A héten a Tisztelet Társasága (TT) nevű szervezet vezetője, a volt szocialista politikus, Schmuck Andor pártvezetőkkel tárgyalt. Miután a TT – támogatói, vezetői és korábbi vonzalmai okán - a magyar közéletben alapvetően a baloldalhoz kapcsolódik, nem meglepő módon a parlamenti pártok közül az MSZP, az MDF és az SZDSZ politikusai próbálták meg elnyerni a jelentős tagsággal rendelkező közösség támogatását. Ez a szokatlanul nyílt „árverseny” ismét felhívta a figyelmet a pártokat segítő, alaptevékenységüket illetően nem politikai jellegű szervezetek politikai jelentőségére.
Már korábban is hallhattunk híreket arról, hogy az ajánlószelvények gyűjtésében és a választói mobilizációban milyen komoly szerepet töltenek be bizonyos egyesületek, alapítványok és egyházak. Komoly felháborodást váltott ki a baloldalon, amikor a katolikus egyház választási iránymutatásából világosan kiolvashatók voltak a politikai vonzalmak, mint ahogy a szószékekről elhangzó politikai véleményeket is rendre hosszú - az állam és az egyház elválasztásáról értekező - publicisztikák követték. Érdekes módon ugyanezeket a politikusokat és szerzőket kevésbé zavarta, amikor kiderült az SZDSZ és a Hit Gyülekezete nevű egyház választási együttműködése, ám ekkor viszont a jobboldali sajtó kiáltott botrányt. Vannak olyanok, akik biztosra veszik, hogy 2009-ben már az MDF köszönhetett nagyon sokat ugyanennek az egyháznak, mint ahogy 2006-ban - vállaltan, szerződéssel - éppen a TT hathatós támogatása is kellett ahhoz, hogy Dávid Ibolyáék pár ezer szavazattal átugorják az öt százalékos küszöböt. (Később, 2008-ban aztán állítólag szakítottak.)
Bármit is gondolunk egyik vagy másik szervezet befolyásáról vagy hitelességéről, szerintem egyetlen fontos elvárásunk lehet csak a politikai szerepvállalásukkal szemben: az átláthatóság. Egyrészt jó lenne, ha azok, akik ilyen vagy olyan okból támogatni kívánják a politikai szereplőket, nem félnének a nyilvánosság előtt is vállalni véleményüket. Nincs szükség homályos célozgatásokra, a semlegesség látszatának fenntartására akkor, ha valaki inkább elköteleződni szeretne. Miért lenne baj az, ha egyes szervezetek (igen, akár egyházak is) vezetői nyíltan elmondanák politikai vonzalmaikat, ahogy erre számos példa van a nagyvilágban. Másrészt, ha minden kapcsolódás mégsem kerülne nyilvánosságra, a sajtónak elemi kötelessége lenne segíteni a tisztánlátásban; nem megelégedni a politikusoktól kapott rutin válaszokkal, hanem utánajárni, kideríteni, megvizsgálni, hogy a választók tudják: kik is állnak választottjaik mögött.
Függelék: Részlet Somogyi Zoltán és Giró-Szász András beszélgetéséből (Heti Válasz, 2009.08.06.). Az MDF-ről van éppen szó.
Giró-Szász: Óvatosabb vagyok. Ha meg tudják tartani azt a mozgósító erőt, amelyet nem maguknak, hanem két - mondjuk úgy - társadalmi szervezetnek köszönhetnek, bejuthatnak.
Somogyi: Melyekre gondolsz?
Giró-Szász: A Tisztelet Társaságára és a Hit Gyülekezetére.
Somogyi: A Hit Gyülekezeténél minden párt járt, Rogán Antal pedig Tisztelet Társasága-díjas.
Giró-Szász: Csiripelik a verebek, hogy Schmuck Andor csapata a választás napján több mint 30 ezer hívást kezdeményezett. Aligha Rogán kedvéért.
Az utolsó 100 komment: