A Fidesz több kommunikációs hibát is elkövetett a kampányban, amelyek hozzájárultak választási vereségéhez – mondta 2006-ban Orbán Viktor akkori kabinetfőnöke, Navracsics Tibor. A politikus a legtalálóbb igét választotta: a „hozzájárultak” formula megítélésem szerint pontosan írta le azt a helyzetet, amelyet stratégiai tévedések és taktikai bénázások egyaránt jellemeztek. S bár voltak a pártnak kifejezetten professzionális, szinte hibátlan kampányai is, a 2002-és 2006-os bakik idővel a politikai legendárium részeivé váltak, s ma már toposzként jelenik meg az elemzésekben és előrejelzésekben az ezekre való utalás. A mostani választás előtt is többször elhangzott: az MSZP utolsó reménye a Fidesz – ha Orbánék ezúttal is sokat hibáznak, a szocialisták még profitálhatnak belőle.
Míg négy évvel ezelőtt a Vizsla-ügy és a szerver-botrány miatt fájhatott ilyentájt a Fidesz feje – s még hol volt Mikola István -, ezúttal nem a kampánycsapat baklövései, hanem kipróbált, régi fideszes politikusok nyilatkozatai miatt kell válságkommunikálnia a Fidesznek. Varga Mihály után most a Fidesz egyik csendes és szimpatikus szakpolitikusa, Mádi László került hirtelen a reflektorfénybe, amikor a párt álláspontjával nem teljesen illeszkedő módon fogalmazott egy szakmai konferencián. A koreográfia a két esetben sok tekintetben hasonló volt: az MSZP szinte azonnal ugrott, nyilatkozatokat adott ki, sajtótájékoztatókat tartott, amelyeknek alapvetően egy céljuk volt: minél nagyobb publicitást adni az elhangzottaknak, abban a reményben, hogy a kijelentések hiteltelenítik az ellenzéki párt politikáját. A szocialisták a maguk szerepét a szokott színvonalon hozták: közleményben, nyilatkozatban és hirdetésben leplezték le a Fidesz „kétarcúságát” és „hiteltelenségét”. Ha valaki még emlékszik a 2001-es Tények és hazugságok sorozatra, akkor tudja, hogy az MSZP nem zöldfülű ebben a műfajban.
Természetesen a Fideszt sem kell félteni: a Szijjártó Péter által tökélyre fejlesztett „öt szóval mindent” típusú ellenzéki kommunikáció az utóbbi években számtalan alkalommal játszotta el ugyanezt a darabot – a másik oldalon. Miközben azonban támadásban a Fidesz is tudja, amit tudni kell, a védekezés általában nem az erősségük. Az említett 2006-os esetekben – nincs rá jobb szó - össze-vissza beszéltek: tagadtak, vádoltak, aztán elismertek, majd bocsánatot kértek, egyszóval megzavarodtak. Feltehetően ebből tanulva a Fidesz most a határozottan cselekvő párt szerepére törekszik: Varga Mihály mondatai nyomán végig következetesen elutasították, hogy a svéd modell bevezetésére készülnének – maga Varga is azt állította, hogy nem mondott ilyet -, most pedig villámgyorsan elhatárolódtak: levették a listáról Mádi Lászlót. A döntés meglepő, első hallásra talán ellenszenves is, valójában azonban talán a legjobb, amit ebben a helyzetben kármentésként tehettek.
Lehet persze fanyalogni: általában nekem sem szimpatikus, ha egy párton belül nincs tere az eltérő véleménynek, ráadásul Mádi még a Fidesz korábbi programszerű dokumentumaiban foglaltaknak sem mondott teljesen ellent. Egy valamit azonban tudomásul kell venni mindenkinek, aki egy párt kampányában szerepet vállal: minden kimondott szó, leírt vélemény része a választási harcnak. Itt tényleg bináris a logika: valami vagy használ, vagy árt. Nincs írói munkásság és szakmai vélemény, mert ezek ugyanúgy eszközei lesznek a politikai küzdelemnek, mint bármely tudatosan kigondolt mondat. Bármennyire tisztelem Mádi álláspontját (ráadásul szerintem igaza is van), neki rutinos, sokat látott politikusként tudnia kellett, hogy szavai nem maradnak a konferencia falai között: a hatalmi versengésbe kerülve pedig fegyverekké válnak a rivális kezében (ahogy a Fidesz sajtósai máig szocialista politikusok trendin kritikusnak szánt mondatait idézik, ha jobb nem jut eszükbe). Nem kell persze elfogadni ezt a logikát, de aki nem képes ellenvéleményét a párton belül tartani, aki nem akarja megérteni, hogy a kampányban nincs több „dimenzió”, az ne menjen politikusnak.
A fegyelmezett politikusoknál – akiknek ez munkaköri kötelességük - engem sokkal jobban zavarnak az érthetetlenül politikusan viselkedő szakértők, elemzők, véleményvezérek és újságírók. Mádi úgy járt el, mint egy bátor és önálló szakember, s egyben úgy, mint egy rossz politikus. A Fidesz csak levonta a következtetést (bár kétségtelenül eljárhatott volna finomabban és méltányosabban is), és talán okosabban tette volna, ha korábban, nagyobb vadak esetén is megteszi ugyanezt. S bár sokan félre fogják érteni vagy magyarázni, a történet szerintem nem az ellenvélemények elnyomásáról szól, hanem azok helyéről és idejéről.
x x x
A bejegyzés kapcsán az MTV Ma Reggel vendége voltam: a felvétel itt megnézhető.