Facebook oldaldoboz

Olvasottság

A blog indulása óta: 16'157'242 lapletöltés (2020.12.28.)

A legerősebb nap: 188'742 lapletöltés (2010.04.11.)

A lakott sziget

Vélemények

"Igazán elkeserítőnek és érthetetlennek ezt a tudatlanságnak tűnő, vagy annak álcázott, de inkább elszánt képmutatást tartom, amivel magasan képzett értelmiségiek igyekeznek kibújni a felelősség alól." (Mészáros Tamás)

 

"A sértésen túl Török valóban nem ért velem egyet, és mint ilyen persze választ igényelne, ha lennének írásában komolyan vehető szubsztantív érvek." (Halmai Gábor)

 

"Alapvetően érti félre a politikai elemzés tudományát, nagyvonalúan eltekint az eszmék, a politikai gondolatok, a megvalósult tényálladékok jelentőségétől, nem kevesebbtől tehát, mint a politikai cselekvés esszenciájától, így kizárólag formális, technokrata érveléssel legitimálja a kormánypárt ténykedését." (Seres László)

 

"Török Gábor blogpolitológus azon megállapítása, hogy a Fidesz október elején elért a csúcsra, amely után nem sok minden meghódítandó cél marad, a szokásos semmitmondás és elemzői felületesség terméke volt." (Békés Márton)

 

"A hatalom elzárkózása ma már olyannyira nyilvánvaló, hogy a kormány egynémely támogatójának is csípi a szemét, sőt még az Orbán-rezsim „törekvései” iránt feltűnő megértést mutató Török Gábor politológust is felébresztette eddigi magabiztos szunyókálásából." (Zádori Zsolt)

 

"Török, aki az értéksemlegesség jegyében erősen hajlik arra, hogy a politikát döntően hatékonysági szempontból elemezze (ahogy egy kritikusa nem finomkodva megjegyezte: az ő elemzései kb. olyanok, mintha a harmincas évek Németországában azt mondta volna valaki: Hitler ügyesen tematizálja a politikát a zsidókérdés napirendre tűzésével)." (Pető Iván)

 

"A magyar tudásról mint kurrens termékről meg mindent elmond, hogy még Török Gábornak is van diplomája." (Hont András)

 

"Török Gábornak például nagyon jót tett volna, hogyha mélyebben elsüllyed (sic!) mondjuk a magyar alkotmányjogban, és akkor, abban az esetben az elemzései, hogy is mondjam, a felszínességnek kevésbé mutatják a tüneteit." (Hont András)

 

"Ha egy kormánynak az a feladata, hogy megmentse az emberek nyugdíját, akkor nem blogoló politológusok véleményét kell előzetesen kalkulálnia." (Szijjártó Péter)

 

"Török szerint az a politikus viselkedik demokratikusan, aki nem törődik mások véleményével, aki nem akar önkritikusan gondolkodni, és aki képtelen felismerni, hogy zsákutcában van, és végre vissza kellene fordulnia." (Krémer Ferenc)

 

"Egyedül Török Gábor politológus gondolja azt, hogy a Fideszt a jó szándék vezeti, csupán politikai vaksága miatt rohan teljes erejéből a falnak." (Bartus László)

 

"Elolvastam ma Török Gábortól Piroslapig valamennyi blogbejegyzést a készülő új Alkotmányról. Homály, indulat. Mélyéről párolog a bögre. Nagyon." (Deutsch Tamás)

 

"Török Gábor megkerüli a problémát." (Lánczi András)

 

"Lárifári." (Gyurcsány Ferenc)

 

"Török Gábor minimum téved." (Mráz Ágoston Sámuel)

 

"Török wasn't looking at the speech from the outside but from the inside. Almost as if he had been the speech writer of Viktor Orbán." (Eva S. Balogh)

 

"A Török Gábor-féle, lazának tekinthető, minden jöhet típusú hozzáállással szemben én a gyakorlatban is jól levezethető, szigorú megközelítésben látom a szélsőségekkel szembeni harc esetleges sikerét" (Somogyi Zoltán)

 

"Török Gábor csak egy a kollaboránsok közül" (Krémer Ferenc)

 

"Naná, hiszen a törökgáborok döntik majd el, hogy a cáfolat hitelt érdemlő volt-e" (Lánczos Vera)

  

"Az ezerkezű sms cézár kiismeréséhez azonban nem elégséges Török Gábor köpönyegébe bújni, és úgy előadni a nyilvánvalót, mintha annak bármilyen tudományos értéke volna." (Puzsér Róbert

 

"Régóta figyelem Török Gábor politológusi tevékenységét, és egyre erősödik bennem a viszolygás." (Andor Mihály)

 

"Nos, ha a seggnyalás és a helyezkedés olimpiai szám lenne, most indíthatnánk egy potenciális dobogóst: Török Gábor politikai szakértõt, korábban szabadúszó értelmiségit, ma már inkább Jobbik közeli tanácsadót." (G. Fodor Gábor)

 

"Énszerintem nem jó, ha egy politikai elemző nem elemez. Ez ugyanis benne van a munkakörében, elvileg. Ami pedig nincs benne, az a sunyi hatalombarát cinizmus, a távolságtartás félreértése, az apolitikus elkenés, az alapvető problémák tudomásul nem vétele, az állandó megfelelési kényszer. Ehhez a teljesítményhez képest még a Nézőpont is elemző műhely." (Seres László)

 

"Török Gábor (...) arról lett híres, hogy az összevissza beszélést az egyrészt, másrészt” fordulatokkal marketingeli értelmesnek tűnő gondolatmenetté." (Vizvári Soma)

 

"Nagyszerű Békemenet volt, vidám, erőt adó, lelkesítő! És nincs annál nagyobb elismerés, mint amikor Török Gábor egy ekkora siker kapcsán a kampány dinamikájáról hohmecol. Ennyi." (Deutsch Tamás)

 

"Török Gábor évek óta azt a játékot játssza a nyilvánosságban, hogy a "függetlenobjektív" elemző szerepében a Jobbik szekerét tolja, de nyíltan soha nem merte bevallani, hogy a Simicska-párt tanácsadója és Vona személyes spindoctora."  (Vizvári Soma)

 

"Az utóbbi időben megfigyeltem: számos sajtószerv rendszeresen beszámol róla, hogy Török Gábor – akiről én sose hallottam tavalyig, és aki sokak szerint politikai elemző – éppen mit gondol. Török Gábor elképesztően nagy rajongótáborral (nem olvasótáborral, hiszen ő nem ír) rendelkezik, és – mint ilyen – fölhívja magára a társadalombírálat figyelmét, hiszen az egyik leghatásosabb közszereplő." (Tamás Gáspár Miklós)

 

"Érdekes módon Török Gábort sosem izgatták a külföldön zajló események. Úgy is mondhatnánk, hogy politikai farkasvakságban szenved (...). (Lánczi Tamás)

 

"Török Gábor nem független politikai elemző, hanem jobbikos propagandista." (Kubatov Gábor)

 

"A sokat sejtető semmitmondását könnyű kézzel gyurcsányista agitációra váltó egykori politológus oly kellemetlenül nyalizik, mintha feledtetni akarná azt a zavarba ejtő tényt, hogy „független” elemző létére Csányi Sándor szárnysegédjeként az MLSZ elnökségében foglal helyet, s így személyében a magyarok az Orbán-rendszer futballbirodalmának egyik befolyásos főurát tisztelhetik." (Puzsér Róbert)

 

"Ugyanis Független Szakértőink Legjéről köztudott, hogy nem beszélni angol" (Megadja Gábor)

 

Az 5 legnépszerűbb

  1. 508. Miért nyert (ennyire) a Fidesz? 2014. április 07. 09:18A tegnapi választást a Fidesz a világ minden választási rendszerében megnyerte volna. Nagyon komoly többsége lenne a korábbi magyar rendszerben is, és a tisztán arányos rendszereket leszámítva minden...
  2. 2018/9 Miért nyert (ennyire) a Fidesz? 2. 2018. április 09. 02:03A politikai számítás tehát szinte hibátlanul bevált – írtam négy évvel ezelőtt a Miért nyert (ennyire) a Fidesz? című blogbejegyzésben. Most ennél többet kell állítanom: a Fidesz ugyanis nagyobb...
  3. 2018/8 Választási előrejelzés 2018. április 05. 10:02Az előző bejegyzésben megindokoltam, hogy az áprilisi választás előtt miért nem lehet igazán komolyan vehető előrejelzést készíteni. Ebben az írásban nem ismétlem meg ezeket az érveket, és nem...
  4. 514. A tét 2014. december 04. 02:11Orbán Viktor természetesen nem újfasiszta és nem is diktátor. Az elkötelezett antikommunista, konzervatív és korábban a magyar jobboldallal kifejezetten jó viszonyt ápoló republikánus amerikai...
  5. 510. Mindenki lehet kőműves 2014. szeptember 26. 00:40Régóta nem jelentkeztem elemzéssel. S ez sem igazán az lesz. Van azonban valami, ami foglalkoztat. Semmi eget rengető, de nekem azért fontos. Egy ideje már kerestem hozzá a hangot, a formát. Ez...

Korábbi bejegyzések

Címkék

1904 (1) 1912 (1) 1956 (1) 1989 (2) 1990 (2) 1991 (1) 1994 (6) 1994 1998 (1) 1998 (5) 2002 (2) 2004 (1) 2005 (2) 2006 (2) 2007 (1) 2008 (1) 2009 (1) 2010 (3) 2012 (2) 2014 (2) 2014-es parlamenti választás (1) 2014-es választás (1) 29 lépés (1) 4k! (1) 56 nap (1) 800 (1) adatbázis (2) áder jános (9) adócsökkentés (3) adóemelés (1) adópolitika (1) afganisztán (1) ágh attila (5) ajánlószelvény (1) ajánlószelvények (14) akadémia (1) akarat (1) akció (1) aláírás (1) alakuló ülés (3) alapkérdés (1) alaptörvény (1) albertirsa (1) álesemény (1) alkalmazkodás (1) alkotás (4) alkotmány (22) alkotmánybírók (1) alkotmánybíróság (14) alkotmányellenes (1) alkotmánymódosítás (13) alkotmányozás (13) állam (2) államadósság (1) államcsőd (1) államfő (16) államháztartás (1) állami pénz (1) állami számvevőszék (2) állampárt (1) álláspont (1) alsóörsi gyilkosság (1) általános vita (1) alternatíva (3) Ángyán József (1) antidemokratikus (1) antipolitika (1) antiszemitizmus (1) antitézis (1) anti establishment (3) apátia (1) arányosság (4) arend (1) arend lijphart (1) árfolyam (1) árok kornél (1) árvíz (1) aszófő (1) átértelmezés (1) átláthatóság (1) átmenet (1) augusztus 20 (1) Azerbajdzsán (2) b. nagy lászló (1) baja (1) bajnai gordon (15) Bajnai Gordon (2) balogh andrás (3) Balogh József (1) balog zoltán (1) baloldal (17) baloldali (1) baloldali körzetek (3) baló györgy (2) balsai istván (3) bálványos (1) bánó andrás (1) barroso (3) bauer tamás (2) befolyásolás (1) beiktatás (1) belháború (1) belharc (1) belső konfliktus (1) bencsik andrás (1) Benetton-kampány (1) Beppe Grillo (1) beszéd (4) beszédolvasás tilalma (1) bihari mihály (3) bíróság (2) bizalmatlanság (1) bizalom (2) bizonytalanok (2) bizottságok (2) bkv (5) blog (3) blokád (1) bod péter ákos (1) bogdan góralczyk (1) bohács zsolt (1) bőhm andrás (1) bojkott (1) bokros lajos (10) borkai zsolt (1) borókai gábor (1) boross péter (1) borsod (1) botka lászló (6) botrány (7) bozóki andrás (1) brüsszel (2) budapest (7) budapest7 (1) budapesti olajfa (1) bukás (1) bukási spirál (4) buldózer (1) bulgária (1) bulvár (3) ByeAlex (1) célok (1) centrális erőtér (4) centrális pártrendszer (2) centralizáció (1) centrista (2) centrumpárt (1) cieger andrás (1) cigánybűnözés (1) cigányság (2) cinizmus (1) civil mozgalom (3) corvinus (1) család (1) csalódás (3) csapatkivonás (1) csapda (1) csehország (2) cselekvés (1) csépe béla (1) csermely péter (1) cser palkovics andrás (1) csigó péter (1) csodavárás (1) csomag (1) csúcsminisztériumok (2) csurka istván (2) czuczi mihály (1) daher pierre (1) daniel boorstin (1) dan nimmo (1) dávid ibolya (2) debreczeni józsef (3) demagógia (1) demokrácia (5) demokratikus centrum (1) demokratikus koalíció (2) démonizálás (1) demonstráció (1) demszky gábor (2) dessewffy tibor (1) deutsch tamás (1) devizahitelesek (1) de gaulle (1) dhondt (1) diáktüntetések (1) diktátor (2) diktatúra (4) dinamika (2) diplomácia (2) dk (1) döntés (1) duális erőtér (1) duna tv (1) dúró dóra (1) Duverger (1) economist (1) edelény (1) éden hotel (1) egyéni választókerület (2) egyéni választókerületek (24) egykulcsos adó (5) egypárti kormány (1) együtt (1) együttműködés (3) együtt 2014 (2) egy a tábor egy a zászló (2) elek istván (2) elemzés (4) élet és irodalom (1) elfordulás (1) elhatárolódás (1) elitváltás (1) ellenakarat (1) ellenerő (2) ellenfél (1) ellensúly (2) ellenzék (17) elnökjelölt (1) elnökválasztás (6) előrehozott választás (7) előrejelzés (5) előválasztás (6) előzetes regisztráció (3) elrugaszkodás éve (1) első forduló (1) elszámolás (1) elszámoltatás (2) elv (2) elveszett szavazat (1) elvtelenség (1) ep választás 2009 (3) érdek (9) erkölcs (1) erő (1) erőforrások (1) erőpolitika (3) erőszakosság (1) erőtér (1) erózió (1) értékelés (3) értelmezés (2) érv (1) érvek (2) érvrendszer (1) esélyek (5) esettanulmány (1) eszközök (1) eu (3) európai parlament (1) európai parlamenti választás 2014 (1) európai unió (2) évértékelő (2) évértékelő beszéd (4) facebook (2) falunap (1) fék (1) fékek és ellensúlyok (1) felcsút (2) félelem (1) félelnöki rendszer (2) felelős (3) felelősség (2) felelős döntés (1) felező válság (2) felhatalmazás (3) feliratkozás (1) felkérés (1) fellegi tamás (2) felsőoktatás (2) fiatal politikusok (1) fidesz (130) Fidesz (2) fidesz jobbik viszony (13) fidesz kdnp (1) fidesz mdf koalíció (3) fidesz mszp viszony (1) fkgp (2) foci Eb (1) fodor gábor (2) földesi szabó lászló (1) földtörvény (2) főpolgármester (3) főpolgármester jelölt (1) forgatókönyv (1) forgatókönyvek (5) forint (1) forradalom (4) forró ősz (1) forsense (1) frakcióalakítás (1) frakciófegyelem (1) franka tibor (1) frei tamás (1) fricz tamás (2) friderikusz sándor (1) frizbi (1) függetlenség (1) független jelölt (1) fűrész gábor (1) g. fodor gábor (3) gallai sándor (1) gallup (3) garancia (1) gát (1) gátlástalanság (4) gazdaság (5) gazdasági növekedés (1) gazdasági válság (1) gazdaságpolitika (6) GDP (1) gerbeaud liberalizmus (1) gergényi péter (1) gesztus (1) giró-szász andrás (1) giró szász andrás (9) goldenblog (1) göncz árpád (2) gondolatmankó (4) Goodfriend (1) google pártfigyelő (1) görög válság (1) granasztói györgy (1) gulyás gergely (1) gúr nándor (1) guvernamentalista felfogás (1) gy. németh erzsébet (1) gyarmat (1) gyávaság (1) gyenesei istván (1) gyöngyöspata (2) győzelmi stratégia (1) győztes (1) győzteshez húzás (2) gyűjtőpárt (2) Gyurcsány Ferenc (1) gyurcsány ferenc (49) habonyizmus (1) habony árpád (2) Habony Árpád (1) hack péter (1) hagenbach bischoff (1) hagyó miklós (3) hajdú péter (1) halasi endre (1) halmai gábor (2) harc (1) harmadik köztársaság (3) harrach péter (2) hasznos szavazat (1) haszon (1) haszonmaximalizáció (1) hatalmi harc (2) hatalmi kormányzás (2) hatalmi logika (1) hatalom (6) hatalomgyakorlás (1) hatalomkoncentráció (1) határon túli magyarok (1) hatékonyság (1) hatpárti vita (1) háttér (1) háttérvilág (1) havasiné orbán mária (1) hazaszeretet (1) házelnök (1) házmester (1) hegedűs lorántné (1) helyi politika (1) Heti Válasz (1) heti válasz (1) heves (1) híd (1) hideg polgárháború (2) hírblog (1) hír tv (1) hisztéria (1) hit (1) hitel (4) hitelesség (27) hitelszerződés (1) hiteltelenség (1) hit gyülekezete (1) Hódmezővásárhely (2) hoffmann rózsa (2) horn gyula (4) horn orbán vita (1) horthy miklós (1) horváth aladár (1) Horváth András (1) horváth csaba (3) horvátország (1) house of cards (1) hozzáértés (1) húsvét (3) identitás (2) ideológiai kulturális (1) ideologikus (1) időhúzás (1) időközi választás (3) időzítés (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (2) ígéret (2) ígéretek (1) illékonyság (1) illiberális demokrácia (2) illúzió (1) imázs (2) imf (12) információ (2) ingatlanadó (1) inkubátor (1) inkumbencia (1) inkumbens hatás (1) instabilitás (1) internet (1) intézet (1) intézmények (2) ipsos (2) irak (1) irány (1) irracionalitás (1) isaura effektus (1) james carville (1) james combs (1) jász nagykun (1) javaslat (1) jávor benedek (3) Jávor Benedek (1) jegybank (1) jelkép (1) jelölés (1) jelöltállítás (3) Jobbik (1) jobbik (76) jobboldal (10) jobboldali (2) jobboldali kétpártrendszer (1) jogállam (1) jogállamiság (1) jóléti állam (1) jóléti rendszerváltás (1) jövő (3) jövőkép (1) juhász ferenc (1) juhász oszkár (1) káli sándor (1) kampány (11) kampánycsend (1) kampánytéma (1) kampánytsratégia (1) kapituláció (1) Karácsony Gergely (1) karácsony gergely (3) karakter (2) karakter (ön)gyilkosság (1) karantén (2) karizma (2) katasztrófa (1) katolikus egyház (1) katona (1) katonai szerepvállalás (1) katona béla (1) katona kálmán (1) kaufer virág (1) kdnp (10) keller lászló (1) kényszerpálya (1) képviseleti demokrácia (1) képviselő (2) képviselői eskü (1) kerekasztal (1) kerekasztal tárgyalások (1) kerék bárczy szabolcs (2) keretezés (1) kéri lászló (1) kétfarkú kutya párt (1) kétfejű ellenzék (1) kétharmad (26) kétharmados törvények (1) kétkamarás parlament (1) kétpártrendszer (2) kettős állampolgárság (3) kettős beszéd (2) kettős mérce (2) kiábrándulás (1) kiadácsökkentés (1) kiadáscsökkentés (1) kihelyezett kormányülés (1) kína (1) kirekesztés (2) kisebb parlament (1) kísérlet (1) kispártiság (1) kiss péter (1) kiss viktor (1) kis pártok (3) kitartás (1) kitiltás (1) kitiltási botrány (1) kitta gergely (1) kiválás (1) klein ödön (1) koalíció (1) koalíciós vita (1) kóczián péter (1) kognitív disszonancia (1) kóka jános (2) Kolláth György (1) kolontár (1) költségvetés (6) költségvetési tanács (1) kommunikáció (15) kommunikációs (1) kommunikációs hiba (1) kommunikációs paradigma (1) kommunista (1) kompetencia (4) konferencia (1) konfliktus (3) kongresszus (1) konrád györgy (1) konstruktív bizalmatlansági indítvány (1) konszolidáció (4) konszolidált gazdaság (1) kónya péter (1) konzervatív liberális (3) koordinált indulás (2) kordonbontás (1) kormány (2) kormányalakítás (8) kormányfő (2) kormányfő csere (1) kormánypárt (1) kormányprogram (4) kormányszóvivő (1) kormányzás (1) kormányzati teljesítmény (2) kormány ellenzék (1) körmend (1) körösényi andrás (2) korrekció (2) korrupció (8) korzenszky richárd (1) kósa lajos (4) kötcsei beszéd (1) kovács árpád (1) kovács lászló (2) kövér lászló (11) következetesség (2) következmény (2) közbiztonság (1) közgép (2) közhangulat (1) közjog (1) közlekedés (2) közösségi média (1) közös jelöltállítás (1) közös lista (3) közpénz (1) közszolgálati televízió (1) köztársasági elnök (3) közvélemény-kutatás (9) közvélemény kutatás (15) közvélemény kutatások (1) közvetlen elérés (1) kremlinológia (1) krizsó szilvia (1) kronen zeitung (1) kubatov gábor (2) kudarc (3) kukorelly endre (1) külpolitika (1) kultúrharc (1) kultusz (1) kumin ferenc (1) kuncze gábor (4) kurzusépítés (1) küszöb (1) kvázi kétpártrendszer (3) l. simon lászló (1) labdarúgás (2) lak (1) lakner zoltán (1) lakoff (1) lamperth mónika (2) lánczi andrás (3) lánczi tamás (1) lánczos vera (1) láthatósági küszöb (3) látogatás (1) latorcai jános (1) latorczai jános (1) lázár jános (23) legalitás (1) legenda (1) legfelsőbb bíróság (1) legitimáció (2) legitimitás (4) leminősítés (1) lemondás (7) lendvai ildikó (5) lengyelország (3) lengyel lászló (2) lengyel minta (1) lengyel választások (1) lettország (2) levél (1) liberális (3) liberalizmus (1) lijphart (1) lista (1) litvánia (1) lmp (69) lmp jobbik csalodas ketpartrendszer uj jobboldal uj baloldal (1) logika (1) lojalitás (1) loppert dániel (1) lottóötös (1) luther (1) machiavelli (1) mádi lászló (2) mádl ferenc (4) magánnyugdíjpénztár (2) magánnyugdíjpénztárak (5) magyar (1) magyar bálint (1) magyar demokratikus charta (1) magyar liberalizmus (1) magyar narancs (1) magyar nemzet (4) magyar olajfa (3) majális (1) makay zsolt (1) makó (1) mandátum (1) mandiner (1) manipuláció (1) március 15 (2) Márki-Zay Péter (1) második forduló (6) második hely (1) matolcsy györgy (10) max weber (1) McCain (1) mdf (49) mdf szdsz (1) mdnp (2) meciar (1) mécs imre (1) medgyessy péter (4) média (7) medián (9) median (1) médiatörvény (2) media hungary (2) megállapodás (4) megbízás (1) meglepetés (2) megoldás (2) megszorítás (7) megújítás (1) megújulás (2) megyei jogú (1) menekültkérdés (1) mensa hungariqa (1) mérsékelt jobboldal (1) Mesterházy Attila (3) mesterházy attila (34) mesterházy ernő (1) mészáros tamás (1) mezőtúr (1) miép (1) miép jobbik (1) migráció (1) miklós árpád (1) milla (1) minisztercsere (1) miniszterelnök (2) miniszterelnök-jelölt (1) miniszterelnök csere (1) miniszterelnök helyettes (1) miniszterelnök jelölt (8) miniszterelnök jelölti vita (6) minőségi sajtó (1) miskolc (1) mkp (1) MNB (1) modell (1) módszer (1) molnár csaba (2) molnár oszkár (1) morál (1) morvai krisztina (2) moszkva (1) mozgalom (1) mráz ágoston sámuel (1) mszdp (1) mszmp (1) MSZP (1) mszp (104) mszp lmp együttműködés (1) mtv (2) munkáspárt (1) nagykoalíció (1) nagypártiság (2) nagy anna (1) nagy kép (1) nagy lászló (1) nagy tamás (1) NATO (1) NAV (1) navracsics tibor (20) negyedik köztársaság (1) németh miklós (1) német lapok (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti bank (1) nemzeti egység (1) nemzeti együttműködés rendszere (2) nemzeti érdek (1) nemzeti konzultáció (1) nemzeti szuverenitás (1) nemzetközi (1) nemzetközi környezet (2) nemzetközi kritika (1) nemzetközi státusz (1) neokonzervatív (1) neoliberális (1) népszabadság (2) népszava (2) népszavazás (7) népszerűség (2) népszuverenitás (1) ner (1) nézőpont (5) nógrádi lászló (1) normativitás (1) novák előd (1) nyakó istván (1) nyerges zsolt (3) nyirő józsef (1) nyugat (1) nyugdíj (3) obersovszky péter (1) objektivitás (1) obstrukció (1) ökológiai tévkövetkeztetés (1) ökopárt (1) oktatáspolitika (1) október 23. (1) olajfa (2) oligarcha (1) ómolnár miklós (1) önállóság (1) önkép (1) önkormányzat (1) önkormányzati választás (16) önkormányzati választási rendszer (1) önkormányzati választás 2010 (2) önkritika (1) opera (1) orbán (1) orbán-nastase megállapodás (1) orbán-putyin megállapodás (1) orbánista (1) orbán kormány (4) orbán viktor (114) Orbán Viktor (9) őrkutya (1) Örményország (2) országértékelő (1) országgyűlés (1) országos lista (7) összeesküvés (1) összeférhetetlenség (1) összefogás (1) összefogás párt (2) őszinte (1) oszkó péter (1) őszödi beszéd (8) ötödik köztáraság (1) ovb (1) ózd (2) paczolay péter (1) paks (1) pálffy istván (1) palotaforradalom (4) pályázat (1) pápa (1) papcsák ferenc (1) paraván (1) parlament (14) parlamenti felhatalmazás (1) parlamenti felszólalás (1) parlamenti választás (2) parlamenti választás 2010 (43) parlamenti választás 2014 (6) parlamenti választás 2018 (9) parlamenti választás 2022 (2) pártfinanszírozás (2) pártharcok (1) pártosodás (1) pártosság (1) pártpolitikus (1) pártrendszer (11) pártrendszer koncentrációja (1) pártrendszer változása (1) pártszakadás (2) pénz (1) pénztárca (1) percepció (3) pesti sándor (1) pető iván (1) pintér sándor (4) plágium (5) pluralizálódó pártrendszer (1) pokol béla (2) pokorni zoltán (6) polgári magyarország (1) polgári platform (1) polgármester (2) politika (4) politikai (1) politikai (1) politikai bozótharc (1) politikai elemzés (11) politikai elemző (9) politikai elit (1) politikai erőtér (1) politikai érzék (1) politikai gondolkodás (1) politikai hasznosság (1) politikai haszonszerzés (1) politikai hiba (2) politikai inga (1) politikai innováció (2) politikai kormányzás (2) politikai korrekció (1) politikai közép (2) politikai logika (5) politikai napirend (1) politikai nyilatkozat (3) politikai stratégia (1) politikai szereplő (1) politikai színpad (1) politikai tér (1) politikai tudás (1) politikai vétó (1) politikai vezetés (1) politikai vita (1) politika elemző (1) politika tér (1) politikus (2) politikusi beszéd (2) politikusok (1) politológus (2) politológus védegylet (1) pólus (1) populizmus (1) pörzse sándor (2) poszt politikus (1) pozíciók (1) pozícionálás (1) pozsgay imre (1) po fi (1) pragmatikus (1) predomináns pártrendszer (1) prezidenciális (1) primary colors (1) probléma (1) problémamegoldás (1) prognózis (1) program (1) pszáf (1) pundit (1) punditokrácia (1) racionális (1) racionális választó (1) racionalitás (3) radikalizálódás (1) radikalizmus (1) radiszoci (1) radnóti sándor (1) recesszió (1) reform (4) regionális eltérések (2) regisztráció (2) régi új törésvonal (1) rekrutáció (1) rendőrség (1) rendszerellenes párt (2) rendszerkritikus (1) rendszerváltás (3) rendszerváltás forgatókönyve (1) republic (1) republikon (3) részvétel (2) réthelyi miklós (1) retkes attila (2) rétvári bence (2) rezsicsökkentés (2) rivális (1) riz levente (1) robert denton (1) robert fico (2) rogán antal (8) románia (2) róna dániel (1) röpirat (1) rudi zoltán (1) Safarov (2) sajóbábony (1) sajtó (1) sajtószabadság (2) salamon lászló (2) sávelhúzás (1) schamschula györgy (1) scheiring gábor (1) schiffer andrás (9) Schiffer András (1) schmidt mária (1) schmitt pál (20) schmuck andor (1) selmeci gabriella (1) selmeczi gabriella (1) semjén zsolt (3) seres lászló (1) siker (5) sikerpropaganda (1) Simicska Lajos (2) simicska lajos (3) skorpió (1) slota (1) söjtör (1) sólyom lászló (11) somogyi zoltán (3) sportújságírás (1) stabilitás (1) stabilizáló apátia (1) stadion (2) state capture (1) steiner pál (1) stílus (1) story (1) strabag (1) stratégia (20) stratégiai szavazás (1) strukturáló dimenzió (1) stumpf andrás (1) stumpf istván (6) süveges gergő (2) szabadelvű konzervatív (1) szabolcs (1) szabó albert (1) szájer józsef (2) szakadás (2) szakértő (1) szakkommentátor (1) szakszervezet (1) szalai annamária (1) szanyi tibor (2) szápár (1) szász károly (1) szavazás (2) szavazások (1) szavazatmegosztás (2) szavazatszerzés (1) századvég (11) szdsz (20) szeged (4) szegedi csanád (2) szegénység (1) székely péter (1) székely zoltán (1) szekeres imre (2) szekértábor politika (1) szelekciós pontok (1) szélsőjobboldal (3) szélsőséges (1) személyre szabott kormányzás (1) személyzeti politika (1) szepessy zsolt (1) szerbia (1) szerencs (1) szerep (1) szerepcsere (1) szerepfelfogás (6) szervezet (2) szijjártó péter (6) szíjjártó péter (1) szili katalin (8) szilvásy györgy (1) szimbolikus (1) szimbolikus politika (1) szimbólum (1) szlavofil (1) szlovákia (2) szlovák magyar viszony (1) szlovák választás (1) szlovénia (1) szociális kérdés (1) szociális népszavazás (1) szociálliberális (1) szolidaritás (2) szombathy pál (1) szonda (5) szonda ipsos (1) szövetségi politika (4) sztálingrád (1) sztereotípia (1) sztereotípiák (1) szubjektív vélemény (1) szűrös mátyás (1) szuverenitás (1) tábor (1) taktika (1) taktikai szavazás (2) támogatás (2) támogatottság (3) tanácsadás (1) tanácsadó (1) tandíj (1) tárcatükör (1) tárgyalás (5) tárgyalástechnika (1) tárki (8) tarlós istván (9) társadalmi szerződés (1) társadalmi támogatás (1) tekintély (1) teljesítmény (2) területi lista (6) területi listák (2) tervezés (2) tét (3) tétényi éva (1) tét nélküli választás (2) tévedés (1) tévéostrom (1) tiszavasvári (2) tisztelet társasága (1) titkos (1) többpártrendszer (1) többség (1) többségi demokrácia (4) Tocsik-ügy (1) tocsik márta (1) tojástánc (1) tőkés lászló (1) tőkés rudolf (1) tölgyessy péter (7) toposz (1) töredékszavazat (2) törésvonal (1) torgyán józsef (2) torgyán kisgazda (1) torkos matild (1) törvényjavaslat (1) torzítás (1) trafik (1) trianon (1) tulajdonos (1) túlélési stratégia (1) túlhatalom (1) tüntetés (4) tusnádfürdő (1) tv2 (1) tv3 (1) ügybirtoklás (3) ügyészség (2) ügynökkérdés (1) újfasiszta (1) ujhelyi istván (1) újraválasztás (1) új alkotmány (1) új baloldali párt (1) új párt (2) új pártok (4) uj péter (1) ülésrend (1) ungár klára (2) uniós csúcs (1) ünnepi beszéd (2) ünnepség (1) USA (2) utódlás (1) utólagos normakontroll (1) utópia (1) vágó gábor (1) vagyonadó (1) vákuum (1) választás (2) választási együttműködés (2) választási eredmények (3) választási esélyek (5) választási hibák (1) választási kampány (1) választási műsor (3) választási rendszer (16) választási részvétel (6) választási törvény (1) választás időpontja (1) választó (3) választói reakció (1) választók (1) valence issue (1) valóság (2) valóságértelmezés (2) valóságérzékelés (1) valóságmagyarázat (2) valóságshow (1) válság (7) válságadó (3) válsághelyzet (1) válságkommunkáció (1) váltás (1) váltógazdálkodás (1) váltópárt (3) változás (4) változtatás (1) valutaalap (3) várakozás (1) várakozások (1) varázstalanítás (1) varga mihály (7) városok (1) varsói gyors (2) vastagh pál (1) veiszer alinda (1) véleménykülönbség (1) veszprém (1) Veszprém (1) vétó (3) vezetés (1) vezető (2) videóblog (1) viktor (1) visszalépések (2) visszatérés (1) vitányi iván (1) vízió (1) vizsgálóbizottság (1) voks10 (1) voks2010 (1) volner jános (1) voluntarizmus tere (1) vona gábor (15) vörösiszap (1) vörösiszap katasztrófa (1) warvasovszky tihamér (1) war room (1) wittner mária (1) xiii. kerület (1) zagyva györgy (1) zanzibár trükk (1) zapadnyik (1) záróra (1) zászlóégetés (1) zsákmányelv (1) zsákutca (1) zsinka lászló (1) Címkefelhő
10:01

Még mindig több idő van hátra a következő parlamenti választásig, mint amennyi eltelt az előző óta: a 2022-es tavaszi választással kapcsolatos spekulációk, forgatókönyvek nyilván nagyon koraiak. Ugyanakkor 2019-ben mégis megláttunk valamit abból az útból, amely a nem is annyira távoli jövőbe vezethet. Az októberben megtartott önkormányzati választás eredményei, majd az azt követő időszak eseményei egy új politikai realitást mutattak. Ha a szereplők ezen az úton haladnak tovább, a következő nagyjából két év alapkérdése már most ismert lehet: az új helyzetet milyen konstrukcióban tudja és akarja kihasználni az ellenzék, avagy hány fejű lehet 2022-ben az ellenzéki sárkány?

Joggal tehető fel a kérdés, hogy miért beszélek új helyzetről, amikor a pártok közötti erőviszonyokban csak apró elmozdulásokat tapasztaltunk 2018 óta, és ami változás történt (a DK és a Momentum megerősödése, a Jobbik, az LMP és az MSZP gyengülése), az is csak az ellenzéki torta újraszeletelésének tekinthető. A Fidesz-KDNP országos támogatottsága ma nem gyengébb, mint 2018-ban volt, hol van akkor az új helyzet? Szerintem három tekintetben érdemes új politikai realitásról beszélni: 2019 őszén ugyanis a politikai erőtér, a hatalmi képlet és leginkább a jövővel kapcsolatos várakozás érzékelhető mértékben megváltozott.

1. A politikai erőtér átalakulása nem előzmények nélkül következett be, de igazán az októberi választás mutatta meg, hogy a folyamat milyen messzire jutott. A 2010 utáni időszakot meghatározó centrális erőtér, amelyet egy domináns kormánypárt és egy megosztott, együttműködésre képtelen, kormányképességét tekintve erősen deficites ellenzéki oldal jellemzett, fokozatosan gyengült el. Már a 2018-as parlamenti választáson is látszott, hogy az ellenzéki szavazók nyitottak lennének egy jelentős mértékű együttműködésre, ám az ellenzéki politikai elit ezt akkor csak részlegesen és végső soron nem hatékony módon hozta létre. A 2019-es önkormányzati választáson viszont az ellenzéki politikai szereplők „beérték” a választókat: olyan együttműködést hoztak tető alá, amely a politikai tér aszimmetriáját érdemben csökkentette, és ismét versenyképesnek mutatta az ellenzéket – legalább a fővárosban és a nagyvárosok jelentős részében. 2019 őszén a centrális erőtér már nem volt működőképes, a politikai erőtér egy aszimmetrikus, de duális szerkezet képét mutatta.

2. A választási eredmények érdemi módon alakították, változtatták a hatalmi képletet. 2010 után a kormánypárt elsöprő mértékben uralta a magyar politikai intézményeket: a 2015-18-as időszakot leszámítva végig alkotmányozó, kétharmados többséggel rendelkezett, rendelkezik a parlamentben, fokozatosan a zsákmány részévé tette a megüresedő pozíciókat és intézményeket (az államfői intézménytől az alkotmánybíróságon keresztül a médiahatóságig), és a 2010-es és 2014-es önkormányzati választáson a legfontosabb helyi hatalmi pozíciók egyértelmű többségét is megszerezte, birtokolta. Budapest néhány kerülete és pár vidéki nagyváros kivételével mindenhol a Fidesz politikusai döntöttek hatalmi kérdésekben, náluk összpontosult minden helyi erőforrás és kompetencia. Ehhez képest, bár az országos politikai képlet nem módosult, 2019 őszén a helyi hatalomban nyilvánvaló, érzékelhető elmozdulás történt. Budapest főpolgármesteri pozíciója és – ami legalább ilyen fontos – a közgyűlési többsége is az ellenzék kezébe került, és a megyei jogú városok közel felében is megszűnt a Fidesz egyeduralma (vagy az ellenzék nyert, vagy megosztott lett a hatalomgyakorlás). A hatalmi képlet módosulásának számos következménye van, ezek között akadnak olyanok, amelyek akár kedvezőek is lehetnek a kormányoldalnak (az ellenzék politikai felelősségi körbe került, a helyi kormányzás nehézségei gyengíthetik az ellenzéki együttműködés szilárdságát), összességében azonban nyilvánvaló, hogy a helyi hatalmi pozíciók birtoklása inkább lehetőséget, erőforrást jelent az ellenzéknek, és némileg csökkenti a magyar politika 2010 után egyre erősödő aszimmetriáját.

3. Az októberi választási eredmény érdemben, érzékelhető módon változtatott a közhangulaton, a jövővel kapcsolatos politikai várakozásokon is. A 2018-as parlamenti választás után, ahol a Fidesz sorrendben harmadszor szerzett kétharmados, alkotmányozó többséget, az ellenzéki közhangulat a letargikus és a tragikus jelzőkkel volt leírható: sokan úgy vélték, hogy a hatalom választásokon leválthatatlan, hogy az Orbán-rendszernek még évtizedei lehetnek Magyarországon. Ez a csalódottság, reménytelenség a kormányoldalt erősítette, változtathatatlanságot és a politikai cselekvés hiábavalóságát sugallta. Mindez a politikai, gazdasági és kulturális elitekben is megjelent, ami tovább gyengítette az ellenzéki politika lehetőségeit. Az októberi önkormányzati választás ezen a helyzeten is érdemben változtatott: választók, politikusok és befolyásos szereplők gondolkodását alakította az a képlet, amit október 13-án este láttak. Bár a politikai helyzet nem aznap este változott meg, de az eredmények értelmezése nyilvánvalóan változást hozott a jövővel kapcsolatos várakozásokban – és ezért megváltoztatta a viselkedést, cselekvést is. Fontosabbá, érdekesebbé vált az ellenzék, ami nyilván további változásokat hoz az ellenzék viselkedésében. És ugyanez a másik oldalra is igaz: azáltal, hogy ma többen gondolják lehetőségnek a 2022-es kormányváltást, mint az októberi önkormányzati választás előtt, megváltozott a kormányoldal megítélése, fontossága is. Nyilván nem radikális változásokról beszélünk, nem olyan a helyzet, mint mondjuk 2006 után az akkori kormányoldal kapcsán: egyszerűen annyi történt, hogy potenciális szereplőként megjelent a képben, sokak fejében, gondolkozásában és éppen ezért a viselkedésében, cselekvésében is az ellenzék, mint lehetséges jövőbeli hatalmi tényező. Ez pedig egy újabb elem abban a folyamatban, ahogy a korábban egyre erősödő aszimmetria valamelyest mérséklődik a magyar politikai rendszerben.

A politikai erőtér átalakulása, a hatalmi képlet módosulása és a jövővel kapcsolatos várakozások megváltozása három fontos eleme az önkormányzati választás utáni új helyzetnek a magyar politikában. Miután a 2022-es parlamenti választásig országos voksolásra már nem kerül sor, nagy valószínűséggel ez az a nyomvonal, amelyen a magyar politika haladni fog – kivéve, ha valamelyik szereplő tevékenysége valamiért és valahogy új utakat nyit. Ebből a szempontból kell tehát figyelnünk az új dualitás mindkét oldalát: valószínűleg a következő hónapokban, években a magyar politikában semmi sem lesz olyan érdekes, mint egyrészt az ellenzéki együttműködés állapota, másrészt a kormányzat stratégiai válasza erre a helyzetre. Nyilván 2022-ig még rengeteg minden történhet, de a mai tudásunk szerint ez a két fejlemény döntő jelentőségű lehet a következő parlamenti választáson.

Bár a kormányoldal esetében is van lehetőség jó és jobb, rossz és rosszabb opciók közötti választásra, a kimenetek közötti különbség az esetükben lényegesen kisebb. A többszereplős, közjogi és politikai értelemben is sokválasztásos ellenzéki játszma ennél szélesebb cselekvési teret kínál, ezért az elemzés számára is érdekesebb.

Az ellenzék lehetőségeinek vizsgálatakor két fontos kiinduló pontunk van:

1. Egyrészt nyilvánvaló, hogy az ellenzéknek a hatályos választási rendszerben csak akkor van esélye a sikerre (bármit is jelentsen ez: a kétharmad megakadályozását vagy éppen az abszolút többség megszerzését), ha az egyéni választókörzetek kapcsán megállapodásra jut, és a lehető legtöbb helyen egy jelölt mögé sorakozik fel. Ez részben adminisztratív, a választási rendszer logikájából származó kényszer, másrészt ma már egyértelműen választói elvárás is. Természetesen figyelmen kívül lehet hagyni ezeket a szempontokat, vagy más szempontokat fontosabbnak tartani, ahogy ez korábban is történt, de ma nehéz elképzelni, hogy az ellenzéki szereplők 2022-re ne hozzanak létre valamilyen, a korábbinál jelentősebb és hatékonyabb együttműködést.

2. Másrészt az új helyzet, az alkalmazkodás politikája nem jelenti azt, hogy az ellenzéki térfélen az alapvető különbségek megszűntek volna. A kormánnyal szemben egyre inkább beszélhetünk ellenzékről, de minden más ügyben a többes szám helyes: ellenzékek vannak, eltérő világnézetű, hátterű, karakterű szereplők. Az ellenzékből nem lett egységes ellenzéki párt, és minden bizonnyal 2022-ig már nem is lesz. Minden ezzel kapcsolatos erőltetett lépés természetellenes, és ezért gyakran kontraproduktív, romboló hatású.

Ez a két kiindulópont egyben meg is határozza az ellenzék dilemmáját: az ellenzéki politikai szereplőknek közös megoldásban kell gondolkozniuk, ha sikeresek akarnak lenni, de ez a gondolkozás számukra - természetes okokból - nehézkes, és minél tovább tart, minél erőltetettebb, annál kellemetlenebb.

Ennek a feladványnak számos megoldása létezhet. Nyilván mindig a legegyszerűbb a legnépszerűbb: gyorsan bezsúfolni az összes ellenzéki pártot egy közös listára, elosztani a listás helyeket és az egyéni jelölteket, találni egy közös miniszterelnök-jelöltet, és a választás éjszakájáig elfelejteni minden ellentétet. Ez a DK elnökének a forgatókönyve, aki már közvetlenül az önkormányzati választás után beszélt erről, és minden bizonnyal hamarosan még nagyobb hangerővel hív majd mindenkit a közös táborba. Számára ez a lehető legjobb stratégia: nem tagadva, hogy bizonyára meg van győződve a konstrukció működőképességéről, azt is látni kell, hogy a „toborzási folyamat” az ő játékszere – ha sikeres a folyamat, mindenkinek el kell fogadnia a volt miniszterelnök sokak számára kellemetlen ölelését, ha sikertelen, a kimaradók számíthatnak az egységes fellépést és eredményeket akaró ellenzéki választók haragjára, büntetésére.  

Az egységes ellenzéki lista azonban nem csupán a bekényszerítettek vagy a végül kimaradók számára lehet rossz, de könnyen lehet, hogy az egész ellenzéki politika számára ártalmas. Kockás papíron persze egyértelmű, hogy egy közös ellenzéki kampány (közös miniszterelnök-jelölttől a közös listáig) jobb megoldás, mint bármi más – ha létezik közös ellenzék, közös ellenzéki politika. Ám ha a konstrukció nem természetes, nem szerves, nem kiművelt, csupán egy politikai kényszer eredménye, recsegni-ropogni fog, és nagyobb nyomás vagy terhelés alatt (egy kampányban ez nem is olyan nehezen elképzelhető) könnyen szétesik.

Ha az ellenzéki szereplők belátják, hogy ez a veszély létezik, olyan utat érdemes keresniük, amely valamilyen természetes szövetségen, elvi-politikai rokonságon alapul, és ugyanakkor mégis túllép a mai ellenzéki pártkereteken. A korábban alkalmazott "virágozzék minden virág" modellje a parlamenti választáson nyilvánvalóan alkalmatlan eszköz: ha mindenki külön listával indul, nem lehet az egyéni választókerületekre vonatkozó teljes körű megállapodást tető alá hozni, ráadásul a sok eltérő kampány sem erősíti az ellenzék kormányképességét. Nem feledve, hogy a 106 egyéni választókörzet ügyében végül mindenkivel meg kell állapodniuk, a politikájuk bázisát, szűkebb magját érdemes olyan közös nevezőben megtalálniuk, amelyet jó szívvel vállalnak és nyomás alatt is meg tudnak védeni. Lehet azt mondani, hogy a kormánnyal szembeni kritika, elégedetlenség pont ilyen, de az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy mindez csak ideig-óráig képes működni. Nem azt állítom, hogy a „proteszt” ne lenne hatásos, de ha nincs más mellette, akkor a ház homokra épül. 

De vajon mi lehet az, amire a mai ellenzék építkezhet, mi kötheti össze – és választhatja el – az egyes szereplőket? Beszélhetnénk ezen a ponton világnézeti vagy tematikai kérdésekről, de talán nem csak az én személyes tapasztalatom, hogy ezek szerepe a tankönyvi fontosságuknál lényegesen csekélyebb, vagy ha megengedőbbek akarunk lenni, nem önmagukban meghatározók, inkább következmények. A mai ellenzéki kínálatban megítélésem szerint egy olyan strukturáló dimenzió látszik csupán, ami valóban táborokat hozhat létre és választhat el: ez pedig a „régi” és az „új” szereplők közötti törés. Ennek tartalmát sokféleképpen magyarázhatjuk, elemezhetjük, a régiek között is vannak újak és az újak sem olyan újak már, mégis ez a két megjelölés reflektál talán a legjobban azokra a különbségekre, amelyeket nap nap után tapasztalhatunk az ellenzék politikájában. Benne van ebben a 2010 előtti világ megítélése, az akkori baloldali-liberális kormányzáshoz való viszony, része egy generációs és még inkább politikai szocializációs különbség, és nyilván világnézeti alapjai is vannak. A lényeg azonban az, hogy az egymástól számos ponton különböző régi és új pártokat valahogy mégis két táborba sorolja: az egyik oldalon az MSZP-vel, a belőle kinövő DK-val és az SZDSZ-utód liberálisokkal, míg a másik oldalon a Jobbikkal, az LMP-vel és a Momentummal. Nyilván nem mindenhol tiszta az elválás: a Párbeszéd például mindkét táborhoz találhat utat, ahogy a Momentum egyes szereplőitől sem idegen az újeszdéeszesség. Összességében azonban a két tábor mégis elhatárolható, mert megvannak azok a csomósodási pontok, amelyekben nyilvánvaló, hogy ki hová tartozik, mi fontosabb az identitása szempontjából, milyen politikai karaktert tart önazonosnak.

Ha igaz, amit állítok a sokfelé tagolt ellenzék természetes kétosztatúságáról, akkor megítélésem szerint igaz lehet az is, hogy az ellenzéki politika természetes megjelenése 2022-ben inkább lehet egy két-, semmit egy egyfejű formáció. Ez az a konstrukció, amely az ellenzék egy része számára nehezen vállalható, oktrojált egyetlen közös lista helyett az adott helyzetben a legtöbb hasznot ígéri. Elkerüli a 2014-es és 2018-as köldöknéző és bénító csapdákat, kellően innovatív, megadja a minimális választási szabadságot és akár az ellenzéki tábor bővítésére is lehetőséget kínál.

A kétfejű ellenzéki sárkány modellje két közös listát jelent, két miniszterelnök-jelöltet és két külön kampányt, politikát. Egyetlen dologban kell csak megállapodniuk, ha van eszük, gyorsan és érzelemmentesen: a 106 egyéni választókerület elosztásában, ami – hasonlóan mondjuk az 1998 előtti Fidesz-MDF paktumhoz – nem feltétlenül identitás-kérdés, sokkal inkább gyakorlatias, praktikus megállapodás, alkalmazkodás a választási rendszer elvárásaihoz. A választók pedig majd eldöntik, hogy a régi (MSZP-DK) vagy az új (Momentum-Jobbik-LMP) ellenzéki listának adnak nagyobb felhatalmazást, azaz – ha nincs a Fidesznek abszolút többsége – hozzák a vezetőjét abba a helyzetbe, hogy miniszterelnök-jelöltként tárgyaljon a másik listát alkotó pártokkal (vagy a kisebbségbe szorult Fidesszel) a lehetséges kormányzásról.

Mindez persze csak egy gondolatkísérlet, leginkább annak demonstrálására, hogy az ellenzéknek messze nem csak egyetlen választása, egyetlen útja van 2022-ig. Éppen ez, az alternatívák viszonylag széles skálája, és egyben a külső és belső kényszerek roppant ereje teszi annyira nehézzé és egyben kiszámíthatatlanná ezt a folyamatot.

A bejegyzés trackback címe:

https://torokgaborelemez.blog.hu/api/trackback/id/tr7415350528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

agent_x 2019.12.13. 10:58:05

Nagyon sok unicum kell ehhez a tervhez, de valóban reális lehet. A másik megoldás, a háromfejű sárkány: DK-MSZP-P, Momentum-LMP és Jobbik hármassal. Technikailag még ez is megvalósítható és talán kevesebb kompromisszummal jár.

6.Lenin 2019.12.13. 13:31:21

22 ugyan már nincs messze, de mi lesz a tanulság a most megnyert ellenzéki városok, különösen Bp-en végzett "munka" eredménye, az fog szerintem dönteni.

Eddig annyit látni, hogy túl magasara tette a mércét az ellenzék. Túlértékelték a saját képességeiket. Eddig nagyon gyatra, és csak a 94, 2002-es időkre emlékeztetnek.
Annak a végeredményét pedig ismerjük.

concret 2019.12.13. 15:29:45

@6.Lenin: Az erősen korlátozott hatáskörű és intézményeitől megszabadított önkormányzatoktól a lakosság nagy csodát persze nem vár, mert nem is várhat. Ha sikerül botránymentesen működni, és esetleg némi javulást elérni a lakossági kapcsolattartásban, akkor már szinte teljesítették is az elvárásokat. Pénz és hatáskör híján ennél több nem várható.

Az ellenzéki vezetésű települések veszélyes terepet jelentenek a Fidesz számára: ha történik fejlesztés, az megfelelő kommunikációval a helyhatóságra is jó fényt vet, de ha kiéheztetnek egy települést, akkor pontosan tudható, hogy személy szerint ki a felelős érte (aki egyszemélyben minden fontos dologról dönt).

Az újabb pártok több-kevesebb mértékben képesek innovatív eszközöket bevetni a politizálásban, a régebbiek (különösen az MSzP és a Fidesz) láthatóan kezdenek elszakadni a kor változásaitól. A tartósan domináns pozícióba került Fidesz számára a 2018-19 es év fordulója volt sikereinek a zenitje, a centrális erőtérben alkalmazott eszköz sikerének a tetőpontja:

a kizárólag saját tábor egybentartásának-mobilizálásának a csúcssikere.

Jellemző, hogy számszerűen az önkorm. választás egyszerre volt a mozgósítás netovábbja és egyben annak bukása is: hiába szerezték meg jelöltjeik a valahai legtöbb szavazatukat, az együttszavazó ellenzéki polgárok száma fölülmúlta azt.

Igaza van Kósának: nem a kampánystratégia kivitelezése volt a hibás, hanem (a centrális erőtér utáni helyzetben) maga a stratégi a mondott csődöt.

Márpedig a Fidesz 9 éve nem is mindig annyira a kormányzás, sokkal inkább maguknak a választásoknak a sikeréről szólt.

Szóval, hiába van a kormányos a helyén, most bizony stratégiát kellene váltani. Mégpedig a legnehezebb módon: úgy, hogy a régi törzstábor ne morzsolódjon le, és közben újakat begyűjteni. És a megszokás, a rutin is nagy úr. Nehéz valamiről (pl kommunikációs módszerek-eszközök) váltani, ha eddig sikeres volt, nehéz elhinni, hogy ezután máhogyan kell, pláne, ha még a központ is hezitál, próbálkozások vannak, de semmi sincs kikristályosodva.

És 2022-nek nem lesz főpróbája. Élesben megy majd a játék, egy meglehetősen új helyzetben. Nem számítok nagy áttörésre, de egy valami szinte biztos: már reálisan sem a kétharmad, hanem a sima többség lesz a versengés tárgya.

És ez az elmúlt évtized után már önmagában döntő fodulat.

6.Lenin 2019.12.13. 15:55:52

@concret:

Arra a kérdésre, hogy az októberi választási eredményeket mi is okozta valójában, ahhoz szeretném látni a választók jegyzékét, egyes körzetekre lebontva.

hol, kik is voltak a megmozdítottak közt.
(ezzel nem csalásokra célzok)

Egy szinte biztos, nem az elvégzett munka, nem a lehetőségek, és talán még az igéretek sem játszották a döntő szerepet.

A zsigerek lettek megszólítva, valószínűleg. Ezért lenne jó látni a részvételi listákat.

22-ig még sok minden történhet.
A Fidesz is levonhat tanulságokat a hibás kampányból, az ellenszavazatok miértjeire adott válaszokból, stb.

De döntő lehet az ellenzéki küzdelem végeredménye, ha lesz addig. Ki, kit tud maga alá gyűrni.
Mekkora marad a táboruk. Meg tudják-é mozdítani, a most megmozdítottakat, és kik.
Mit szűrnek le a most rájuk szavazók, az "eredményekből", lesz-é, vagy kiderül, hogy kár volt.

Még korai lenne túl nagy következtetéseket levonni. Két kérdést mindenképpen tisztázni kellene a következő évben.

Képes lesz-é a Fidesz valós válaszokat adni.
Az ellenzék a következő öngyilkos harcban mikor tud leállni. Ki lesz a talpon maradó.

Érdekes idők jönnek.

Hungryhorse 2019.12.16. 13:47:52

A kiváló helyzetfelismerésed és tanácsaid eredménye a jobbikon már látható.
Remélem még sokan fizetnek neked az ellenzékből, hogy ezt a tudásodat használhassák.
Mindez biztos recept lehet a fidesz ismételt győzelméhez.

concret 2020.01.27. 18:56:01

@6.Lenin: Bizonyos fokig egyet kell, hogy értsek (jesszus!).

De más árnyalattal élve. A "zsigerek lettek megszólítva": akiket egyértelműen a szélsőséges indulatok ezérelnek (rajongás, gyűlölet) ők szerintem mindig, minden szavazásra elmennek. Számukra nélkülözhetetlen élmény egyrészt valaki mellett, másrészt valaki-valami ellen szavazni - a kettőnek a jelentősége szerintem nem szétválasztható, és talán két tábor (Fidesz, óbaloldal) kemény magjára is hasonlóképpen igaz.

Bármennyire is szereti ez a két tábor a kétpólusúságot sugallani, van szavazó rajtuk kívül is a pályán, nem is kevés. Vagyunk ugye mi, különböző színárnyalatú liberálisok, meg hát az innen-onnan leszakadozottak, elég sokfélék.
Közöttünk is nagyon sok a protestszavazó, de sokan közülünk finnyások is vagyunk, nem adjuk bármihez a szavazatunkat.

Nem tudom, mit lehet kiolvasni egy részben aláírogatott választói névjegyzékből, hiszen az alapadatokon kívül (név, cím, talán szem.szám) nem tartalmazhat semmit. Nincs ott a pogár pártállása, pláne az aktuális voksát nem láthatod. Körzetenként sem hordoz semmilyen informácit sem. Csakis az összegzett adatok az érdekesek, amiket a választás.hu-n megnézhetsz: ez tökéletes nagymintás véleménykutatás az adott körzet összességéről.

Én szavazatszámláló voltam egy zuglói szavazókörben. Kombinációs típusonként láthattam egy adott körzet szavazólapjait, nagyon érdekes volt (hogyan szerepeltek a szavazólapokon a főpolgi, kerületi polgi és az egyéni képviselőre adott szavazatok - illetve azok részleges hiánya). Ez persze mutat valamit az adott liberális színezetű kertvárosi körzet aktuális politikai állapotáról. Sokatmondó volt, ahogy Zuglóban egyetlen körzetben sem tudott a Fidesz győzni, holott 5 évvel korábban is volt ellenzéki alternatíva - mégsem éltek vele ilyen egyöntetűen a polgárok.

Ami kétségtelen: továbbra is egyértelműen a Fidesz és persze Orbán Viktor kezében van a politikai cselekvés lehetősége. És nem pusztán a saját szavazók aktivitását elérendő, hanem a kormányfő hat elsősorban az ellenzéki szavazók majdani aktivitására is, persze fordított értelemben (mennyire teszi számukra fontossá a protetszavazást). Ami talán változott az utóbbi években: újra van ellenzéken belüli választék, nem is kevés, ám két pártot leszámítva (Mihazánk, MKKP) komolyan vehető kooperációs potenciállal.

Igen, mindkét év érdekes lesz (az utána jövőről nem is beszélve). Én határozottan Török Gáborral értek egyet, csak koromnál fogva jobban a múltban gyökerező definiálással:

- vannak MSZMP eredetű pártok, amelyek továbbra is birtokolnak bizonyos szavazói tábort, éa
- vannak a demokrácia korszakában született pártok, akik harmadik alternatívát (alternatívákat) kínálnak a múltban gyökerező két pólus pártjaihoz képest.

Kényszerházasság ez a javából, aminek a politikai modellje még a tök hibás 1994-es koalícióban gyökerezik, annak ellenére, hogy a harmadik pólus pártjai (amik között szintén nincs túl nagy elvi egyezőség) egyszeűen megörökölték ezt a helyzetet: végtelen hatalmi centralizációjával a Fidesz tolja át őket a frontvonalon túlra.

A sors sokadik fintora, hogy a két múltból ittmaradt szereplő szándékai most is párhuzamosak: ahogyan Gyurcsány "okkupálni" próbálja a tőle függetlenül mozgó ellenzéki riválisait, már megjelentek a Fidelitas ragasztgatta, Momentum arculatú plakátok az egyetemek környékén Gyurcsány Ferenc portrájával, mint fő mondanivalóval ("Gyurcsánnyal megcsináljuk"). Szerintem a 2022-es OGY választás eredményei nem kis részben azon fognak múlni: mennyire tudnak a nem óbalos ellenzéki erők egyensúlyozni a keskeny és sikamlós pallón a teljes összeolvadás és a távolságtartás szirtjei között úgy, hogy fenn tudják tartani az ellenzéki szavazók hitét a korrekt választási szövetségben, a kormányváltás ígéretében.

6.Lenin 2020.01.29. 10:28:03

@concret:

Már lemondtam a válaszodról, de kösz.

Szerintem az eltelt 3 hónap történéseit is figyelembe véve olvasd el még 1x amit írtam.

22 még messze van, és ha a mostani trend marad, akkor.....

(lehet spekulálni, mismásolni) Érdemes még megnézni a ballib oldal (komcsik, nácil, libsik most már egységes csapat) ténykedéseit,"eredményeit" az elmúlt 100 évben.

Nem azt szeretném mondani, hogy a Fidesz a tökéletes válasz , de, mint első lépés talán megfontolandó. Lenne min javítani.

Minden esetre a világon zajló események is inkább ezt igazolják. A bukás felé vezető út, soha nem lehet a cél.

A történelemben meg néhány évtized, évszázad nem sok.
Félrelépések, jelentéktelen visszarendeződés, vagy inkább lassulás még a hiba %-ba simán belefér.

Napi, jelentéktelen iszapbirkózás, felejthető kategória. Ki emléxik már csak az elmúlt 30 év akkor fontosnak ítélt eseményeire, személyeire? Még azok se nagyon, akik ebből élnek.
Szerintem.

vizu · http://www.freeweb.hu/szavaiistvan/ 2020.06.03. 18:29:13

Teljesen egyetértek. A közös platformhoz lenne egy idétlen, könnyen körberöhöghető javaslatom. (A négyigenes népszavazás környékén épp emiatt a körberöhögés miatt hagytam fel a gyakorló politizálással.) Szerintem legütősebb közös platform egy antikorrupciós program lehetne.
Kérném szépen a rendszerváltás hajnalán egy pártkezdemény ( Melynek egy Orbán Viktor nevű fiatalember volt az egyik motorja ) azt javasolta, hogy mindenki tegyen le egy vagyonnyilatkozatot, a jövőbeli gyarapodásról pedig tartozzék tételes elszámolással.
Azt, hogy a közpénzek felhasználása után hasonló tételes elszámolás történjék a nyilvánosság előtt, emlékeim szerint nem mondta, de ez akkor teljesen egyértelműnek látszott.
Aztán néhány nap múlva – Talán mondjuk Simicska Lajos felvilágosító munkája következtében - valahogy lekerült a napirendről. Elsüllyedt a politikai mélytudatba.
Szerintem ezzel kellene kezdeni. (nem mennék bele technikai részletekbe - pl. hogy csak bizonyos vagyoni és kereseti határ fölött, aki ez alatt marad, annak tudomásul vesszük a nulla értékű bevallását, vagy hogy az utólag befizetett összeg mentesíthet a jogosulatlan haszon, bennfenntes információ, adóelkerülés stb. büntetőjogi következményei alól. - holott az ördög ezekben a részletekben bújdokol.)
Tehát az első lépés szerintem: Minden állampolgárra kiterjedő vagyonbevallás - közpénzek utáni tételes és nyilvános elszámolás. Második lépésben jöhet a közbeszerzések alvállalkozói láncolata, az offshore számlák, stb. kezelése.
Nulladik lépés nyilván az eddigi kerékvágásukból kilépni képtelen NER kompatibilis ( Ez nem a fideszes politikus szinonimája, noha nyilván nagy az átfedés.) politikai iparosok lecserélése lehetne egész országban gondolkodó politikusokra, de ezt azért azzal a megkötéssel tenném meg, hogy nagyon jó lenne, ha valamely korábbi nehézsúlyú szereplő hiteles fordulatot tudna bemutatni a damaszkuszi úton.
Nagyon jól jönne a program nyomatékosításához egy fekete-fehér könyv. Első fejezetében a feleslegesen kidobált milliárdok lennének, másikban azok az eredmények, amikhez a jó helyre irányított pénzek következtében megvalósulhattak volna. (Magam egy szerény 72 milliós pályázat analízisével tudnék hozzájárulni, ahol a kimeneti teljesítményhez mintegy négy millió forint lett volna szükséges. Egyébként még a Fidesz előtti időkben történt.)
Ellenvethető lenne persze, hogy ez az ügyészség, ez a rendőrség, meg a kiskapuk, de innentől kezdve már szakpolitikai kérdések merülnek fel, amiket szakpolitikusoknak kell megválaszolniuk.
Sajnos a korrupció melletti másik nagy istencsapás, a neopotizmus kezelésére nincs ilyen jelszószerűen bevethető javaslatom.
süti beállítások módosítása