Bár a Mádi- és a Hagyó-ügy között nagyon kevés a tartalmi hasonlóság (egészen pontosan semmi), abból a szempontból mégis szerencsés az összehasonlítás, hogy láthassuk: mennyire jelentős a pártok számára, hogy egy választási kampányban lehetőleg a minimálisra csökkentsék a támadási felületet. Akár a párt számára lényeges politikai álláspont megkérdőjelezéséről, akár sok kellemetlenséget okozó, a támadások kereszttüzében álló politikusról van szó, a legjobb megoldás egyértelműen a ballaszt kidobása – már akkor, ha ez a merész húzás valamilyen ok miatt nem hozza még rosszabb helyzetbe az adott politikai erőt.
Többen amellett érveltek itt a blogon is (csak az elemző megállapításokra, s nem a fontos, de egészen más jellegű normatív érvekre utalok), hogy a Mádi Lászlóval szemben alkalmazott, szimpatikusnak nehezen nevezhető retorzió nagyobb visszhangot kap majd, mint amekkorát az eredeti nyilatkozat kapott volna - ezért rosszul döntött a Fidesz. S bár ez az állítás megítélésem szerint nem könnyen igazolható (hiszen nem tudjuk, milyen kampányt épített volna az MSZP a Mádi-féle mondatra, ha nem cselekszik gyorsan az ellenzéki párt), de arra mégis alkalmas, hogy megmutassa, mennyire veszélyes, kétélű fegyver a válsághelyzetben hozott rapid politikai döntés.
Feltehetően most, egy egészen más jellegű ügy kapcsán kevesebben sajnálkoznak Hagyó Miklós kiebrudalásán, s ahogy látom, pártállásra tekintet nélkül többen gondolják úgy, hogy az MSZP helyes és hasznos döntést hozott. Nem kétséges, a nem is olyan régen még komoly ambíciókat dédelgető, de a BKV-botrányok kapcsán végletekig meggyengült politikus (akinek már a honlapja is fejlesztés alatt áll) jelenléte a kampányában mérhető károkat okozott az MSZP-nek. A pártnak cselekednie kellett, és lényegesen több érv szólt a radikális megoldás mellett. Mielőtt azonban – szemben a Mádi-üggyel – itt könnyedén túllépnénk az eljárás politikai értékelésén, érdemes most is átgondolni a veszélyeket. Ha Hagyó elindulhat a tizenkettedik kerületben, és rajta maradhat a budapesti listán, bizonyára igyekezett volna szerényen meghúzódni a kampányban, legfeljebb a jobboldal támadásai és az ügyészség megkeresései okozhattak volna kellemetlen perceket a politikusnak és pártjának. A mai döntés azonban még ennél is kiszámíthatatlanabb helyzetet teremt: a sértett és most már egyértelműen a média érdeklődésének homlokterében álló Hagyó akár úgy is dönthet, hogy nem adja fel: elkezdhet beszélni, vádakat fogalmazhat meg, vagy harcolhat indulási jogáért. Nem kell talán részletesen ecsetelnem, hogy ha nem a „balra csendben el” forgatókönyve valósul meg, az mennyire fájdalmas lehet még az MSZP-nek.
Bárhogy is lesz, én most is ugyanazt állítom, amit a Mádi-ügy kapcsán mondtam: egy kampányban valami vagy használ, vagy árt. Hagyó jelenléte egyértelműen ártott, az MSZP döntése tehát logikus, de ahogy Mádinál (teljesen más okok miatt), itt sem teljesen veszélytelen.
x x x
Mai idézetünk: "A találkozón áttekintettük a BKV előtt álló feladatokat, és a legteljesebb egyetértésben köszöntünk el egymástól." Ez még egy tavaly októberi mondat egy júliusi találkozóról.
Az utolsó 100 komment: