„Az emberek ezt szerették volna, tehát így választottak, ezt tudomásul kell venni a demokráciában” – válaszolta ma reggel a köztelevízióban kedvesen mosolyogva Szalai Annamária Krizsó Szilviának arra a felvetésére, hogy a függetlennek mondott média testület élére a miniszterelnök javaslatára és a kétharmados kormánytöbbség támogatásával minden bizonnyal ő kerül majd. Az emberek akaratára való állandó hivatkozás kommunikációs fogásnak egyelőre megfelel, arra azonban nagyon vigyáznia kell a Fidesznek, hogy legalább saját magát ne csapja be vele.
A 2010-es választás valóban példátlan felhatalmazást adott a győztesnek. A közel 53 százaléknyi támogatás a választási rendszer aránytalanságai miatt a kétharmadosnál is nagyobb parlamenti mandátumarányt eredményezett, aminek következtében a Fidesz – még pontosabban a párt vezetője - szinte teljesen szabad kezet kapott arra, hogy a következő négy évben intézményeket alakítson át, politikai pozíciókat foglaljon el és megvalósítsa szakpolitikai szándékait. Arra már akadt példa a magyar politikában, hogy egy koalíciónak ehhez mérhető többsége volt, de arra még nem, hogy ez a politikai bázis szinte egyetlen központból, egyetlen politikus akarata által legyen mozgatható. Horn Gyulának meg kellett küzdenie a miniszterelnököt folyamatosan korlátozni kívánó koalíciós partnerével, sőt, időnként saját pártjával is, Orbán Viktor esetében ilyesmiről egyelőre nem beszélhetünk.
A politikai színtéren meglévő példátlan és tartósnak látszó egység és többség azonban nem jelenti azt, hogy a kormány minden döntését automatikusan lelkes támogatás övezi a választók részéről. Áprilisban a szavazók többsége nem valaki mellett voksolt, hanem elsősorban a kormánnyal – és kisebb részben a teljes politikai elittel – szembeni utálatát kívánta kifejezni. Ezért is érezhette jól azt a Fidesz, hogy a választók nem várják el tőlük a kormányzati programjuk részletes bemutatását, bőven elegendő, ha Gyurcsány nevének sűrű emlegetésével világossá teszik, hogy ők mindent elleneznek, ami az elmúlt években történt. Ezért is tehette meg a legnagyobb ellenzéki párt, hogy csak elvétve közölt konkrétumokat terveiről, s engedte, hogy mindenki azt lásson bele a programjukba, amit éppen szeretne. A Fidesz elsősorban ennek a nagyon erős tiltakozó - mást kívánó hangulatnak köszönheti hatalmas győzelmét; s nem annak, hogy a választók minden tervüket jobbnak, szebbnek és kívánatosabbnak tartották riválisaikénál.
Mindezek után a Fidesz óriási hibát követne el, ha elhinné saját propagandáját; azt, hogy az emberek 2010-ben olyan forradalmat hajtottak végre a szavazófülkékben, amely minden későbbi kormányzati cselekvést majd úgyis igazol előttük. Lehet, hogy a kormányzó párt óriási előnye a közvélemény-kutatásokban tartós lesz, ez a helyzet azonban nem magától, automatikusan jöhet létre, hanem keményen meg kell dolgozni érte. „A miért teszik ezt?” kérdésére egy darabig hatásos válasz lehet az emberek akaratának emlegetése, de ha nem vált időben a kormányzó párt, és kezdi el érdemben indokolni, magyarázni cselekedeteit, egy idő után a sokat hivatkozott emberek akár felül is vizsgálhatják korábbi döntésüket.
Az utolsó 100 komment: