A mai hódmezővásárhelyi időközi polgármester választást nem csupán helyben követték izgatottan, de a végeredményére az egész ország figyelt. Nem azért, mintha egy megyei jogú város választási eredményéből automatikusan következtetni lehetne arra, mi történik majd április 8-án. Sokan és sokszor elmondták már, egy lokális választás alapvetően nem az országos erőviszonyokról szól, azzal kapcsolatban csak óvatos megállapításokra alkalmas, hanem arról, hogy helyben milyen változások történtek a politikai erőviszonyokban. A választás országosan más miatt fontos: az eredmény értelmezése és az értelmezések hatása miatt. A hatás ezúttal - a parlamenti választás közelsége miatt - különösen fontos: a Fidesz a fölényük, legyőzhetetlenségük visszaigazolását szerette volna kiolvasni az eredményekből, az ellenzék pedig arra volt kíváncsi, hogy egy teljes együttműködéssel képes lehet-e megszorítani a Fideszt egy jobboldalinak nevezhető városban. A választásból összességében csak fenntartásokkal lehet országos következtetéseket levonni, de a lényeg az, hogy szavazók és politikusok is le fognak vonni ilyen következtetéseket.
Az eredmények ismeretében az alábbi tanulságokat lehet megfogalmazni:
- A mai eredmény azt mutatja, hogy Hódmezővásárhelyen a kormányváltást kívánó szavazók vevők voltak a független jelölt mögé összeterelt ellenzéki együttműködésre: Márki-Zay Péter minden várakozásnál jobban szerepelt. Nem fideszes jelölt az elmúlt másfél évtizedben ennyi szavazatot nem kapott a városban. Hódmezővásárhely valóban a Fidesz egyik legerősebb vidéki bázisa volt eddig, ahol az ellenzéki jelöltek 2002 után – amikor az akkori kormányoldal támogatója, a mai választáson is induló és egy százaléknál kevesebb voksot gyűjtött Hernádi Gyula alig maradt el Lázár János eredményétől - megközelíteni sem voltak képesek Orbán Viktor pártjának jelöltjeit. Négy egymást követő polgármester-választáson, 2006-ban, 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben az összes nem fideszes szavazat száma együttesen sem haladta meg a hatezret egy olyan városban, ahol 36-38 ezer szavazópolgárt regisztráltak.
- A Fidesz veszített, de a bázisa Hódmezővásárhelyen többé-kevésbé intakt maradt: a párt jelöltje által kapott szavazatok száma a két legutóbbi eredménynél magasabb, arányaiban viszont, a magas részvétel miatt, lényegesen alacsonyabb. A mozgósítás tehát nem volt teljesen sikertelen a kormányoldalon, a meglepetést nem a Fidesz jelöltjére leadott szavazatok száma jelenti, hanem a magas részvételhez vezető ellenzéki előretörés. Márki-Zay olyan szavazókat tudott behozni, akik egy más felállásban bizonyára otthon maradtak volna, vagy esetleg a Fideszre szavaznak.
- Bár Lázár János neve majd csak április 8-án szerepel a szavazólapokon, mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy róla is szól ez a választás. A miniszter két nagy versenyelőnnyel bírt eddig a magyar politikában: egyrészt munkabírásával és kormányzati kompetenciájával emelkedett ki a Fideszből, másrészt megkérdőjelezhetetlennek, megingathatatlannak látszott a helyi támogatottsága, ereje. 2002 óta minden választást megnyert a körzetében, akár közvetlenül indult rajta, akár közvetetten. Ez az erő most meggyengült, bár azt nehéz megmondani, hogy ebben a vereségben személyesen mekkora a szerepe. Lehet úgy érvelni, hogy az országos problémák (korrupció és társai) ártottak neki, de lehet azt is mondani, hogy ellene állt össze az ellenzéki választói koalíció, illetve az általa irányított kampány sikertelennek bizonyult. További kérdés, hogy miként érinti ez a kudarc a politikus további karrierjét. Ha április 8-án az egyéni választókerületben – amire most is jó esélye van - ismét magabiztosan nyer, kevésbé lesz már érdekes a mostani eredmény.
- Bár nyilvános közvélemény-kutatásokat nem láthattunk, magam két olyan belső kutatási eredményről is tudok, amelyek egyaránt 60 százalék feletti fideszes győzelmet jeleztek. Fontos tanulság lehet, hogy a szavazók egy részének – elsősorban az anti-fideszes szavazóknak – a véleménye nem vagy nehezen mérhető. Ennek is lehet országos következménye, hatása arra nézve, hogy mennyire lehet hitelesnek tekinteni a méréseket. Elsősorban a pártok előrejelzéseit, kalkulációit módosíthatja, ha azt látják, hogy nem megbízhatóak a kutatások.
- S ami a legfontosabb: az eredmények komoly hatással lehetnek az ellenzéki vezetők gondolkozására, az egyéni választókerületi taktikájukra. Az előző bejegyzésben ezt írtam: „ha Márki-Zay Péter a várakozásoknál jobban szerepel, megszorítja vagy akár óriási meglepetésre le is győzi a fideszes riválisát, akkor biztosan beindul majd a Fidesz végéről és az ellenzék esélyeiről szóló diskurzus, ami feltehetően hatással lesz az együttműködéssel kapcsolatos ellenzéki döntésekre is. Egy ilyen esetben nagy lesz a belső csábítás és a külső nyomás arra, hogy elinduljanak a vélt vagy valós mandátummaximalizálás felé.” Nagyon meg lennék lepve, ha a következő napok nem erről szólnának. Hódmezővásárhely ebből a szempontból módosíthatja a 2018-as parlamenti választás peremfeltételeit: mostantól az ellenzék elhiheti – akár így van, akár nem -, hogy nem a régi mérkőzésen játszik, ahol nincs esélye győzni, hanem egy olyan új meccs kezdődik, ahol, ha okos taktikával lép pályára, nem reménytelen a helyzete.
Az utolsó 100 komment: