Több megoldás merül fel – mondta ma Lázár János a Klubrádió műsorában a hamarosan a parlament elé kerülő választójogi törvény kapcsán. Most, hogy lezárult az alkotmányozás, a - sokszor emlegetett - hatalmi viszonyok és a politikai pártok versenyhelyzete szempontjából a leginkább izgalmas kérdés a választási rendszer átalakítása lehet. Eddig azt gondoltam, hogy a Fidesz-KDNP feltehetően elsősorban a következő választásokra (az akkori helyzetére figyelve) szabja a szabályokat, és éppen ezért biztosan nem az arányosság irányába mozdul el. Most azonban felmerült egy új szempont…
(Fotó: Texas Tribune)
„Ráadásul, ha azt csinálják a parlamenti választási rendszerrel is, mint az önkormányzatival, a többségi elv felé tolják az arányosság rovására, akkor a hatalmi viszonyok egy pillanat alatt átbillenhetnek” - mondta hétfőn egy előadásában Tölgyessy Péter. Valóban, az egyik lehetőség tényleg a többségi elv – azaz az egyéni választókerületi rendszer – megerősítése. Tavaly május közepén, amikor legutóbb foglalkoztam ezzel a kérdéssel, már a parlament előtt volt a Kósa-Navracsics-Répássy-Rétvári négyes jegyezte javaslat, amely – akkor számomra meglepő módon – nem lépett ebbe az irányba, s a 198 fősre csökkentett parlamentet továbbra is a mostanihoz hasonló – bár attól számos ponton eltérő – vegyes rendszerben szándékozott létrehozni. „A Fidesz tehát – feltehetően hosszú távú megfontolásokból – nem törekszik arra, hogy saját képére formálja a választási rendszert, azaz nem akar elmozdulni a többségi, győztes mindent visz elven működő mechanizmus irányába” – írtam akkor.
A javaslat azóta a parlamenti rendszerben pihen, a választási törvény tárgyalására azonban a hírek szerint még ebben az évben sort kerít a törvényhozás. Sok mindent elképzelhetőnek tartottam eddig, egyet kivéve: az arányosság erősítését, s akár egy tisztán listás (azaz az egyéni kerületi rendszer aránytalanságától megtisztított) rendszer létrehozását. Egy ilyen eljárásban rettentően nehéz lenne a többség megszerzése, ha tavaly ennek meglelően választottunk volna, a Fidesz-KDNP-nek most szűk abszolút többsége lenne csak a parlamentben. Számos erős érv szól tehát az ellen, hogy ilyen irányba mozduljon el a kormánytöbbség, egyet kivéve: egy ilyen választási eljárás mellett minden bizonnyal soha többet nem lenne senkinek kétharmada Magyarországon. Mindez azt jelentené, hogy egyrészt az alkotmányos szabályok és a sarkalatos törvények valóban „örökéletet” kapnának, másrészt pedig egy ideig a Fidesz nélkül szinte biztosan lehetetlen lenne bármilyen lényeges kérdésben (személyi döntések, adórendszer, euróbevezetés stb.) dönteni. Lehet, hogy a Fidesz számára nehezebbé válna a többség megszerzése, de ugyanez igaz lenne a másik oldalon is – miközben a játékszabályok a mostani hatalom elképzelései szerint rögzülnének.
Van még két további, az eddigiekhez képest kevésbé lényeges érv is a Fidesz számára az arányosság erősítése mellett. Egyrészt a listás megoldás segítségével kivédhető az a probléma, amit a határon túli magyarok szavazati jogának rendszerbe illesztése jelent. Ha egyéni választókerületek is vannak, a határon túliak csak vitatható módon kaphatnának két szavazatot. Viszont ha kizárólag országos listák küzdenek, Erdélyben és a Felvidéken is ugyanazok közül a listák közül lehetne választani, mint bárhol az országban. Másrészt egy ilyen rendszerben a baloldali-liberális oldal nem érezné szükségét az összefogásnak, nem lenne szinte rákényszerítve erre, ezért a kisebb, újabb politikai erők is bátrabban indulnának önállóan, és osztanák meg a kormányváltó szavazatokat, illetve akár el is bukhatnának a küszöb alatt. Miközben az egyéni kerületi versenyben az a veszély fenyegetné a Fideszt, hogy vele szemben mindenhol ott áll egy egységes „olajfás” (MSZP-LMP-egyéb) jelölt, miközben önállóan indul a Jobbik is, egy arányos rendszerben – azon túl, hogy veszíteni ebben kétségtelenül jobb – bármennyire meglepő, lehet, hogy nyernie is könnyebb lenne.
Legyen világos: nem azt állítottam a fentiekben, hogy a Fidesz ezt fogja választani, mert ez szolgálja inkább az érdekét. De azt igen, hogy azzal szemben, amit eddig az arányosság erősítésének esélyéről gondoltam (szinte semmi), érdemesebb másképp tekinteni erre az opcióra.
Az utolsó 100 komment: