a Legfontosabb néven új párt jött létre. A pártot az ellenzéki Jog és Igazságosság egykori politikusa, rövid ideig minisztere, Joanna Kluzik-Rostkowska alapította. A napokban közzétett politikai felhívásuk szerint a néhai államfő, Lech Kaczynski politikai örökségét kívánják életben tartani.
Szlovákiában, ahol idén alakult a konzervatív-liberális négypárti kabinet, szinte minden híradás a koalíció esetleges felbomlásával foglalkozik. A feszültségeket növelte, hogy a főügyésznek javasolt személy nem kapta meg a szükséges többséget, ami miatt a koalíción belül szinte teljesen megszűnt a bizalmi viszony.
Szlovéniában, ahol 2008 óta irányít egy négypárti szocialista-liberális kormány, olyan nyugdíjreformot fogadtak el a napokban, amely a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével számol. A kormánypárti Nyugdíjasok Demokrata Pártja nemmel szavazott, viszont a jobboldali ellenzék kisebb pártja, a Néppárt támogatta az indítványt. Ugyanitt a hétvégén népszavazás is zajlott az állami tévé és rádió egy már elfogadott törvény alapján tervezett átalakításáról. A kormánypártok befolyását növelő változtatást a megjelent mindössze 13 százaléknyi választó több mint 80 százaléka elutasította.
Bulgáriában, ahol 2009-ben váltotta a hitelét vesztett szocialista kormányt a jobboldal, a szocialista államfő hozott létre új politikai mozgalmat. A Georgi Parvanov által alapított Alternatíva a Bolgár Újjászületésért (ABV) a választási rendszer módosítását tűzte elsőként zászlajára. Ugyanitt a héten hosszas viták után – amelyek miatt a kormány kisebbségi helyzetbe került - elfogadták a nyugdíjreformot, amely a magánnyugdíjpénztári befizetések felfüggesztése mellett a korhatár fokozatos emelését tartalmazza, illetve egy parlamenti képviselő elhagyta a szélsőségesnek tartott Ataka frakcióját, mert állítása szerint pártja „gerinctelenül” támogatta a kormány politikáját.
Horvátországban, ahol a 2007-es választások után alakult meg a négypárti jobboldali kabinet, a legnagyobb vitát természetesen a volt miniszterelnök letartóztatása jelenti. Az ügy többek között azért is izgalmas, mert a 2003 és 2009 között hivatalban lévő Ivo Sanader a most is kormányzó párt politikusa volt, emiatt az ellenzék a jelenlegi miniszterelnököt, Sanader utódját is lemondásra szólította fel az ügy miatt.
Romániában, ahol 2008-ban tartottak legutóbb választást, az ország második közjogi méltósága, Mircea Geoana került a célkeresztbe. Az ellenzéki szocialisták 2005 és 2010 közötti első embere, a felsőház jelenlegi elnöke azt állította, hogy a tavalyi elnökválasztás előtt azért találkozott az ország egyik leggazdagabb, kiterjedt sajtóbirodalommal rendelkező üzletemberével, hogy megszerezze a másnapi elnökjelölti vita kérdéseit. A szocialisták most hat hónapra felfüggesztették a politikus párttagságát.
S végül Lettországban, ahol az idén októberben tartott választás után alakult meg az ötpárti koalíció, a héten a pénzügyminiszter és a miniszterelnök is elismerte, hogy megalapozatlanok voltak azok a kampányígéretek, amelyek szerint nagyrészt strukturális átalakításokkal, nem pedig adóemeléssel konszolidálja majd a kormány a költségvetés hiányát. Valdis Dombrovskis kormányfő – akivel pár napja Rigában Orbán Viktor is találkozott - szerint emiatt a felelősség egyrészt a pénzügyminiszteré, másrészt pedig azoké a nemzetközi hitelezőké, akiknek az ellenállása miatt a kormány nem csökkenthette jelentősebben a magánnyugdíjpénztári hozzájárulások mértékét.